Bringás "etikett" Az hogy bringázunk, azt is jelenti, hogy valamilyen szinten igényesek vagyunk. -remélem. Ehhez hozzátartozik, hogy nem mint avaddisznó tekerünk, hanem megpróbáljuk magunkat valamelyest visszafogni. Ezen nem azt értem, hogy meg kell hunyászkodnunk mindenki előtt, de azért annyit talán, hogy nem illetjük válogatott otrombaságokkal mondjuk az autós édes anyját. Persze adódnak helyzetek, amikor nekem is elszáll az a csöpp agyam, és választékos magyar tudásomat megvillantom. Aki komolyabban bicózik, rendszeresen találkozik pofátlan autósokkal, akik tesznek a KRESZ-re és megpróbálnak minket lenyomni a pályáról. Hálisten, ez nem olyan általános, csak sajna ez rí ki a tömegből. Magyarul ne utáljuk kollektíve az autósokat! Gondolom, sokan vannak köztetek, akik autót is vezetnek (csak úgy mint én) és tudják, milyen a másik szemszögből a dolog. Néha vannak tényleg ilyesztő bringások, akik szintúgy mint azok az egyes autósok hírből sem ismerik a KRESZ-t, és veszedelmes dolgokat művelnek. Nekem örök bosszúság, amint azt ti is biztos tapasztaljátok nap mint nap, hogy a gyalogos sokkalta kényelmesebbnek találja a kerékpárutat, mint a járdát. Ez a dolog sajnos nálunk még nincs olyan szinten, mint mondjuk Németországban, ahol a kerékpárutat ugyanúgy kezelik, mint mi a főutat. Ilyen esetekben én jó hangosan közölni szoktam az illetőkkel , hogy ahol épp szambáznak, az bizony kerékpárút. (egyszer csak megjegyzik) Szegény Stefidzsi barátom járt most pórul egy figyelmetlen gyalogos miatt, aki méltóságon alulinak érezte a járda használatát,és belépett elé. A dologhoz hozzátartozik, hogy a járdán viszont nekünk nem illdomos közlekedni, legalábbis 10km/h sebesség fölött. Az etiketthez hozzátartozik még, hogy vannak olyan elvetemültek akik úgy gondolják, hogy a kerékpárosok bizonyos közösséget képeznek, és nem álltalnak csápolni, ha szembe jön egy másik bringás, neagyjisten esetleg még köszönnek is! -Na, én pont ilyen elvetemült vagyok, és marha rosszul esik, ha nagyokat vigyorogva, integetve, köszöngetve elhaladok egy másik bringás mellett, aki úgy bámul rám, mintha legalábbis félőrült lennék. Szóval nagyon kérnék mindenkit, ha ilyenekkel találkozik, mint én legalább intsen vissza! (Mondjuk ez alapvető illemszabály: ha rámköszönnek, visszaköszönök.) |