6.

Szeged, Magyarország - Csíkszereda, Románia



Hargita projekt



A turizmust mindig a román gazdaság egyik legerősebb ágazatának tartották. Korábbi gazdaságpolitika eredményeként ezt a szektort 100%-ban államosították, és csak a 90-es évek elején jelentek meg az első magánkezdeményezések. A Romániában 1995-ben megkezdődött privatizációs folyamat hatással lesz mind a turizmusra, mind annak feltételeire.

Földrajzi elhelyezkedése révén és műemlékeinek illetve természeti kincseinek köszönhetően, Hargita megye mindig is utazási célállomásként vonzotta a látogatókat Románia többi részéről és a környező volt szocialista országokból. A Romániában egyedülálló erdőségek, hegyek, a gazdag vadállomány, gyógyforrások, történelmi falvak és kultúra lehetőséget kínálnak a magas szintű turizmusnak. Különösen amíg az árszint a nemzetközi szint alatt marad.

Az elmúlt években az individualizált, szélesebb választékot kínáló turizmus felé mutató nemzetközi tendencia bontakozott ki, ami Hargita megye esetében jelentheti az egészségügyi turizmust, vadászatot, lovaglással egybekötött vidéki turizmust és hasonló kisléptékű, egyénre szabott turizmust a négy turisztikai körzet mindegyikében. A követelményszintet jelentősen javítani kell, és számos előfeltétel teljesítésére is szükség van. A szállodák és éttermek rossz minősége és gyenge kiszolgálása a nem megfelelő közlekedéssel, telekommunikációs infrastruktúrával, a nyelvi nehézségekkel, gyenge szervezéssel és marketinggel együtt fejlesztésre szorulnak. A helyi kézművesség termelési kapacitása és marketingje szintén jelentős fejlesztést igényel - a minőség romlása nélkül.

Az erőforrások feltérképezése a stratégiai fontosságú lépések természetes kiválasztódásával járt, és ennek a felismerésnek az alapján a Hargita Megyei Vállalkozói Innovációs és Inkubátor Központ területfejlesztési ügynökségként, azon túl, hogy elismeri a turizmust mint a helyi gazdaság legjelentősebb ágazatát, vallja, hogy ezen ágazat stratégiai fejlesztésének kidolgozása szükséges.

A projekt célul tűzi ki a magyar partner turizmushoz és a terület szolgáltatásaihoz kapcsolódó részletes ismereteit elhozni Románia e festői részére.

A projekt a helyi gazdaság ezen ágazatában működő valamennyi vállalkozónak és más résztvevőnek eszközül szolgáló stratégiai terv kidolgozásával zárul. Ez a stratégiai terv a lehetséges külföldi befektetők idevonzásának ez eszközéül is kell, hogy szolgáljon.

Bár Hargita megye gazdaságában a turizmus az egyik legdinamikusabb ágazat, úgy tartják, hogy fejlesztése ösztönzőleg kell hasson a térségi és helyi fejlesztésre is.

Számos vállalkozó van a megyében, akik 1991 után kezdték meg turisztikai tevékenységüket: kis hotelek, éttermek, utazási ügynökségek, stb. Ezek a kezdeményezések egymástól elszigetelten működnek, nincs egységes stratégia. Ezeknek a vállalkozóknak nem áll rendelkezésükre valós adatokra épülő írott anyag, és egyénenként meglehetősen nehézkes teljes körű információt gyűjteni a teljes régió turisztikai lehetőségeiről.

Hargita megye négy fő régiójában élő, a turizmus területén működő vállalkozók, a közelmúltban privatizált vállalatok és a turizmussal vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó, korábban állami tulajdonban lévő cégek ennek a projektnek a célcsoportjai és közvetlen kedvezményezettjei.

A projekt a külföldi befektetők érdeklődésének felkeltését is megcélozza azzal, hogy széles körű információkat kínál Hargita megye látványosságait bemutató képekkel és térképekkel színesítve.

A Hargita projekt két közép-kelet európai ország projektje.

Hargita projekt (részlet a pályázatból)




Hargita projekt (pályázat kiegészítése)





Renkó Ferenc

Renkó Ferenc István

Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány ügyvezető igazgatója




Rhen Művészeti Portál




A lap tetejére