Teljesítményértékelés a kollégiumban
Pedagógusok és vezető beosztású alkalmazottak teljesítményértékelése az intézményben
(Liszkai Mária tanárnő munkájának kiegészítése és népszerűsítése)
Bevezetés, indoklás
A Kt. 40. §-ának bekezdése módosítása következtében az intézményi minőségirányítási programnak (MIP) tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait, és az értékelés rendjét….A MIP végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit…
1. Alkalmazási terület:
A teljesítményértékelési rendszer hatálya kiterjed minden vezetői feladatokat ellátó alkalmazottjára és minden pedagógiai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára.
A diákok teljesítményértékelési rendszere önálló területet képez az itézményen belül.
2. Célok az értékelési rendszer bevezetésével:
- Értékeljük az alkalmazottak teljesítményét a kitűzött célokhoz viszonyítva.
- Megjelöljük az egyén erősségeit és felvázoljuk a fejlesztendő területeket.
- Összhangot kívánunk teremteni az egyén és az intézmény oktatási-képzési igénye között.
- Támogatjuk az egyéni fejlődési lehetőségeket és ambíciókat az intézmény jövőképének, értékrendjének megfelelően.
- Javaslatot adunk a jutalmazásra, elismerésre.
Az értékelési rendszer bevezetésével és alkalmazásával további kitűzött célunk az, hogy
- az Oktatási Centrum tagintézményei azonos szervezeti kultúrát képviselve, azonos szinten működtessék a közösen megalkotott és elfogadott teljesítményértékelési rendszert;
- hatékonyan, törvényesen és szakszerűen hajtsák végre a közoktatási feladatokat és feleljenek meg a szakmai célkitűzéseknek, folyamatos javítás fenntartása mellett;
- A teljesítményértékelés olyan irányba hasson, segítse elő az intézményi célokat (Pedagógiai Programban, Minőségirányítási Programban, vezetői programban és az Etikai Kódexben foglaltak), s ezáltal az egész működést.
- Vegye figyelembe az országos mérés és értékelés eredményeit.
- Feleljen meg a fenntartó által elvárt minőségi céloknak.
Szempontként kiemelendő, hogy a teljesítményértékelés konkrét céljait az intézmény két alapvető dokumentumához kötjük: az új (ezután elkészülő) pedagógiai programban meghatározott célokhoz , továbbá az intézményi minőségcélokhoz (küldetésnyilatkozatához), az azokban megfogalmazott időtávokhoz igazodva.
3. Teljesítmény és értékelés meghatározása
A teljesítmény értékeléséhez alapvető elem magának a teljesítménynek és az értékelésnek, mint fogalomnak a meghatározása.
A magas szintű tudás, a képességek és készségek fejlesztése nélkülözhetetlen alapfeltétele az aktív állampolgári életnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi összetartó erőnek. Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze az egyéni boldogulásnak mind szakmai, mind személyes értelemben. A munkaerőpiac és a szabad munkaerő-áramlás szempontjából alapvető fontosságú az oktatás minősége. Pedagógusainknál a nevelési–oktatási kompetenciák meglétének szintje, minősége is hozzájárulhat a tanulói teljesítményhez.
Ennél a meghatározásnál és tulajdonság/kompetencia elemek kiválasztásánál figyelembe veendő az Európai Uniós irányzatok és megállapítások tagországokra vonatkozó mutatói, továbbá tanulókra vonatkozóan az országos mérések eredményei. A teljesítmény értékelése.
Meghatározandó az érdekeltek széleskörű bevonásával:
- a teljesítmény területei (oktatási-nevelési, speciális fejlesztő terület),
- teljesítés alapja (munkaköri leírás szerintiek, pedagógiai programban foglaltak teljesítése, etikai kódex figyelembe vétele, stb.)
- a teljesítés, a teljesítmény szintjeinek megállapítása (vezetői feladat),
Az értékelésnél meghatározandóak az eredménycentrikus, a folyamatcentrikus elemek.
4. A megfigyelés és mérés szintjei
A megfigyelés mint vizsgálati módszer sokdimenziós, árnyalt megismerést tesz lehetővé
A mérés objektív és részben objektív adatok eredménye.
Feladat: Az érdekeltek széleskörű bevonásával, munkacsoport irányításával
Meghatározandók a mérés területei:
Meghatározandók a mérés szintjei
Standarizált mérőlapok tesztelése, használata
5./ Információk összegyűjtése
A külföldi és a magyar szakirodalomban megjelent cikkek, szakmai előadások, intézményi tapasztalatcsere anyagainak és saját intézményi dokumentumok célirányos hasznosítása külön erre a feladatra kijelölt team feladata. A reprezentatív módszerek kiválasztásától, bevizsgálásán át a végleges bevezetéssel és felülvizsgálattal bezáróan a részmunka folyamatok az időintervallumon belül tervezettek.
6./ A mérést és értékelést végzők köre
A folyamatban meghatározandó a méréseket végző személyek/csoportok köre. és az önértéke-lést, értékelést végző személyek, pedagógusok, vezetők köre. Ugyanígy kijelölendő a kontroll elem: a szülők, diákok értékelési területe és tárgya.
7./ Alkalmazott értékelési módszerek
A kiválasztásra kerülő értékelési módszereknek olyannak kell lenniük, amelyek összehasonlítási alapot adnak személyek, csoportok vonatkozásban éves időintervallumokra. Az általánosan elfogadott és következetesen alkalmazott értékelések szerves egységet kell, hogy képezzenek az Oktatási Centrum Pedagógiai Programjával, az abban meghatározott minőségi célokkal, vezetői programjával, az Etikai Kódex-el.
8./ Az értékelés eredményeinek hasznosítása
Az értékelés és minősítés eredményét elsősorban a dolgozók hasznosítják. Az elemzések során képet nyerhetünk a felől, hogy miben vagyunk erősek, s milyen téren kell fejleszteni tudásunkat vagy képességeinket ill. készségeinket. A munkacsoportok munkájának és eredményességének rendszeres értékelése az intézményi kultúra fejlesztését eredményezheti.
A szervezeti változások menedzselésével összhangba kell hoznia szervezeti értékeket, a stratégiát és a célokat a folyamatokkal, képességekkel, a mindennapi gyakorlattal.
A vezetés feladatául tekinti, hogy az értékek, célok meghatározása mellett megerősítse az alkalmazottakban az ezek melletti elkötelezettségüket. Ennek érdekében a vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a teljesítményértékelés megállapításait hasznosítsa a kívánt eredmények eléréséhez.
Objektívebb mércével javaslat adható jutalmazásra, előléptetésre, egyéni és szervezeti érdekek elismerésére. A megállapításokat beépíthetjük az intézményi értékelésbe is.
9./ Dokumentáció nyilvántartás
Megállapodás tárgyát képezi a személyes anyagok és munkacsoporti anyagok nyilvánosságának mértéke, s az, ki, milyen mértékben férhet hozzá az értékelésekhez.
10./ A rendszer értékelése
Felmérendő, az elfogadottság mértéke. Olyan gyakorlati kivitelezésre kell törekedni, amely az adminisztrációs munkát nem sokkal növeli, ugyanakkor a szervezeti célok teljesülését nagy mértékben segíti.
A próbatanévet követően – PDCA – eljárást alkalmazva folyamatossá kell tenni a rendszer.
A pedagógus teljesítményértékelési rendszer kiépítésének és működtetésének programja az 1. sz. mellékletben
1./ Az intézmény jelenleg működő gyakorlata:
Pedagógusok értékelése
- A pedagógusok minőségi bérpótlékának elosztási szempontjai a Kt. 1993/79. tv. 118.§-a alapján
- Az év nevelőtanára díj
Egyéb alkalmazottak értékelése.
- Az év dolgozója
Diákok értékelése diákok által: DÖK Alkotmány szerint
Diákok értékelése nevelőtanárok által
12./A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok
Pedagógus dolgozókra és nem pedagógus vezetőkre vonatkozóan meghatározandók a mérés területei, szintjei, standarizált mérőlapok ,alkalmazásuk
Mérési, értékelési szabályzat készítése
13./Kapcsolódó szabályzók:
Pedagógiai Program
Vezetői program
SZMSZ részeként a munkaköri leírások
Minőségirányítási program
Éves munkatervek
Eredményességet mutató indikátorok
Etikai Kódex (ÖMIP b)
II. Intézményi önértékelés
Önértékelés szabályozás az intézmény erősségének, hagyományainak és fejlesztendő területe-inek figyelembe vételével történik.