Ki a vitéz?
90. éves a Vitézi Rend
A vitéz szó jelentése, hős, bátor ember. Általában katonák megszólításában, megnevezésében - vitéz úr, végvári vitézek, keresztes vitéz stb. - használatos, de van gúnyos, tréfás változata is. A hősködő, csak a gyengébbel szemben bátor emberre mondjuk nagy vitéz, vagy a szájhősre, hogy vitézkedik. Három legismertebb honi vitézünk egy valóságos és két kitalált személy. A valóságos személy maga a költő Csokonai Vitéz Mihály, a kitaláltak pedig a Kukorica Jancsiból lett János vitéz, valamint Vitéz László a bábfigura. És meg ne feledkezzünk róla, létezik a Vitézi Rend, a Vitézek Lovagrendje, a vitéz címmel felruházott személyek szervezete. A Vitézi Rendet 1920-ban Horthy Miklós kezdeményezésére alapították a 6650/1920. ME. Rendelettel, elsősorban azzal a hármas céllal, amit Horthy Miklós így fogalmazott meg:
- - jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt,
- - megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását,
- - bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel súlyt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.
(1921. évi avató beszéd részlete) Sajnálatos, hogy ez a rend csak 1920-ban és nem előbb született, mert így nem lehettek,/lehetnek tagjai történelmünk nagy hadvezérei, törökverő őseink, szabadságharcos vitézeink. Pontosan ők, akik egy-egy győztes csatának voltak kimagaslóan legjobbjai. Éppen akkor került sor az alapításra, amikor a nagy vesztesek oldalán vérzett el az ország és jött a kegyelemdöfés, Trianon. Micsoda vitézség! 1921 és 1944 között közel 24000 embert avattak fényes külsőségek között vitézzé. Vesztes háború vesztes tábornokai, törzstisztjei, főtisztjei és az életben maradt legénység meghatározott köre kapott Vitézi Jelvényt, lett a Vitézi Rend tagja. Az 1930-as években öt pátyi vitézt jegyeztek. Közülük is talán legismertebb volt, Vitéz dr. Kuti Lajos Ákos községi orvos, aki a háború egész ideje alatt orosz román és olasz frontokon harcolt és számos kitüntetés birtokában, 1928-ban avatták vitézzé. Ő lett a Biai Járás 10 községének (Bia, Budajenő, Budakeszi, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Torbágy, Tök, Zsámbék) vitézi hadnagya, előljárója. A többi, a másik négy pátyi és hadi érdemekért kapta a címet: vitéz Németh József bádogos mester, vitéz Monori Ferenc ács, vitéz Muzsik Lajos iskolaszolga és Vigh Ferenc uradalmi magtáros. Elsősorban hadi, katonai érdemekhez kötötték a felvételt a rendbe, de az I. világháborút követő idők fegyveres konfliktusaiban érdemeket szerzett személyek is megkapták a címet.
A cím használatára a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált, de például első polgármesterünk - Kuti Ákos - soha nem kérkedett apja érdemeivel. Megjegyzésre érdemes, hogy az alapító Horthy Miklós is fontosnak tartotta a személyes helytállás, az egyéni vitézség szerepét a cím odaítélésénél: "jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel, rendelkeznek."
Az 1945 utáni magyar kormányok ellehetetlenítették a rend működését és az egész Horthy- korszakot - miként 1956-ot is - ellenforradalomnak titulálták. A nyugatra üldözött, kitelepített, internált rendtagok ebbe nem nyugodtak bele és a Vitézi Rendet 1962-ben Edinburgban elismertették a Lovagrendek Állandó Bizottságával. Mai hivatalos elnevezése: A Vitézek Lovagrendje. Hosszú idő után 1992 október 26-dikán került sor arra, hogy közel ötven esztendő elteltével vitézeket avassanak Magyarországon. A ceremóniának Bicske adott otthont. A 2005. június 25-én megrendezett I. Országos Vitézi Találkozót pedig Szilvásváradon tartották. Az utóbbi időben tanúi lehetünk annak a jelenségnek, hogy mind többen írják nevük elé a vitéz címet. A tájékozatlan többség mit sem tud arról, hogy ki és miért jogosult a címre, és hogy miféle egyéni, személyes vitézséggel párosult látens honfi erény birtokosai vagy örökösei ők. Az emberek kíváncsiak például arra, hogy mit ér a törvény, ha magyar. Az 1947. évi V. törvény ugyanis hatályosan és határozottan tiltja a vitézi cím használatát. Tiltja de, nem szankcionálja. Az így elkövetett törvénysértés sem büntetőjogi, sem szabálysértési következményekkel nem jár. Ettől még a vitézi cím viselése törvénysértés, viselője pedig törvénysértő marad. A cím viselőinek meg kellene várniuk a törvény hatályon kívül helyezését.
2010 december
Wiedermann Gábor
