Viselkedése
A krajnai méh nem támadó hajlamú, a
kaptár felbontásakor a család védőeszközök (arcvédő, kesztyű, méhészöltöny)
nélkül kezelhető. A méhek az ellenőrzésre kiemelt kereten nyugodtan dolgoznak
tovább, nem futnak le a lépről. Közepesen rajzó hajlamú. Tavasszal jól induló és
gyorsan fejlődő. Viszonylag kis népességgel és mérsékelt fogyasztással telel át.
Szorgalmasan gyűjtő, nem eltájoló típus.
Megjelenése
Ez a méhfajta külső megjelenésére
nézve szürke, barnás ill. világosszürke széles szőrövekkel, szőrözete a toron
barnás, kitinpáncéljának színe sötét. Fontosabb fajtabélyegeit tekintve a
szipóka hossza legalább 6,5 mm, a cubitalis index (kubitális index) értéke
2,3-3,0, a tergitek sötétek, a második torszelvényen kétoldalt néhány %-ban
sárga folt lehet.
A krajnai méh a Karavankák hegyláncától, az osztrák-szlovén határ területén őshonos. A vidéken még hagyományos méhészkedést folytatnak. A név az azonos nevű Karnika Alpok területéről származik. Megtalálható a Dunavölgy Bécstől a Kárpátokig, az Alpok Ausztria déli részén, Szlovénia és Horvátországon át egészen a dalmát partokig. Az alfaj jellegeit mutatják még a szlovák, dél-lengyel és a Kárpátokban a hegyi méhek, ill. a Kárpát-medence méhe is. Jó termelő tulajdonságai és kezelhetősége miatt elterjedését nem kellett megakadályozni. Ma a krajnai terület magában foglal száraz sztyeppéket úgy, mint nedves erdőket. Minden esetben a kontinentális klíma a jellemző, hosszú, hideg téllel és gyors átmenettel a meleg száraz nyárba. Noha az eredeti krajnai terület nem terjedt északabbra az 50° szélességnél, az itt kialakult tájfajta azonban legjobban áttelelő. Megszokta a hosszú és nagyon hideg teleket az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban, de előfordul a Duna völgyben is akár a mínusz 30 C fokon. Ez az alfaj elterjedt méh Norvégiában, Oroszországban és Kanadában is.
wiley@freemail.hu
