Pannipanka pónilova etüd
1
Panni, Panka mosolyogva
Reggelivel burkolózva
Várják a macit
Hogy elvigye őket
Hazafele
Kezükben labda
Aranytollú egérmarka
Kicsit nevetve
De szomorkodva
Ellepik bolondozva
Néznek át az ablakon
Mit művelnek parlagon
Míg édesanyjuk egy madzagon
Ruhát terít szárazon
Panka, Pancsa
Nem kisgyerek
Ők pár hónapos egerek
Családfájuk jobbra fenn
A spájz oldalán melegen
Jön a gazda előre
Nyílik a muskátli belőle
Állva, ülve
Dűlve-fúlva
Kinyílik a
Botra dúlva
Jaj, te Panka, Pancsa, Panka
Kifutott a macska farka
Hanyatthomlok elterülve
Futótűzként kicsepülve
Kicsi, pici, nagy
És fáradt
Altatódal száll
A fának
Esős idő jön a lábán
Előre és hátra kábán
Indul
Kopogtatva belefordul
Izgi-bizgi apróság
Rubeólás nyírfaág
Kendővel
Integetve, keszkenővel
Ránevetve
Megy a vonat oda
Jobbról óvoda
Balról a mázsaház
Látszik oda
Csipegeti fehér haját
Nem kívánja kerek nyakát
A dolog erre kialakult
A ház oldalán
Alácsordult
Kerek-perec
Átvetette
Csomót csomra tekergette
Szép az ilyen Lapos
Viskó
Dehogy cserél a kis
Csikó
Darut hozat
Bekapcsolja
Zúg a motor
Motorója
Ráz az ülés
Agyonszidja
Repül egy-két
Csillagvilla
Áldott legyen
Aki hagyja
Ház oldalát
Falatozza
Pancsa, Panka
Kis szoknyában
Ereszkedik
Fürdőkádban
Szeretik a házuk táját
Megeszik a páros párját
Dehogy szökik fel a lázuk
/Mostanáig magyaráztuk/
Kirakták a földre
Zsákkal
Betámasztották
Fákkal
Kibújtak az eresz alól
Cipőjükön kék Bagarol
Fényes széken jó az
Ülés
Feladatuk: lemerülés
Algát hoznak napvilágra
2
Rágyújtanak a világra
Füstölögnek már a vízben
Repülnek a levegőben
Aranyosan néznek rája
/Egyébként is fáj a lába/
Két kezével arra járva
Elmerül az ég aljára
Kerek-perec mind
Előtte
Korgó szemmel el nem nyelte
Akadályozva szüntelen
Fent lakott az emeleten
Arrafelé, erre nézve
Kerekeken dülöngélve
Halad a kis batár
Ment mellette a határ
Szántott, vetett kényelmesen
Szempont szerint, egyenesen
Homlokába esett fáról
A sajtkukac a káposztáról
Egye meg a fene egye
Kettőnek is több a fele
Aládúcolt két platánt
De arra járt egy elefánt
Van trombitája rézből
Nem ért semmit az egészből
A Nyírségben lakott tavaly
Onnan jött a nagy robaj
Szárazon és vízen élt
A sok alvástól sem félt
Egyenesen belefordult
A tehenekre mind rámordult
Éldegélt ott csendesen
Algoritmusra lesen
Csínján bánt a szárazjéggel
Bírta magát egészséggel
Egy-kettőre alávágott
Csokorban rágta a virágot
Szerette a mákosrétest
Megunta a teveménest
Kialakult, ami kellett
Ette már a hájasrétest
Előtte itta a vizet
Alaposan eleget
Nadrágban járt a jégen
Elterülve nagy kevélyen
Hol van Panka, Pancsa
Panka
Ezt üvölti búbos banka
Szeretné, ha levágnák
A sütőbe jól bezárnák
A kis buta azt reméli
Majd mindenki arabnak
Nézi
Miután jól megették
Egykettőre megszerették
Mesés álmokat szőttek
A sütőben bankák sültek
Panka, Pancsa mind jóllakott
Kinyitották az ablakot
Kintről bejött minden kinti
A szobában elkezdtek inni
Akkorára nőtt a hasuk
Hogy elmenekült mindkét
Sasuk
3
A pónilóról még szó sem volt
Neki Béluska kalapot horgolt
Beleültette a kis csikót
Ráadott egy csodás zakót
Ettől a csikó megemberesedett
Az arca is kikerekedett
Alapjában véve is olyan
Mint egy ember, komolyan
A szája, a szeme csupahumán
Semmi háj nincs a tomporán
Szeretik ám a kis betyárt
Fogadtak hozzá tanárt
A piciny állat pedig tűrte
Az ábécét is jól betűzte
Szerette mondani a bé-t
Senki sem tudta, miért
Néha a tetőn éjszakázott
Egy-kétszer meg is fázott
Olyankor a kéményen keresztül
A nagyszobába szépen belendült
Beleugrott a kandallóba
Ezért még nem húzták karóba
A nagyapa is jól megtűrte
Bár miatta a kórházba került be
Sérvet kapott amiatt,
Hogy ölben vitte póninkat
Az meg tűrte, mert szerette
Hogy az öreg cipelte
Gyere öreg fajankó
Így mulat egy póniló
Szeretem a nagyapát
Ki is rúgtam négy fogát
A csintalan oktondi
Szeretett ám mozogni
Nem unta meg sohasem
Ugrándozott ügyesen
Egyszer aztán Pancsa, Panka
lvitte csikót a strandra
Belevitték a mélyvízbe
Rákötve egy kötélre
A csacsi csikó nem tudta
Innen ki nem jut, csak úszva
Hogy, hogy nem, alámerült
A mélyben meg elszenderült
Várták, várták, mikor jön fel
Szólongatják, csak nem felel
Rájöttek ám délutánra
Kár volt hagyni az uszodába
Rohantak hát, ahogy tudtak
(Nagyapa is meg a Csutak)
Hozták a segítséget
A csikó meg heverészett
Nem látták a kopoltyúját
Siratták a kóbor tyúkját
Nem hitték, hogy megúszhatja
Mégis túl van mindenen
Befutott a zsindelyen
Varrtak neki szép nadrágot
Piros csíkos kiskabátot
Sütött neki rétest Jolán
Kitürőzött az oldalán
Nem engedték futni tovább
Adtak neki zongorát
Most is játszana, ha tudna
Ha el nem ment az esze tokja.
4
Még szót sem kapott Aranka
A nagyfejű kisbanka
Szerette a felhajtást
Imádta a kispajtást
Ugrált az ablakon
Ki és be
Hátra és ízibe
Előre és balulra
A forgácsot gyalulva
Eresztéket nem ismert
Jól nevelten bandukolt
Amikor megszólították
Keresztbe nyelte a tortát
Rúgott, vágott, harapott
Ha egyesnél jobb
Osztályzatot kapott
Bokájára veres szalagot
Kötött
Amikor hegyeset köpött
Viselte a ruháját
Imádták a dumáját
A fején virágos kalpagot hordott
Mindig csak igazat mondott
Amikor rájött, hogy madár
Keresztülrepült Afrikán
Becsavarták lepedőbe
Kivitték a legelőre
Elhagyta a süvegét
Mint a sün az üregét
Jó szénaillatot érzett
Két kézzel ette a mézet
Itta rá a tejet pohárból
Ha kihozták mégis a sodrából
Ennyit most Arankáról
A bánatos kisbankáról
Fog ő még nevetgélni velünk
Csak ne menjen el minden eszünk
Szakadjunk vele a tóra
Köpjünk jó nagyokat a hóra
Bandi, Fáncsi, Béla, Nóra
Itt is van már virradóra
Eszetlenül megy nekik
Egymást is orrba verik
Nekik senki sem szól
Nincs már meg a disznóól
Elegen vagyunk mára
Sokat mászhatunk a fára
Nem osztogatják az észt
Csak ha nagyon muszáj
Most is erre tart
Néhány uszály
A kisbanka is elfáradt már
Lecsúszna torkán néhány homár
De vacsorára ne egyél sokat
Feltétlen mossál fogat
Hagyd a csudába a tévét
Bámuld inkább a sok kévét
Tegyél fel fülhallgatót
Úgy simogasd a barnamackót
A maci is szereti
Ha a fülét hegyezi
Szállj el kis madár
Közeleg a hármasdandár
Megpihenni nem akarnak
Mindent becsomagolnak
Soha nem hiányzott még ennyi tárgy
Amennyit a dandár falra hányt
Aranka nézett nagyot
Nagy szájáért a fejére kapott
Most már tudta kár volt szólni
Nem ér annyit semmi holmi
Örült, hogy elment a dandár
Megmaradt a szakadt kantár
Hatvanhárom fodros boglya
Kimaradt a kanca konca
Elengedte a szakadás
Turbékolás, kacagás.
5
Errefelé járt Pörcike
A nagyfejű kakascsibe
Volt neki taraja
Meg egy kevés lila haja
Amit attól kapott szegény
Hogy ő lett a nagylegény
Még mielőtt belenőtt
Az agya meg főttön főtt
De persze nem bánta meg nagyon
A társai sem vették zokon
Hogy nem foglalkozik velük
Elég kemény volt a telük
Bár fiatalka szegény
De látott egy s mást a legény
Látta a húsos tálat tele
Benne volt a csirkék fele
Most már mind elmondhatták
Együtt vannak sülve-főve
Nem várnak már megmentőre
Utólag már lehetsz agyas
Te kis ravasz, torkos kakas
Te csak azért úsztad meg mert
Számít rád a tanya népe
Hogy termeled a tálba valót
Bejárod az egész tarlót
Butítod a csirkét, jércét
Hogy másként lássák a mércét
Elhiggyék, hogy a remény
Csupán egy edény
Amelybe beleszállnak
Hogy onnan tovább lépve
Eljussanak a boldog létbe
Te leszel a vezetőjük
Eleszed a kaját előlük
De persze ezt sem bánják
Mert csak a magostálat látják
Nem ismerik a rántott létet
Szemelik az eleséget.
Innentől már tragédia
Nem is folytatom, koma!
6
Belépett a sün a pácba
Szaftos lett a lábikrája
Szopogatta a sok tüskét
Míg meg nem szúrta a diliskét
Innentől már nem volt kedve
Keresztülmenni epekedve
Sem a folyón, sem a gáton
Sem a kisuvickolt orgonákon
Meg is jegyezte Ernő
Azért a sün sem esernyő
Hullott valami belőle ugyan
De senki sem tudta hogyan
Hibernálták oda-vissza
Mégsem állt el a folyatja
Bevitték a közkórházba
Onnan meg a teveházba
De mivel a teve látta, hogy
Ez nem az ő barátja
Olyat rúgott feléje
Hogy kiesett a kelevénye
Ezért aztán süni barát
Elkezdte inni mások borát
Ezt annyira felfokozta
Hogy egyik-másik felpofozta
Idővel abbahagyták, mert szúrta
7
Hallottak már Origóról
A kis fekete nádi rigóról
A suliba járt egy vizslán
Át is ment a matek vizsgán
Kerekekre nem volt szükség
Szemben volt a nagy pékség
Panka, Pancsa, M. Aranka
Szebb a rigó, mint a banka
Kerek feje, lapos lába
Minden este megy a bálba
Ott találkozhatsz vele
Hacsak előbb nem lóg a bele
Úgy táncol, mint a motolla
Neki sincsen hozzá orra
Sose tanult zenedébe
Mindent hagyott negyedébe
Így tett a piciny riogó
A kis fekete Origó
Az az ő hitvallása, hogy
Legyen teli a padlása
Így hangzik mindaz, amit csivitel
Amit mindenki unásig ismer
Hogy aszongya, rá a spongya:
Öröm szegje utad
Vizes legyen fúrott kutad
Táncolj tálcán, sétálj pálcán
Ereszd el a haját, baját
Legyél egy jó házibarát
Válaszd Röfitöpit, a disznólányt
Vagy Taplómacit, a puhányt
Énekelj nekik sokat
Kiálts, hogy mossanak fogat
Köpd ki, Maci, mielőtt harap
Ez a kedves kis darab
Te meg Röfitöpi, te serény
Messzi innen Jászberény
Gyertek mindketten a táncórára
Addig se lesz a városnak kára.
8
Dörgi és Pörgi,
a két dödörgi házinyúl
Megvárta míg a Gazdi
szép csendesen kinyúl
és mozdulatlanul csücsög a verandán
addig ők a messzi nádas felé
vették a nyúlcipőt
Nagy tervekkel indultak el
s vittek tartalék cipőt
Kéket és pirosat
Kényelmeset és takarosat
Benne répa és kenyér
Meg ami még belefér
Dörgi lába negyvenötös
Pörgi lába hasonlóan körkörös
Így hát mindegy volt nekik
Kinek a cipőjét csenik.
Felébredt a háziúr
Hiányzott neki a két házinyúl
Szólította Dörgit, Pörgit
Szidta ám a keservit
A két dödörgi házinyúlnak
Akik csak dúlnak-fúlnak
De a munkára dühösen fújnak
Elvárják, hogy Gazdi folyton
A sok munkában kinyúljon
Míg ők eszik a répát
És nyomkodják a szirénát
Eladlak, ha rosszak vagytok
Ha éjjel ajtót kapartok
Fületek hátra álljon
Szemetek engem vigyázzon
Mert eljöhet az idő
Hogy a fazékban nyúlpaprikás fő
S hogy ne ti legyetek benne
Fontos, hogy gazdátok mást is enne
Szerettessétek meg magatok
Legyetek családtagok
S akkor Gazdi sem morogna
Meg ti sem akadnátok horogra
Ennyi legyen mára, pajtik
Zár a a móka, zár a butik
9
Paripa és Pántlika
Szomszéd lova és csikaja
Mindjárt jön a folytatás
Ne szaladj el, kispajtás!
***
A lap tetejére
4
Még szót sem kapott Aranka
A nagyfejű kisbanka
Szerette a felhajtást
Imádta a kispajtást
Ugrált az ablakon
Ki és be
Hátra és ízibe
Előre és balulra
A forgácsot gyalulva
Eresztéket nem ismert
Jól nevelten bandukolt
Amikor megszólították
Keresztbe nyelte a tortát
Rúgott, vágott, harapott
Ha egyesnél jobb
Osztályzatot kapott
Bokájára veres szalagot
Kötött
Amikor hegyeset köpött
Viselte a ruháját
Imádták a dumáját
A fején virágos kalpagot hordott
Mindig csak igazat mondott
Amikor rájött, hogy madár
Keresztülrepült Afrikán
Becsavarták lepedőbe
Kivitték a legelőre
Elhagyta a süvegét
Mint a sün az üregét
Jó szénaillatot érzett
Két kézzel ette a mézet
Itta rá a tejet pohárból
Ha kihozták mégis a sodrából
Ennyit most Arankáról
A bánatos kisbankáról
Fog ő még nevetgélni velünk
Csak ne menjen el minden eszünk
Szakadjunk vele a tóra
Köpjünk jó nagyokat a hóra
Bandi, Fáncsi, Béla, Nóra
Itt is van már virradóra
Eszetlenül megy nekik
Egymást is orrba verik
Nekik senki sem szól
Nincs már meg a disznóól
Elegen vagyunk mára
Sokat mászhatunk a fára
Nem osztogatják az észt
Csak ha nagyon muszáj
Most is erre tart
Néhány uszály
A kisbanka is elfáradt már
Lecsúszna torkán néhány homár
De vacsorára ne egyél sokat
Feltétlen mossál fogat
Hagyd a csudába a tévét
Bámuld inkább a sok kévét
Tegyél fel fülhallgatót
Úgy simogasd a barnamackót
A maci is szereti
Ha a fülét hegyezi
Szállj el kis madár
Közeleg a hármasdandár
Megpihenni nem akarnak
Mindent becsomagolnak
Soha nem hiányzott még ennyi tárgy
Amennyit a dandár falra hányt
Aranka nézett nagyot
Nagy szájáért a fejére kapott
Most már tudta kár volt szólni
Nem ér annyit semmi holmi
Örült, hogy elment a dandár
Megmaradt a szakadt kantár
Hatvanhárom fodros boglya
Kimaradt a kanca konca
Elengedte a szakadás
Turbékolás, kacagás.
5
Errefelé járt Pörcike
A nagyfejű kakascsibe
Volt neki taraja
Meg egy kevés lila haja
Amit attól kapott szegény
Hogy ő lett a nagylegény
Még mielőtt belenőtt
Az agya meg főttön főtt
De persze nem bánta meg nagyon
A társai sem vették zokon
Hogy nem foglalkozik velük
Elég kemény volt a telük
Bár fiatalka szegény
De látott egy s mást a legény
Látta a húsos tálat tele
Benne volt a csirkék fele
Most már mind elmondhatták
Együtt vannak sülve-főve
Nem várnak már megmentőre
Utólag már lehetsz agyas
Te kis ravasz, torkos kakas
Te csak azért úsztad meg mert
Számít rád a tanya népe
Hogy termeled a tálba valót
Bejárod az egész tarlót
Butítod a csirkét, jércét
Hogy másként lássák a mércét
Elhiggyék, hogy a remény
Csupán egy edény
Amelybe beleszállnak
Hogy onnan tovább lépve
Eljussanak a boldog létbe
Te leszel a vezetőjük
Eleszed a kaját előlük
De persze ezt sem bánják
Mert csak a magostálat látják
Nem ismerik a rántott létet
Szemelik az eleséget.
Innentől már tragédia
Nem is folytatom, koma!
6
Belépett a sün a pácba
Szaftos lett a lábikrája
Szopogatta a sok tüskét
Míg meg nem szúrta a diliskét
Innentől már nem volt kedve
Keresztülmenni epekedve
Sem a folyón, sem a gáton
Sem a kisuvickolt orgonákon
Meg is jegyezte Ernő
Azért a sün sem esernyő
Hullott valami belőle ugyan
De senki sem tudta hogyan
Hibernálták oda-vissza
Mégsem állt el a folyatja
Bevitték a közkórházba
Onnan meg a teveházba
De mivel a teve látta, hogy
Ez nem az ő barátja
Olyat rúgott feléje
Hogy kiesett a kelevénye
Ezért aztán süni barát
Elkezdte inni mások borát
Ezt annyira felfokozta
Hogy egyik-másik felpofozta
Idővel abbahagyták, mert szúrta
7
Hallottak már Origóról
A kis fekete nádi rigóról
A suliba járt egy vizslán
Át is ment a matek vizsgán
Kerekekre nem volt szükség
Szemben volt a nagy pékség
Panka, Pancsa, M. Aranka
Szebb a rigó, mint a banka
Kerek feje, lapos lába
Minden este megy a bálba
Ott találkozhatsz vele
Hacsak előbb nem lóg a bele
Úgy táncol, mint a motolla
Neki sincsen hozzá orra
Sose tanult zenedébe
Mindent hagyott negyedébe
Így tett a piciny riogó
A kis fekete Origó
Az az ő hitvallása, hogy
Legyen teli a padlása
Így hangzik mindaz, amit csivitel
Amit mindenki unásig ismer
Hogy aszongya, rá a spongya:
Öröm szegje utad
Vizes legyen fúrott kutad
Táncolj tálcán, sétálj pálcán
Ereszd el a haját, baját
Legyél egy jó házibarát
Válaszd Röfitöpit, a disznólányt
Vagy Taplómacit, a puhányt
Énekelj nekik sokat
Kiálts, hogy mossanak fogat
Köpd ki, Maci, mielőtt harap
Ez a kedves kis darab
Te meg Röfitöpi, te serény
Messzi innen Jászberény
Gyertek mindketten a táncórára
Addig se lesz a városnak kára.
8
Dörgi és Pörgi,
a két dödörgi házinyúl
Megvárta míg a Gazdi
szép csendesen kinyúl
és mozdulatlanul csücsög a verandán
addig ők a messzi nádas felé
vették a nyúlcipőt
Nagy tervekkel indultak el
s vittek tartalék cipőt
Kéket és pirosat
Kényelmeset és takarosat
Benne répa és kenyér
Meg ami még belefér
Dörgi lába negyvenötös
Pörgi lába hasonlóan körkörös
Így hát mindegy volt nekik
Kinek a cipőjét csenik.
Felébredt a háziúr
Hiányzott neki a két házinyúl
Szólította Dörgit, Pörgit
Szidta ám a keservit
A két dödörgi házinyúlnak
Akik csak dúlnak-fúlnak
De a munkára dühösen fújnak
Elvárják, hogy Gazdi folyton
A sok munkában kinyúljon
Míg ők eszik a répát
És nyomkodják a szirénát
Eladlak, ha rosszak vagytok
Ha éjjel ajtót kapartok
Fületek hátra álljon
Szemetek engem vigyázzon
Mert eljöhet az idő
Hogy a fazékban nyúlpaprikás fő
S hogy ne ti legyetek benne
Fontos, hogy gazdátok mást is enne
Szerettessétek meg magatok
Legyetek családtagok
S akkor Gazdi sem morogna
Meg ti sem akadnátok horogra
Ennyi legyen mára, pajtik
Zár a a móka, zár a butik
9
Paripa és Pántlika
Szomszéd lova és csikaja
Mindjárt jön a folytatás
Ne szaladj el, kispajtás!
***
A lap tetejére
6
Belépett a sün a pácba
Szaftos lett a lábikrája
Szopogatta a sok tüskét
Míg meg nem szúrta a diliskét
Innentől már nem volt kedve
Keresztülmenni epekedve
Sem a folyón, sem a gáton
Sem a kisuvickolt orgonákon
Meg is jegyezte Ernő
Azért a sün sem esernyő
Hullott valami belőle ugyan
De senki sem tudta hogyan
Hibernálták oda-vissza
Mégsem állt el a folyatja
Bevitték a közkórházba
Onnan meg a teveházba
De mivel a teve látta, hogy
Ez nem az ő barátja
Olyat rúgott feléje
Hogy kiesett a kelevénye
Ezért aztán süni barát
Elkezdte inni mások borát
Ezt annyira felfokozta
Hogy egyik-másik felpofozta
Idővel abbahagyták, mert szúrta
7
Hallottak már Origóról
A kis fekete nádi rigóról
A suliba járt egy vizslán
Át is ment a matek vizsgán
Kerekekre nem volt szükség
Szemben volt a nagy pékség
Panka, Pancsa, M. Aranka
Szebb a rigó, mint a banka
Kerek feje, lapos lába
Minden este megy a bálba
Ott találkozhatsz vele
Hacsak előbb nem lóg a bele
Úgy táncol, mint a motolla
Neki sincsen hozzá orra
Sose tanult zenedébe
Mindent hagyott negyedébe
Így tett a piciny riogó
A kis fekete Origó
Az az ő hitvallása, hogy
Legyen teli a padlása
Így hangzik mindaz, amit csivitel
Amit mindenki unásig ismer
Hogy aszongya, rá a spongya:
Öröm szegje utad
Vizes legyen fúrott kutad
Táncolj tálcán, sétálj pálcán
Ereszd el a haját, baját
Legyél egy jó házibarát
Válaszd Röfitöpit, a disznólányt
Vagy Taplómacit, a puhányt
Énekelj nekik sokat
Kiálts, hogy mossanak fogat
Köpd ki, Maci, mielőtt harap
Ez a kedves kis darab
Te meg Röfitöpi, te serény
Messzi innen Jászberény
Gyertek mindketten a táncórára
Addig se lesz a városnak kára.
8
Dörgi és Pörgi,
a két dödörgi házinyúl
Megvárta míg a Gazdi
szép csendesen kinyúl
és mozdulatlanul csücsög a verandán
addig ők a messzi nádas felé
vették a nyúlcipőt
Nagy tervekkel indultak el
s vittek tartalék cipőt
Kéket és pirosat
Kényelmeset és takarosat
Benne répa és kenyér
Meg ami még belefér
Dörgi lába negyvenötös
Pörgi lába hasonlóan körkörös
Így hát mindegy volt nekik
Kinek a cipőjét csenik.
Felébredt a háziúr
Hiányzott neki a két házinyúl
Szólította Dörgit, Pörgit
Szidta ám a keservit
A két dödörgi házinyúlnak
Akik csak dúlnak-fúlnak
De a munkára dühösen fújnak
Elvárják, hogy Gazdi folyton
A sok munkában kinyúljon
Míg ők eszik a répát
És nyomkodják a szirénát
Eladlak, ha rosszak vagytok
Ha éjjel ajtót kapartok
Fületek hátra álljon
Szemetek engem vigyázzon
Mert eljöhet az idő
Hogy a fazékban nyúlpaprikás fő
S hogy ne ti legyetek benne
Fontos, hogy gazdátok mást is enne
Szerettessétek meg magatok
Legyetek családtagok
S akkor Gazdi sem morogna
Meg ti sem akadnátok horogra
Ennyi legyen mára, pajtik
Zár a a móka, zár a butik
9
Paripa és Pántlika
Szomszéd lova és csikaja
Mindjárt jön a folytatás
Ne szaladj el, kispajtás!
8
Dörgi és Pörgi,
a két dödörgi házinyúl
Megvárta míg a Gazdi
szép csendesen kinyúl
és mozdulatlanul csücsög a verandán
addig ők a messzi nádas felé
vették a nyúlcipőt
Nagy tervekkel indultak el
s vittek tartalék cipőt
Kéket és pirosat
Kényelmeset és takarosat
Benne répa és kenyér
Meg ami még belefér
Dörgi lába negyvenötös
Pörgi lába hasonlóan körkörös
Így hát mindegy volt nekik
Kinek a cipőjét csenik.
Felébredt a háziúr
Hiányzott neki a két házinyúl
Szólította Dörgit, Pörgit
Szidta ám a keservit
A két dödörgi házinyúlnak
Akik csak dúlnak-fúlnak
De a munkára dühösen fújnak
Elvárják, hogy Gazdi folyton
A sok munkában kinyúljon
Míg ők eszik a répát
És nyomkodják a szirénát
Eladlak, ha rosszak vagytok
Ha éjjel ajtót kapartok
Fületek hátra álljon
Szemetek engem vigyázzon
Mert eljöhet az idő
Hogy a fazékban nyúlpaprikás fő
S hogy ne ti legyetek benne
Fontos, hogy gazdátok mást is enne
Szerettessétek meg magatok
Legyetek családtagok
S akkor Gazdi sem morogna
Meg ti sem akadnátok horogra
Ennyi legyen mára, pajtik
Zár a a móka, zár a butik
***