9.
PityManó és a többiek bemutatják a manózással kapcsolatos dolgozataikat
Grimasz kapitány nem keseredik el, inkább megdicséri a szorgalmas tanulókat...
- Én, én! – kiabálta PityManó. – Szeretném, Grimasz kapitány, ha minél hamarabb elolvasnád a dolgozatomat, hogy megdicsérj és megajándékozz valamivel!
Jobbat mondok, PityManó! Olvasd fel magad, és akkor mindenki hallja, milyen szépet is alkottál. Aztán közösen értékeljük egytől tízig. Aki a legtöbb pontot kapja a többiektől, az lesz a nyertes. De a többiek sem lesznek vesztesek, mert azokat én külön fogom díjazni! Kezdd el, PityManó!
PityManó házi dolgozata
Édesapám elmesélte, hogyan vásároltak neki és anyának ajándékot a manó-visszatérítésből
Bevezetés
Apukám azt mondja, hogy a manózás jó dolog, különösen, ha visszatérítenek. Ö már évek óta manózik, de eddig nem nyert semmit vele. Tavaly azonban a gyár, ahol dolgozik, elszámolt valamit, és több manót vontak le, mint muszáj volt. Év végén aztán rájöttek, és édesapám visszaigényelte ezt a többletet.
Tárgyalás
- Apa, te mit tudsz a manózásról?
- Nem sokat, azt a keveset is édesanyád olvasta fel a Közép-földszigeti Krónika Manózzunk Okosan mellékletéből.
- Sohasem érezted azt, hogy többet kellene tudnod róla?
- De igen, csak valahogy mindig elmaradt. Tudod, a gyár mindent kiszámol, levon és befizet helyettem, amit a törpvények előírnak, így gyakorlatilag nincs szükségem arra, hogy tudjam, mit is manózok.
- Ez nem helyes, apa! Egy éntudatos manó mindenről tudni akar, ami vele vagy körülötte történik. Nem élhetsz bele a világba csak úgy! És ha a gyár ismét téved az elszámolásoddal kapcsolatosan?
- Elismerem, van abban valami, amit mondtál. Miért is ne tudnék arról, milyen manókat vonnak le tőlem, és ezt jól teszik-e?
- Örülök, apa, hogy beláttad, változnod kell. Mit teszel annak érdekében, hogy elhatározásod tettek is kövessék?
- Be fogok iratkozni egy tanfolyamra, ahol manózási ismereteket tanítanak. Aztán hazajövök és elmesélem nektek, amit hallottam. Így nem leszünk többé olyan tájékozatlanok saját manókötelezettségeinkkel kapcsolatosan.
Befejezés
- Köszönöm, apa, az interjút! Máris úgy érzem, kérdéseimmel sikerült felkavarnom az állóvizet otthon, és szüleim többet fognak törődni azzal, mi történik manózási fronton körülöttük a világban és a családban!
Ez szép dolgozat volt, PityManó! No, ki hány pontot ad erre a dolgozatra? Mivel tíz ujjatok van, és tízes skálán kértem az értékelést, meg se szólaljatok, csak mutassátok ujjaitokkal az eredményt. Rendben, látom, PetiManó kilencet adott, ReniManó nyolcat… ReniManó, nem kell grimaszokat vágni, ha valami nem tetszett, az ujjaiddal mutasd, ne az arcoddal! AgyManó kilencet adott! PityManó összes pontszáma tehát huszonhat! Most téged hallgatunk meg, PetiManó!
PetiManó házi dolgozata
A manózás rendszerében tapasztalható ellentmondások feloldásának lehetőségei a véletlenszerűen arra járó polgárok véleménye szerint
(Apukám dolgozata, de kicseréltem a felső lapot)
A dolgozattal az volt a célom, hogy bebizonyítsam, vannak még ellentmondások a manózás rendszerében, ám ezek az ellentmondások kiküszöbölhetők, feloldhatók.
A siker érdekében álruhába öltöztem és több alkalommal kiálltam különböző utcasarkokra egy jegyzetfüzettel. Marketingesnek adtam ki magam, tudjátok, aki polgártársakat zaklat, hogy válaszoljanak neki, de cserébe nem nyújt semmit.
Aki szóba állt velem, annak ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, hogy a végén összehasonlíthatóak legyenek a válaszok. Íme, a kérdéseim:
1. Manózik Ön?
2. Mit tud Ön a manózásról?
3. Mit javasol Ön a manózás helyett?
A személyiségi jogok védelme érdekében a válaszadóknak rejtnevet adtam, megkérdezésük sorrendjében a következőket: Kanóc, a vagány, Gyurgyalag, idős gépkocsivezető, Vadkörte, iskolás lány, éppen balettórára siet, Katica, kétgyermekes családanya és virágboltos.
Nézzük a kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat sorban!
Első kérdés: Manózik Ön?
Kanóc: Nem tudom, ki vagy, de ne tegyél fel nekem ilyen kérdéseket, mert megharaplak! Ez egy személyiségi jogba ütköző kérdés, amelyre a válasz csak egy orrbavágás lehetne, de ezt most fiatal korodra tekintettel mellőzöm. És kapcsold ki a kamerát is, nem kívánok a „Fiatal vagyok, de sumákolni akarok” című műsorban szerepelni, gondolom, azok küldtek! Na, tünés!
Gyurgyalag: Szervusz, kisfiú! Azt kérdezed, hogy manózok-e? Igen, manózok. Egész életemben manóztam, és nem bántam meg. Naponta sétálok egyet a városban, és gyönyörűséggel tölt el, hogy látom, a manófricskáinkból hogy épül-szépül lakóhelyünk! Azt üzenem mindenkinek, csak manózzon nyugodtan, meglesz az eredménye!
Vadkörte: Szia! Te kivagy? Én most nagyon sietek, de ha velem sietsz, válaszolhatok a kérdéseidre. Bocsi, de nagyon sietek… mi?! A manózásról akarsz kérdezni? Hogy a manóba jut neked ilyen az eszedbe? Beteg vagy? Persze, hogy manózok, ha kell, erre tanítottak a szüleim, de momentán nem kell, mert iskolás vagyok, és az iskolásokat köztudomásúlag eltartják a szüleik… Ha nagy leszek, lesz családom és munkahelyem, ahol levonják majd a manót is, úgyhogy nem is izgatom magam ezzel. Na pá, ide most bemegyek, ez a balettintézet, és nekem itt van dolgom!
Katica: Szervusz, kismanó! Milyen virágot szeretnél? Nem virágért jöttél, hanem kérdezni akarsz tőlem valamit? Ugyan mit kérdezhet tőlem egy ekkora kis manó?! Hogy manózok-e? Úristen, te a Manóhivataltól jöttél? Már gyerekeket is foglalkoztatnak azok ott, a Hivatalban? Nem?! Magadtól kérdezed? Fel akarsz engem mérni? Na jó, figyelj ide! Akkor adok csak interjút neked, ha megírod, hogy milyen nehéz a vállalkozások élete itt, Földszigeten. Össze sem tudom számolni, hányféle manót kell bevallanom, befizetnem, egész évben rettegek, hogy mikor, melyiket rontom el! Eddig még nem volt semmi hiba, de ki tudja, mikor követek el valamit, és akkor jön a büntetés! Felfogtad, kicsi manó, mit mondtam neked?
Második kérdés: Mit tud Ön a manózásról?
Kanóc: Mondtam már, hogy ne provokálj, kisöreg, mert megharaplak! Miért kellene nekem tudni bármit is a manózásról? Ha nem manózok, jobb, ha nem tudok semmit, mert ha tudnék, kiverne a frász, hogy mit mulasztottam el. És ez nem lenne jó nekem, következésképpen nem lenne jó neked sem, mert olyan ideges lennék tőled meg a kérdéseidtől, hogy tényleg megkapnád azt az orrbavágást, amit már az elején megígértem neked!
Gyurgyalag: Sokat tudok, mert elvégeztem egy manózási ismeretek tanfolyamot. Amikor még javában hajtottam a járgányt, akarom mondani, a manókamiont, volt időm menetközben tanulni, művelődni. Felvettem az egész anyagot magnóra, és azt hallgattam Vízmosástól Hegynekátaljáig és vissza. Meg is tanultam mindent, a kollégák manóbevallásait is én töltöttem ki. Szóval, én valóban mindent tudok a manózásról.
Vadkörte: Te még itt vagy? Megvártál, hogy feltehess nekem még egy kérdést? Jaj, de aranyos kismanó vagy, na jó, válaszolok neked, nehogy sírva fakadj! Az iskolában többször érintették már ezt a témát, de én olyankor szoktam kifesteni a körmöm, meg kihúzni a szemöldökömet, úgyhogy nem is figyelek rájuk igazán. Ha elmondanád, mit kellene tudnom, lehet, hogy eszembe jutnának dolgok, de momentán a szoliba sietek, mert délután diszkóba megyünk a barátnőimmel. Írj valamit helyettem, biztosan jó lesz!
Katica: Én mindent megpróbáltam, de a virágkötészet mellett ez nem megy. Inkább megbíztam egy könyvelőmanót, az készíti el nekem a bevallásokat, megmondja, mikor mit fizessek, hogy békén hagyjanak. Azt nem mondanám, hogy tök sötét minden, de segítség nélkül biztosan nem boldogulnék! Egyébként úgy hallottam, új szlogent is kap a Manóhivatal, mégpedig „Adózzunk egymásnak: mi csodálattal, Ön időben!” Csak nem rám gondoltak?!
Harmadik kérdés: Mit javasol Ön a manózás helyett?
Kanóc: Nem tudok mit javasolni helyette, ugyanis, amint már mondtam, én nem gyakorlom e nemes sportot. De másoknak javasolhatok egy kellemes vacsorát a Pitypang étteremben, vagy utazzon el jó messzire, amíg a bevallások időszaka tart.
Gyurgyalag: Nem tudok más megoldást, mint ezt. A társadalmat fenn kell tartani, építeni, fejleszteni kell. A manózás lehet, hogy nem kellemes dolog, de hasznos, mind az egyénnek, mind a közösségnek. Nem kell, hogy örüljenek neki, elég, ha látják a hasznát.
Vadkörte: Mit javaslok helyette? Egy hajfestést, vagy arcpakolást mindenképpen. Jó lenne, ha a befizetett manókból ilyenre is telne, de hát mi még nem vagyunk olyan fejlettek, mint a vízmosásiak, ahol sárkányok is élnek! Ott a körömreszelés levonható a manóalapból. Meg a fejfájás elleni gyógyszer. Mondjuk, ezt megértem, mert némelyiknek hét feje is van, ez azért nagy teher egy családnak! Ha ismét szavazni kell, én arra szavazok majd, aki ilyesféléket ígér nekünk! Na, pá, most már igazán nem érek rá!
Katica: A manózás helyett teljes manószabadságot! Mondja meg mindenki, mennyit tud befizetni, és azt fizesse be. Legyen elég indok a „most nem tudom befizetni, de ígérem, következő alkalommal többet fizetek” kifejezés beikszelése a pótlapon, ekkor automatikusan tolódnának a manófizetési határidők! Vagy te is úgy gondolod, hogy ez álomszerű? Na jó, felejtsd el, de más javaslatom nincs, kismanó!
*
Ez aztán komoly dolgozat, PetiManó. Még jó, hogy a címébe odaírtad, hogy édesapád készítette, mert el sem hittem volna, hogy te képes lettél volna erre! Mindenesetre a hallottak nagyon tanulságosak, igyekeztél a manótársadalom különböző csoportjait megkérdezni, mi a véleményük ugyanarról. Rettentő tanulságos, hallatlanul nagyszerű dolgozat, kérlek, mond meg édesapádnak, hogy le a kalappal, jó munkát végzett! A többiektől kérem a pontszámokat… PityManó kilencet adott, ReniManó nyolcat, AgyManó szintén kilencet. Így összesen huszonhat pontod van. Gratulálok! Most következzék ReniManó! Érdeklődéssel hallgatunk, ReniManó, kezd el dolgozatod ismertetését!ReniManó házi dolgozata
Interjú PirManóval és néhány barátjával a térről, hogyan látják ők a manózást, mit tudnak erről az egészről?
Dolgozatomat azzal kezdeném, hogy bemutatom, kivel is készítettem interjút a manózással, a manózás személyiségi jogi vonatkozásaival összefüggésben. Interjúalanyom PirManó, a „Nekem is Van Jogom, Hová Tettem?” Ifjúsági Szervezet vezető mihasznája.
- Szervusz, PirManó! Zavarhatlak egy kicsit?
- Zavarhatsz, kislány, de légy tudatában, hogy a bandám területére léptél, így a foglyunkká váltál. Azt tehetünk veled, amit akarunk, még ki is dobhatunk innen a térről, jó messzire. Ugye, milyen félelmetesek vagyunk?
- Lehet, hogy félelmetesek vagytok, de én nem ijedek meg tőletek. Én ReniManó vagyok, mindenki érdekeiért harcolok, speciel a tiétekért is, ha nem lesztek nagyon undokok. Ha igen, átmegyek DurManóhoz, a szomszéd utcába, és olyan interjút készítek vele, hogy négy csatorna is leadja majd egyszerre. És akkor nem ti lesztek a híresek, hanem DurManó.
- Nem kell mindjárt felkapnod a vizet, kislány! Miért nem ezzel kezdted, hogy kapcsolatod van a médiához?! Felesleges DurManóhoz menni, nekem sokkal jobb fényképarcom van. Na, mi a kérdés?
- Hogyan látod te a manózás kérdését a mai társadalomban? Úgy értem, ha valóban manóznál, és nem henyélnél egész nap, létezéseddel további terheket róva az általad oly megvetett társadalomra?
- Ez egy fogós kérdés, ReniManó, vagy hogy hívnak! Ha valóban dolgoznék, manóznék is. Azért, mert hosszú a hajam, és fapapucsot viselek, attól az eszem még a helyén van! Látom, hogyan güriznek a faterék, alig jutnak előre, de a manót, azt mindig rendesen fizették. Azt is tudom, hogy amikor betegek, szó nélkül meggyógyítják őket, mert előtte rendesen megfizették az Egészség Kibiztosító Manót. Apám jövőre nyugdíjba megy, egész szépen fog kapni, mert a Nyugdíj Bebiztosító Manót is fizette, plusz önkéntes magánnyugdíj-manópénztár tag is. Szóval, ReniManó, az alapállás nem az, hogy én egy bunkó vagyok, hanem hogy szeretnék még egy ideig szabadon élni. Kötöttségek nélkül. Hogy még ne kelljen tudomást venni arról, hogy nemcsak jogaim vannak a társadalommal szemben, hanem kötelezettségeim is.
- Tehát jónak tartod, hogy a manókat megmanóztatják? Elfogadod, hogy ránk uszították az Általános Forgalmi Manót, aki személytelenül jár-kel közöttünk, és elviszi a pörgettyűinket? Vagy a Társasági Manót, aki a vállalkozások pénzére hajt?
- Mindegy, minek hívják, ReniManó, és az is mindegy, melyik rendszert alkalmazzák. A végeredmény a fontos. Az, hogy jó helyre kerüljön, és jó célokra használják fel.
- Nem félted a személyiségi jogaidat? Nem érzed úgy, hogy beavatkoznak a magánéletedbe, és kalitkába zárnak a manózással?
- Ne viccelj, ReniManó! Az én szabadságomba ugyan nem avatkozik be senki! Sem a barátaiméba, igaz, haverok? – nézett körbe diadalmasan PirManó.
A barátok állati hangokat hallatva helyeseltek, néhányan pedig ostorokat kezdtek csattogtatni.
– Látod, hogy bennünket nem lehet korlátozni? Az erő velünk van! Mi nem dolgozunk, és nem manózunk! Mi nem vagyunk tagjai a társadalomnak, időlegesen kiléptünk belőle, amíg a társadalom meg nem ért bennünket! Addig is, a társadalomnak kötelessége eltartani minket, a társadalom nem dobhatja el gyermekeit, akkor sem, ha a gyermekeknek nem kell a társadalom! Ezt hirdeti a „Nekem is Van Jogom, Hová Tettem?” Ifjúsági Szervezetünk!
- Nem gondoltok valamit nagyon félre? – aggodalmaskodott ReniManó. – A személyiségeteknek nem tesz jót, ha ennyire kívül álltok a manóközösségen. Félő, hogy ha nagyobbak lesztek, nem fogtok visszatalálni a társadalomba, és emiatt néhányatoknak komoly problémái támadnak majd.
- Ne osztogasd az észt, kislány! – dörrent ReniManóra PirManó. – És most már ebből az interjúmicsodából is elég! Addig tűnj el innen, míg a kerítésen ülünk, mert aztán megkergetünk a forgóhinta körül!
- Rendben, elmegyek. Köszönöm az interjút, PirManó – felelte ReniManó, és átnyújtott egy saját kezűleg gyártott névjegyet. - Itt az elérhetőségem, bármikor hívhatsz, ha eszedbe jut valami. Mi legtöbbször a Hableány Cukrászdában ülünk a barátaimmal, ott mindig megtalálsz. Viszlát, PirManó! És köszönöm!
*
Ez a verseny egyre izgalmasabb lesz! PetiManó dolgozata után azt gondoltam, ennél már nem lehet jobb, de ReniManó is remekelt! Hány pontra értékelitek ezt a dolgozatot, pajtások? PityManó kilencet adott, PetiManó szintén kilencet, AgyManó pedig nyolcat… az összesen huszonhat! Gratulálok!
No, de halljuk most AgyManó dolgozatát. Kérlek, AgyManó, olvasd fel, amit írtál!
AgyManó házi dolgozata
Tudományos dolgozat a manók tudománytalan állításairól a manózás témakörében
Dolgozatomban arra vettem a főirányt, hogy kiderítsem, ki milyen nézeteket vall a manózásról, és ez mennyire tér el a normális gondolkodástól. Normális gondolkodás alatt a manózás társadalmi megítélését értem, miszerint a manózás a társadalom fenntartásának pénzügyi fedezetét biztosítja, a manóerkölcsök szerint a manózás erény, hiszen az egyén ezzel járul hozzá a közösség fennmaradásához és fejlődéséhez. Az egyén számára mindez kötelesség, mert mielőtt elérné az önálló életvitelre való alkalmasságot, a társadalom tartja el és neveli fel őt, még akkor is, ha e segítség a szülőkön keresztül valósul is meg.
Kérdezési módszerem a szakirodalomban jól ismert, úgynevezett „bele a közepébe” típusú kérdezéstechnika volt. Ez egyrészt váratlanul érinti a kérdezetteket, amitől önkéntelenül is válaszadási ingerük támad, másrészt bizonyos indulatokat vált ki, és ez szintén segíti a kommunikációt.
A módszer nem veszélytelen, ezért olyan súlycsoportú manókat kell kiválasztani, akik az esetlegesen tettlegességig fajuló kérdezés során nem jutnak el a nagyobb pofonokig.
A módszer leírása után rátérnék a lényegre. A társadalom különböző csoportjai esetében vizsgáltam a manózással kapcsolatos képzeteket, és az alábbi következtetéseket vontam le:
A gyerekek úgy gondolják, hogy a manózás segíti a szülőket abban, hogy felneveljék a gyermekeiket.
A tinédzserek úgy gondolják, hogy semmi közük a manózáshoz, csinálják csak ezt a szülők, ők inkább bulizni mennek.
A fiatal felnőttek úgy gondolják, hogy manózni muszáj, de jó lenne, ha ennyivel több maradna a gyerek pelenkájára, meg a lakásrészletre.
A harmincévesek úgy gondolják, hogy hiába fizetnek, befizetéseiket felélik a mai öregek, és félnek, hogy ha ők jutnak a nyugdíjas korba, addigra nem lesz fiatalság, aki feltöltse az őket eltartó nyugdíjalapokat.
Az ötven év felettiek úgy gondolják, hogy elegendőt fizettek már ahhoz, hogy nyugdíjuk legyen, de ahogy közeledik az idő, egyre inkább bizonyosak abban, hogy ez az összeg nem lesz elegendő a megélhetéshez.
A nyugdíjasok örülnek, hogy nyugdíjasok lehetnek, de aggódnak a gyermekeik és unokáik miatt, hogy vajon részesülnek-e megfelelő ellátásban öregkorukra?!
Összefoglalás
Azt találtam, hogy a gyerekek gondolkodása áll legközelebb a társadalomban elfogadottéhoz. Őket még nem érték olyan hatások, mint a rossz gyakorlat beidegződése, vagy a társaság eltántorító hatása.
Azt tapasztaltam, mindenki tisztában van azzal, hogy jóléte azoktól a befizetésektől függ, amelyeket a manótársadalom tagjai teljesítenek. Az is világos a manók számára, hogy a dolog csak akkor működik jól, ha mindenki teljesíti saját kötelezettségét a társadalmi terhek viselésében, mert csak ekkor lesz annyi fricska a költségvetésben, hogy mindenre jusson belőle, még a megtakarításokra is.
Véleményem szerint ezek olyan tények, amelyeket még egy hatéves manónak is meg kell értenie, nemhogy egy felnőttnek. Elhatározásom, hogy ha nagy leszek, politikus leszek, hogy mindezt el tudjam magyarázni azoknak, akiket korábban nem tanítottak meg ezekre a dolgokra.
*
Hát, ez tömör, de velős dolgozat, AgyManó, és méltó hozzád a tartalom! Nos, gyerekek, ki mennyi pontot ad erre a dolgozatra? PityManó nyolcat, PetiManó kilencet, ReniManó szintén kilenc pontot adott… ez összesen huszonhat pont, AgyManó!
Most gyorsan összegezzük a végeredményt… nem hiszem el, mindenki egyenlő pontot kapott! Ez azt is jelenti, hogy mindenki olyan dologról írt, ami felkeltette a többiek érdeklődését, és egyformán jól fejtette ki véleményét.
Nagyszerűen megoldottátok a feladatot, és most jöhet a meglepetés! Irány az uszoda, én állom a belépőket! Futás!
