²Selmecbánya²

 

A város nevezetességei

     

A Leányvár (Újvár)

Akárhonnan közelítjük meg a várost, azonnal szembetűnik annak déli oldalán emelkedő domb tetején Selmecbánya jelképe a négy saroktornyos, csúcsos tetejű Leányvár. A monda szerint a szép és dúsgazdag Rössel Borbála építtette. A vár helyén ugyanis akkoriban akasztófa állott, ami Borbála palotájából jól látható volt.

Amikor kitekintett az ablakon, gyakran összerázkódott ijedtében az akasztó-fa láttán. Hiába akarta, hogy tegyék máshová, a város nem engedett. Márpedig ő elhatározta, hogy akasztófa ott nem lesz. Egy idő múlva olyan ajánlatot tett a városnak, hogy egy várat akar építeni saját költségén, mely a háború idején menhelye lehet a városnak. Csak azt kötötte ki, hogy oda építhesse, ahová ő akarja. Nagy örömmel engedte meg neki a városi magisztrátus, mire ő felépíttette az akasztófa helyén.
Borbáláról azt tartja a hagyomány, hogy testének szépsége olyan volt, mint egy drága ékszer, melynek fényét gazdagsága még nagyobbá tette. (Nagyapja, Rössel Erazmus állítólag olyan sok aranypénzt gy
űjtött össze, hogy azokat egymás mellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna.) Akadt is kérője bőven, de ő elhatározta, hogy sohasem megy férjhez. Borbála napról-napra nagy dorbézolásokat vitt végbe, tele bujasággal. Különcködései miatt a nép leányvári boszorkánynak hívta. Amikor barátai figyelmeztették, hogy nagy tékozlása felemészti vagyonát, értékes gyűrűjét a Selmec vizébe dobta és kijelentette, hogy olyan biztos kincseinek állandósága, mint amilyen biztos, hogy a gyűrű elvész. Ez könnyelműség volt a részéről, mivel egy a patakból kifogott hal felbontásakor előkerült a gyűrű. Borbála mindenkitől elhagyva, elszegényedve halt meg. Temetésén iszonyatosan nagy fergeteg támadt, az emberek a koporsóját az úton hagyva elmenekültek, majd kutyák rohantak elő és felfalták a holttestet.
A leányvárat valójában a török elleni védelem céljából építette a város polgársága 1564 és 1571 között két részletben. A várost huszonnégy olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ellenség közeledte-kor fekete lobogót t
űztek ki, vendég közeledtekor az őrség un. motettát fújt.

T
űz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr minden negyedórában trombitált, míg az egész órákat egy őr harangütéssel jelezte. Ezért hívták Selmec kétlábú órájának a Leányvárat.
 

Óvár

A vár a Paradicsom-hegy oldalában helyezkedik el. Eredetileg templomnak épült. Állítólag a templáriusok, a vörös barátok építették a 13. században, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a hegyen állott a templom körül. A templáriusok itt harcias életet folytattak, ezért körfallal erősítették meg rendházukat, így az valóságos erődszámba ment.

A legenda szerint a templáriusok mestere az egyik közeli várúrnál tett látogatást, s nagyon megtetszett neki a főúr leánya. A mester nyájas szavakkal elérte, hogy a kisasszony kisszámú kísérettel meglátogassa, akit aztán el sem engedett soha többé. Hogy nyoma ne legyen bűntényének, úgy a hölgyet, mint kíséretét eltetette láb alól, az aggódó apának pedig azt üzente, hogy a hölgy kíséretével már rég eltávozott a várból, valószínűleg útközben érhette baj. Egy tisztalelkű ifjú templárius lovag felfedte a bűntényt az apának. Az bosszút forralt és megtámadta a várat, amikor azok épp nagy tivornyát tartottak. Az ifjú beengedte a támadó sereget, s azok a rend valamennyi tagját felkoncolták, így tűntek el innen a templáriusok. A rend-házból később plébánia lett és a domonkosok lakoztak benne. Az időközben a völgybe lehúzódott város híres polgárai ide temetkeztek. Egész sor sírkövet lát-hatunk ma is a falakba erősítve.
A tatárjárás, Rozgonyi csapatainak és a földrengés pusztításai után a vártemplomot gótikus stílusban a 16. században újjáépítették és a várkolostort a város vette kezelésbe. A török veszély idején a vártemplomot védelmi várrá alakították át és helyőrséggel látták el, A nagy harangtorony a 17. században épült. A várfa-lak elnyújtott ötszög alakját mutatják, melynek minden szögletén egy-egy erős bástya áll. A haditechnika fejl
ődése miatt, a harcias külső ellenére a török időkben már nem volt alkalmas a védekezésre, mivel a Paradicsom-hegyről könnyen tudták lőni. Az akadémisták 1860-tól testgyakorló órákat tartottak itt.

Kálvária

A kálváriák zarándokhelyek, ahol Krisztus jeruzsálemi keresztútját lehet jelképesen végigjárni. A keresztes háborúk után kezdték el építeni őket egész Európa-szerte, hogy a Szentföld elvesztése után is legyen a keresztényeknek lehetőségük Jézus szenvedésének útját végigkísérni.

A várostól keletre fekvő kúpalakú bazalthegy (Kálváriahegy, Scharfenberg, amir
ől évszázadokig úgy vélték, hogy belül színarany) város felé néző oldalán áll Európa egyik legszebb kálváriája. 1744-51 között építették a jezsuiták.

Három templom és sok apró kápolna alkotja. F
ő jellegzetessége a hegy tetején lévő, már messziről feltűnő két piros tornyú, fehérre festett felső templom. A hegy közepén található a középső templom, amelynek kettős tölgyfalépcsője hű másolata a római Scala-Sanctá-nak, ahol a hívek térdre ereszkedve haladnak. A hegy lábánál elhelyezkedő alsó templom kör alaprajzú, tornyai viszont négyzetesek. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. (A szóbeszéd szerint azért épült a tótok temploma a hegy alján, mert ők voltak a leglustábbak.)


A selmeci Kálvária nemcsak rendkívül szép fekvése miatt híres, hanem mert tizennégy kis kápolnájának hársfából faragott szép domborm
űvei a keresztutat teljesen eltérően ábrázolják a szokásostól. A klasszikus 12 stáció helyett csak 7 mutatja -mintegy összefoglalva - Jézus szenvedésének állomásait. A másik hét kápolna Mária szenvedéseit foglalja össze. A Kálváriáról elsőrendű kilátás nyílik a városra. A Kálvária-hegy az akadémikusok kedvelt tanulóhelye volt.

Klopacska

A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el.

A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai közül messze kiemelke-dik nehéz tölgyfa kapujával, fazsindelyes tetejével és az abból kimagasló tornyá-val.
A Klopacska hangja jelezte a műszak kezdetét és végét. Pontosan éjjel két órakor szólaltatta meg a toronyban lakó ember a jávorpallóból készült kopogta-tót. Negyedóra hosszat kopogott két hangon, előbb lassan, misztikus ütemben, majd egyre gyorsabban. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallat-szott. A Klopacska hangjára kigyúltak a Hybalka (ezen a hegyen laktak a bányá-szok) oldalában lévő apró bányászházacskák ablakai, majd mindegyikből elin-dult a völgy irányába a pislogó bányamécs. Bányásztemetéseken és akadémikus temetésekor a Klopacska fájdalmas hangja kísérte utolsó útjára az elhunytat.
A felvidéken élő szájhagyomány szerint a Klopacska hívó szava hallatta hangját a magyar szabadságharcok során is. Amikor Vak Bottyán Selmecre jött, hogy katonákat toborozzon Rákóczi zászlaja alá, szokatlan időben, szokatlan ritmussal megszólalt a Klopacska messze ható hangja, melyet a közeli-távoli bányatelepek továbbadtak Körmöcbánya és Besztercebánya felé. Két nap alatt több, mint ezer fegyverviselésre alkalmas bányász gyűlt össze a kijelölt tábor-helyre, a Zólyomi vár alatti mezőre.
Amikor pedig Görgey hadseregének Vác mellől sürgősen el kellett érnie a stureci hágót, egyesülnie kellett Klapka seregével, és nagy kerülő lett volna a rendes úton haladni, a Klopacska hangjára sok száz bányász átvonulásra alkal-massá tett több bányafolyosót a Szkalka-hegy alatt 1849 januárjában, így Görgey két nappal korábban érkezhetett céljához. Hadtörténeti írók Görgey seregének ezt a felvonulását a legzseniálisabb hadvezéri tettek közé sorolják.

Városháza

Eredete a 14. századba nyúlik vissza, mai alakját 1787-88-ban nyerte el, tor-nyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kis mutató jelzi a perceket, a nagymutató pedig az órákat.

Hegybányai-(Szélaknai-, Piargi-)kapu

Az egyetlen megmaradt kapu a városfal három kapuja közül. (A másik kettő a Szentantali-kapu és a Bélabányai-kapu volt.) A török veszedelem elhárítására épült. A kapu tengerszint feletti magassága 638 m. A városban lévő szintkülönb-ségeket érzékelteti az a tény, hogy az egykori Szentantali-kapu 111 méterrel alacsonyabban feküdt.


Szentháromság tér

Nevét a közepén álló Szentháromság szoborról kapta, amit az 1710. évi pes-tisjárvány megszűnésének emlékére emeltek. Ez a tér volt a város legfontosabb fóruma: itt iktatták be a polgárokat jogaikba, itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, és a politikai megnyilvánulásokra is itt került sor.

Evangélikus líceum

A protestáns oktatás jeles épülete volt. Itt tanult Petőfi Sándor (az 1838/39-es tanévben) és Mikszáth Kálmán (1863 és 1866 között). Petőfi ott tartózkodása idejét emléktáblával jelölték meg.

Arany utca

Selmecbánya főutcája volt. Itt voltak egykor az aranyművesek boltjai és 1598-tól másfél éven át a pénzverde is, ahol a „körmöci aranyakat" verték. Az Arany utca évszázadokig mutatta Selmec gazdagságát.

Ezüst utca

Az Arany utcával párhuzamos utca a régi, középkori városok hangulatát idézi még ma is.

Szitnya

1009 méteres magasságával a selmeci érchegység legkiemelkedőbb hegye. A tetején egy pihenőpavilon áll.

 

1

2

3

4