|
Az Akadémia épületei
A selmeci akadémia fennállása óta küzdött a megfelelő épületek és
helyisé-gek hiányával. A botanikus kertben lévő új épületek felépítéséig a
város külön-böző pontjain lévő, tanulmányi célra kevésbé megfelelő saját
vagy bérelt épüle-teket voltak kénytelenek oktatási célra használni.
Fritz-ház
Az akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt az „A”-épület még
azután is, hogy főiskolára változott az akadémia neve. Az iskola 1829-től
bérelte, majd 1885-ben megvásárolta. Itt kapott helyet a rektori hivatal.
Volt benne ta-nácsterem, könyvtár, levéltár, illetve itt volt a géptani
tanszék és szertár. Miután megvásárolták, Schulek Frigyes műépítész tervei
alapján átépítették, de így sem volt elég nagy a terebélyesedő intézmény
helyszükségletének kielégí-tésére. A földszinten sokáig a Molnár-féle
kocsma működött, ahol egykor a Ma-gyar Társaság is tartotta
összejöveteleit.
Fortuna-ház
1838-ban vásárolták meg az Erdészeti Tanintézet számára. Ezután a
helyisé-geket átalakították tan- és gyűjteménytermekké, tanári és
tanársegédi lakássá. Feistmantel Rudolf 1841-től tartotta előadásait itt.
A név az egyik terem meny-nyezetét díszítő Fortuna istenasszony képéről
ragadt az egész telekre és épület-együttesre. A hozzá tartozó kert volt az
alsó botanikus kert.
Egyéb ismertebb épületek:
Privitzky-ház
Itt lakott és itt kezdte meg az oktatást 1735-ben Mikoviny Sámuel.
Krecsmáry-ház
Az akadémia első - de bérelt - épülete volt. N. J. Jacquin 1764.
szeptember 1-jén ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani
előadásait.
Belházy-ház
1616-ban épült. A város egyik legszebb 17. századi, reneszánsz stílusú
háza. Az akadémiának is jeles épülete volt. 1770-ben vásárolta meg az
iskola. Jacquin utóda, G. A. Scopoli itt oktatta a kémiai-metallurgiai
tárgyakat és itt volt a lakása is. Egészen 1900-ig folyt benne oktatás, de
utána is megmaradt tanári lakásnak.
Zsembery-(Marschalkó-) ház
Ebben az épületben kezdte meg munkáját az 1808-ban felállított Erdészeti
Tanintézet első tanára, H. D. Wilckens. Legelső előadására 1809. február
12-én délelőtt 10 órakor került sor. Az előadáson a Főbányagrófi Hivatal
tisztségviselői és az akadémia teljes hallgatósága megjelent. Wilckens
idején a Zsembery-ház csak az erdészeti oktatást szolgálta. Később az
épület az ifjúsági életnek adott otthont Az Ifjúsági Kör évtizedekig
bérelte. Itt tartották a Katalin-napi bálokat is.
A városi kórház épülete
Az akadémia 1838-tól 1891-ig bérelte az emeleti helyiségeket az erdészeti
oktatás céljára. Két tanterem, illetve szertárak, gyűjtemények voltak itt.
181l-ben meg akarták vásárolni és a szomszédos Belházy-házzal szerették
volna egy épü-letben egyesíteni, de erre nem került sor.
Hellenbach-ház
Az akadémia 1867-töl 1900-ig bányászati oktatás céljaira bérelte. Ebben az
időben a meghalt akadémikusokat itt ravatalozták fel, innen indult a
gyászmenet.
Az új akadémiai épületek
A felső botanikus kertet 1854-ben vásárolta meg az akadémia. (Akkor még
Klauser-kertnek hívták.) Területe 1,99 ha volt. A telepítések nyomán
1919-ben már 377 féle fa- és 225 féle cserjefaj volt a kertben, ami
kétszerese a soproninak. Itt építették fel az akadémia új épületeit. Az
Erdészeti palotát 1888-90 között építették - az 1890/91-és tanévet már itt
kezdték el, de ünnepélyes felavatására csak 1892-ben került sor. A
Bányászati és Kohászati palotát 1900-ban adták át, a Kémiai palotát
1912-ben, míg a Vaskohá-szati anyagvizsgáló laboratórium épületét
1913-ban.
|