Sokan ha meghallják azt a kifejezést, hogy bio, biokultúra, általában nem tudják megadni a fogalmi meghatározást, ehelyett asszociálni próbálnak, így általában valami vegetáriánus csodabogárra gondolnak, aki egész nap csak zöldségeket eszik és azt is beszél.
Ha azonban a szakirodalomban fellelhető két érdekes tényre hívom fel a figyelmet, miszerint Nagy-Britanniában az élelmiszerfogyasztás ¼-ét ma már bioélelmiszerek adják, valamint Dániában a gyermekek immunrendszerének tökéletes kiépítéséhez 3 éves korukig csak biotáplálékot adnak, az emberek elgondolkodnak.
Vajon miért van mindez?
Összefoglalóan elmondható, hogy a növénytermesztés és az állattartás, illetve a termék előállítása kapcsán a gazdálkodók vagy a gyártók nem használnak semmilyen műtrágyát, mérgező permetszert, génmanipulált szaporítóanyagot, tartósítószert, adalékanyagot, stb. Vagyis a biotáplálék teljességgel természetes alapanyagokat tartalmaz, toxikus anyagot pedig nem.
Csak egy-két példa a szemléltetésre: a növényi kártevőket természetes eredetű szerrel permetezik, vagy kézzel szedik össze, az állatokat csak behatárolt, szennyeződésmentes területen legeltetik, vagy etetik, a terméket pedig szigorúan csak természetes alapanyagokból, szennyeződésmentesen állítják elő.
Mindez megnöveli azonban az előállítás költségeit, így a végtermék ára magasabb, mint hagyományos társáé, bár az utóbbi időben kialakuló versenyhelyzet eredményeként az árakat egy-egy termelő, illetve kereskedő letörni igyekszik. Tendenciává kezd válni, hogy rendszeres vásárlás esetén a kereskedő jelentős kedvezményt ad.
A magyar szakemberekről, termelőkről, gyártókról és eladókról elmondható, hogy lelkes terjesztői is a biokultúrának, tulajdonképpen bárkinek ingyenes tanácsadással szolgálnak, főleg ha az adott személynek speciális problémája van.
Magyarországon két, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által felügyelt, akkreditált ellenőrző szervezet van, a Biokontroll Hungária Kht. (Hu-Öko 01), és az Kogarancia Hungária Kft. (Hu-Öko 02). Ha import bioélelmiszerről van szó, akkor is fel kell tüntetni a gyártás helyszínén ellenőrzést végző szervezet nevét, kódszámát.
Van perszer gagyibió is, vagyis van a piacon jó pár olyan termék, amire simán ráírják, hogy bio, de ennek csak reklámértéke van, háttere semmi. Aki meg nem ért hozzá, megveszi – jó pénzért, hiszen a bioétel általában többe kerül, mint a nem bio –, és örül neki, pedig minek.
Az igazi biotermékeknek különösen gazdag a tápanyag-, ásványianyag- és vitamintartalmuk, és ízletesebbek is, mivel a nagy hozamok helyett a hangsúly a magasabb táplálkozási értékek elérésén van.
A bioélelmiszerágazat jellegzetessége, hogy egy csomó olyan árut is felvonultat, ami nem bióból talán nincs is, mert ugye kinek jutna eszébe. Itt vannak rögtön az étkezési csírák. A Biologic 2000 Kft. például retek-, búza-, brokkoli- és lucernamagból állít elő csírát, olyan magokból, amelyek ellenőrzött ökológiai termesztésből származnak (őket a Biokontroll ellenőrzi). Bioboltokban és hipermarketekben beszerezhetőek a termékeik, a sarki fűszeresnél nem érdemes próbálkozni.
Kapható szárított búzacsíra, búzacsíra dara, teljes kiőrlésű búzacsíra liszt, illetve búzacsíramálé dobozban vagy üvegben. Ez a lekvárra emlékeztető, kifejezetten finom tünemény, a málé nem is drága, egy kisebb üveg háromszáz-ötszáz forintba kerül, nagyjából ennyiért adják az ehetőbb lekvárokat is. A málé attól extra, hogy nincs benne hozzáadott cukor. Szentes környékén hagyományos helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba – ez volna a tehát búzacsíramálé. A csíráztatott búzából sütéssel készített finomságot azon a tájékon már régóta fogyasztják, és a derekegyházi Csíra Kft. ezt gyártja üzemszerűen. A búzacsíramálé amúgy rendkívül gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben, bár sajnos a sütést követően néhány hőre bomló enzim és vitamin a csíramáléban már nem található meg.
Aztán pedig igaz vagy nem, de a csíragyártók szerint a csíra (vagy csiri) erősíti az immunrendszert, csökkenti a rákos megbetegedés valószínűségét, előnyösen befolyásolja a vérsejtek, csontok, mirigyek, izmok működését.
Jellegzetes biotermék még a bioméz, a biobor (különös tekintettel a jászberényi cserszegi fűszeresre), a biokekszek és -sütik, és természetesen a mindenféle gabona, zöldség és gyümölcs.
A Biokontroll által ellenőrzött vállalkozások, termelők közül – az előző éves jelentésük szerint, tehát 2004-ben – több mint 1300 volt a mezőgazdasági termelő, 160 a méhész, és akadtak olyanok is, akik vadon termő növények gyűjtésével foglalatoskodnak. Feldolgozók és importőrök néhány százan vannak.
Választék tehát már van Magyarországon, csak győzzük kikeresni. Meg persze megfizetni.
Az egészséges táplálkozásnak egy másik módja, ha a szervezet számára nehezebben emészthető táplálék elkerülése, helyettesítése.
Mit mivel helyettesíthetünk?
Fehér kenyér helyett barna kenyér. Manapság nagyon sok finom, minőségi kenyeret vásárolhatunk, melyek teljes kiőrlésű gabonákból készülnek. Van köztük élesztős és élesztőmentes, magvas, sós vagy sómentes, tönköly, rozs, és még sorolhatnánk. De legyen óvatos! Sok barna kenyér fehér lisztből készül, amihez malátát kevernek, így nyerik a barna színt, ezért mindig győződjön meg róla, hogy a pénzéért minőségi terméket kap-e.
Fehér liszt helyett teljes kiőrlésű liszt. A teljes kiőrlésű liszt előállításakor az egész gabonaszemet felhasználják, és ezáltal megőrzik értékes ásványi anyag és rosttartalmát. A natúr- és bioboltokban szinte az összes gabonafajtából kapható teljes kiőrlésű liszt.
Tojásból készült tészták helyett tönköly- és durumtészták. A tönkölybúzából készült tésztáknak magas a fehérje-, ásványi anyag és rosttartalma. A durumtészták szintén tojásmentes metéltek, gyorsan elkészíthető belőlük bármilyen ízletes tésztaétel.
Húskészítmények helyett búzahús. A lisztből kimosott sikér - fehérje - tökéletes a hús pótlására, szinte minden hagyományos ételt el lehet készíteni vele. Könnyű rántani, pácolni, ideális pörkölthöz, vagy akár brassóihoz.
Felvágottak helyett gabonakolbász. A gabonakolbász a füstölt kolbászra emlékeztető ízű és állagú termék, melyet műanyag bélbe töltenek, alapanyagai pedig teljes gabonafélék, növényi olajok és fűszerek.
Túró helyett tofu. A tofut szójatejből vagy szójalisztből készítik, közepesen kemény az állaga, nagyon hasonlít a túróhoz. A natúr tofu íze semleges, de lehet kapni füstölt változatban is. Önmagában ritkán fogyasztják, inkább sütve vagy rántva, de körözöttes krém is készíthető belőle.
Tej helyett rizs-, szója- vagy zabtej. A rizslisztből készült tejpótló szer színe és állaga az eredeti tehéntejre emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy sokkal krémesebb az íze. További előnye ennek a tejnek, hogy a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják. A rizstej tárolása felbontott állapotban sem igényel hűtést, ha egy-két nap alatt elfogy, de hűtőben akár egy hétig is eltartható. A szójatej szójababból készül, állaga zsírszegény tejre emlékeztet. Zsírosabb és nehezebb a rizstejnél, hűtést igényel. A zabból előállított zabtej állaga a rizstejhez hasonló.
A só is pótolható. A sózáshoz, ízesítéshez nagyon sok lehetőség közül lehet választani. Az egyik legnépszerűbb ízesítő anyag a szójaszósz, de ezenkívül még számtalan változatot kínál a reformkonyha. Íme néhány lehetőség:A kapormag, a zellermag, a szárított lilahagyma porrá zúzva kiváló fűszer a só pótlására.
A fehér cukornak, azon kívül, hogy hizlal, sok káros mellékhatása is van. Édesítőszerként ajánlható a méz, a juharszirup - bár ez elég költséges -, az agave szirup, a rizsszirup vagy a nádcukrok. Vigyázzon, mert a barna cukor és a nádcukor között lényeges különbség van!
A barna cukor ugyanolyan vegyi eljárással készül, mint a fehércukor, csak malátával színezik, míg a nádcukor a feldolgozás során megőrzi ásványi anyag és nyomelemtartalmát
Forrás:
wellmag.hu
Oláh Andor: Reformkonyha: A természetes életmód és étrend elmélete és gyakorlata / Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1989