Új Magyarország Lakás Felújítási Program:

Lakások energetikai korszerűsítése

A támogatás célja az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok – így hagyományos szerkezetű családi házak és több lakásos épületek, valamint az iparosított épületek panelprogramból kizárt egyéni lakásai – utólagos falszigetelésére, nyílászárók utólagos hőszigetelésére vagy cseréjére, fűtési-energia megtakarítást eredményező felújításának segítése, vissza nem térítendő támogatással.

A hazai lakáspolitika egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzése a korszerű lakásállomány kialakítása és megőrzése. Ez a cél új, korszerű lakóépületek építésének, valamint a meglévő lakás-állomány folyamatos felújításának ösztönzésével érhető el. A felújításra, korszerűsítésre váró lakás-állomány legnagyobb részét az iparosított technológiával épült lakóépületek teszik ki. Ezekre általánosságban jellemző, hogy :

- nem rendelkeznek lakásonkénti önálló mérő- és szabályozó készülékekkel,
- a korszerűtlen távfűtési rendszer túlzott mértékű energiafelhasználást okoz,
- amely a lakástulajdonosok számára magas fűtési költséget jelent.

 

Dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, a december 27-én bejelentette: „Új Magyarország Lakás Felújítási Program” néven folytatódik az eddigi panel-program és kémény-felújítási program. A program bővíti és egységesíti a lakásfelújítást célzó állami támogatások rendszerét, amelyre a kormány 2008-ban 10 milliárd forintot biztosít. A jövőben már nem csak a panelházak, hanem a családi és társasházak felújítására is lehetőség nyílik.
A hetvenes-nyolcvanas években épült panelépületeknél az épületszerkezet várható élettartama elérheti akár a 100 évet is, azonban a külső nyílászárók cseréje, szigetelése, a homlokzatok és a födémek (utólagos) hőszigetelése szükséges, az épületgépészeti rendszerek (fűtési, melegvíz-ellátási, szellőző rendszerek, villamos- hálózat, világítás, lift) korszerűsítésre szorulnak.

A többszázezer lakást érintő felújítási-korszerűsítési szükséglet nem valósítható meg állami szerepvállalás nélkül. A felújítások csökkentik az épület-üzemeltetési költségeket, javítják a lakhatás minőségét, az érintett lakótelepek, városrészek erkölcsi és anyagi értelemben is felértékelődnek.

A mintegy 820 ezer iparosított technológiával készült lakóépület felújítására 2001. óta minden évben meghirdetett pályázat célja az energiatakarékosság, az épületek, illetve a lakások energia-felhasználásának csökkentése. A „panel-program” keretében eddig összesen 190 ezer lakást érintő felújításokhoz a kormány mintegy 34 milliárd Ft támogatást hagyott jóvá.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítások – az elvégzett munka függvényében – 8-50% közötti energia-megtakarítást eredményeznek. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez. A megtakarítás a nemzetgazdaság energiamérlegének javulásában is érzékelhető. A lakások fűtése az ország éves energia felhasználásának 17%-át, ezen belül a panellakások fűtése 3,3%-ot teszi ki, amelynek költsége évente mintegy 80-100 milliárd forint.

Az elkészült projektek tapasztalatai, a növekvő energiaárak, az állami és önkormányzati források takarékosabb felhasználása tették szükségessé a pályázati rendszer feltételeinek felülvizsgálatát, átalakítását.

Az Új Magyarország Lakás Felújítási Program elemei

1. Panelprogram

2008-tól a pályázati rendszer több ponton változik a felújítások műszaki színvonala emelése, energiahatékonyságának javítása, és az épületek biztonságának növelése érdekében.

- Az energiatakarékos felújítás elemeinek – hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása – meghagyása mellett megszűnik az a tilalom, amely nem tette lehetővé, hogy a ház leváljon a távhőszolgáltatásról (amennyiben az ezt célzó műszaki változtatások tényleges, számítással igazolt energia-megtakarítást eredményeznek).

- A lakóépületek külső környezetének felújítására a továbbiakban a regionális operatív programok pályázatain keresztül nyílik lehetőség.

- Új elemek a programban:
A szigetelés, illetve nyílászáró-csere feltétele a fűtés-szabályozás, mérés megléte, vagy kialakítása legalább épületenként.
Az épületek tűzvédelme szempontjából fontos módosítás, hogy amennyiben a szellőzőrendszer bármilyen szintű felújítására nyújtanak be támogatási igényt, a szellőzőcsatorna tisztítását kötelezően el kell végezni.
A pályázat benyújtásának feltétele az épületre vonatkozó statikai szakvélemény elkészítése.
Erősödik a projektek monitoring rendszere. A nyertes pályázók 5 évig adatszolgáltatásra lesznek kötelezve az energiafogyasztásukat illetően.

- Változások a finanszírozásban:
Az állami támogatás 1/3 rész marad. A további 2/3 rész önkormányzati támogatásból és a lakástulajdonosok saját erejéből tevődhet össze. A lakástulajdonosok a költségek akár 2/3-ának biztosítását is vállalhatják, hogy önkormányzati források hiányában is megvalósítható legyen a beruházás.
A maximális állami támogatás összege emelkedik, lakásonként 400 ezer forintról 500 ezer forintra. A támogatás összegének emelése ösztönzi a komplexebb, így hatékonyabb felújítások megvalósítását.
Az új pályázati rendszerben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), míg az állam és az önkormányzat támogató.
Támogatási forma: az MFB Panel Plusz hitel-konstrukciója a pályázati önrész pótlására továbbra is rendelkezésre áll. A hitel meghatározó szerepet játszott a panel program 2005-2006-os népszerűségében.
Továbbra is lehetőség van az ú.n. „harmadik feles” finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán – a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva – beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energia-megtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO vállalatok, stb.).

2. ÖKO Program

A program a távfűtött lakások fűtés-szabályozásának kialakítását, ún. költségosztók felszerelését, egyedi mérés kialakítását célozza vissza nem térítendő támogatással. Az egyedi szabályozás lehetőségének kialakításával fűtési energia megtakarítás érhető el.

Támogatható:

- hőleadók (radiátorok) egyedi szabályozásának kialakítása,
- strangszabályozás kialakítása,
- költségosztók felszerelése, egyedi mérés rendszerének kialakítása.
A hőleadók egyedi szabályozásának és a strangszabályozás elkészítése kötelező, a költségosztók felszerelése, illetve az egyedi mérés kialakítása a lakóközösség döntése alapján választható.

Pályázatokat a lakóközösségek, a távhőszolgáltatók, valamint a harmadik feles finanszírozók és az ESCO cégek nyújthatják be. Az állam a felújítási költségek 35%-át finanszírozza, további 15% támogatást adhat a helyi önkormányzat (Budapesten a Főváros, vagy a kerület), illetve a távhőszolgáltató vagy harmadik feles finanszírozást nyújtó/ESCO vállalkozás. A kötelező lakossági saját erő 50%, amelyet előbbiek előfinanszírozhatnak. A támogatás maximuma lakásonként nettó 45 ezer forint.

Az ÖKO-Program pályázatkezelője az Energia-központ Kht. A program finanszírozására az ÖTM 1,5 milliárd forintot előlegként folyósít.

3. Az egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatása

A pályázat a 2006. évi pályázattal azonos műszaki tartalommal, de a panelpályázathoz hasonló feltételrendszerrel kerül meghirdetésre. A támogatás célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelő, gáztüzelő-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtőkéményeinek (a továbbiakban: termofor kémény) biztonságtechnikai felújítása, vissza nem térítendő támogatással.

4. Lakások energetikai korszerűsítése

A támogatás célja az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok – így hagyományos szerkezetű családi házak és több lakásos épületek, valamint az iparosított épületek panelprogramból kizárt egyéni lakásai – fűtési-energia megtakarítást eredményező felújításának segítése, vissza nem térítendő támogatással.

5. A lakossági megújuló energiafelhasználás növelése

A program keretében olyan beruházások lesznek támogathatóak, amelyek a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését célozzák a hagyományos szerkezetű családi házakban és több lakásos épületekben. A megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók.