²Selmecbánya²

       Valójában nem is hét, hanem valamivel több. Mivel amit a forrásanyagok (és saját ismereteink) említenek Selmec hét csodájaként, nem teljesen fedik egymást.
1. A Városháza:
Toronyóráján felcserélődtek a mutatók. A nagymutató mutatja az órákat, a kismutató pedig a perceket. Ez az érdekesség a Városháza 18. századi renoválása során keletkezett Selmecen. A szakértők szerint az órásmester olyan vidékről származott, ahol így volt szokás értelmezni az óra mutatóit. Egy másik forrás szerint a város vezetősége szándékosan készíttette el így az órát. Azok a keres-kedők, akiktől támogatást kért a város, hogy az óra elkészülhessen, nem adtak semmit, ezért a vezetőség úgy gondolta, ha nem támogatták az elkészítést, akkor márpedig ne is tudják használni. A rossz nyelvek szerint az órásmester a segédjé-re bízta a mutatók felszerelését, ami déli 12-kor a város vezetősége előtt meg is történt. A hibára csak azután derült fény, miután az órásmester már elhagyta a várost. 1982-ben kicserélték a Városháza toronyóráját, de az óramutatókat ugyanígy szerelték vissza.
Selmec különlegességei közé tartozik, hogy az utcáról, a járdáról egyenesen a házak emeletére léphetünk be. Így van ez a Városházánál is, amelynek „az eleje hátul van” és ahol a földszintre is az első emeletről kell lemenni.
2. A kéményhez kötött kecske:
Selmecen egyetlen kecske sem legel a háztetőn, ám mind a mai napig láthatunk egy-egy, a kéményhez kötött, békésen legelésző kecskét. Ez a nagy magasságkülönbségeknek köszönhető, hiszen Selmecen a kertek gyakran egy szintben vannak a háztetőkkel.
3. Kerekes kút a háztetőn:
Ez a selmeci csoda ma is látható az Akadémia utcában (900 m mély, sajnos eléggé romos állapotban van jelenleg).
4. A bányaigazgatóság épületén lévő egymutatós napóra:
A nap 10 órájában percnyi pontossággal mutatja az idő múlását.
5. Az Óvár előtti 40 m2 sík terület:
Azért építették, hogy ilyen is legyen a városban.
6. Fehér ördög:
A Kálvária-templom oltára alatt a poklot jelképező szoborcsoportokon az ördög színe fehér.
7. A „sóskazabáló” pásztorokból ezüstbányászok lettek:
A város szláv neve, Stiavnica a szlovák styavel, vagyis „sóska” szóból ered. Ezt a környéket valaha sóskaerdők borították. A mindig ellenlábas körmöcbányaiaktól származik a ragadványnév. Ők viszont a „lustabányász” címet viselik egész Felvidéken
 

Egyéb csodák és nevezetességek
Az élő óra:
A 17. században, amikor a török fenyegette Selmecet, a város vezetői elhatá-rozták, hogy állandó őrséget állítanak a Leányvár tornyába. Az őrök feladata az volt, hogy figyeljék a várost és az oda vezető fő utakat, és minden 15 perc eltel-tével kürtszóval jelezzék a város lakóinak, hogy nincs veszély. Ezt a szokást ma már csak nyáron, a turisták kedvéért elevenítik fel.

A víz felfelé folyik Selmecen:
Egy egyedülálló technikai megoldással készült vízvezetéket fejlesztettek ki erre a célra, amely a milliméternyi szintkülönbségekből adódó gravitációs erőt használta a víz szállítására. A hegyes vidéken épült vízvezetékben egy járatlan szemlélőnek valóban úgy tűnt, hogy a víz felfelé folyik, de ez csak optikai csaló-dás. Ez a látványosság a 80-as évek elején tűnt el, a Selmecre vezető út felújítása során.

A hídon folyik át a víz:
A világ legtöbb táján a híd alatt folyik a víz és az emberek a hídon közleked-nek. Ám Selmecen ez fordítva volt. Egy víz-viadukt volt a látványosság, mely lehetővé tette a víz átszállítását a Kysihybel-völgyön Selmecre.

Selmecen minden évben havazik Péterre és Pálra:
Ha egy selmeci azt mondja egy kíváncsi turistának, hogy ott minden évben havazik Péterre és Pálra, akkor a turista zavarba jöhet: nem hiszi, hogy Selmecen júniusban hó eshet. Ha ekkor a selmeci fogadást ajánl a turistának, az fölényben érzi magát. Ám ha hallott már a selmeci csodákról, akkor nem megy bele egy ilyen fogadásba. Igaza van, hiszen Selmecen tényleg nem havazik júniusban, de a német templomon lévő Szent Péter és Pál szobrokat minden évben hó borítja. Ezzel a szójátékkal lesz tehát teljes a selmeci csodák sora

 

1

2

3

4