Spirulina Platensis Chlorella Vulgaris Lithothamnium Calcareum Haematococcus alga


Haematococcus Pluvialis mikroalga


Bevezetés

Az alig 0,1 mm nagyságú, édesvízi, Haematococcus Pluvialis elnevezésű mikroalga már igen korán felkeltette a kutatók érdeklődését. Girod-Chatrans, fancia tudós már 1797-ben megvizsgálta a zöld algák családjához tartozó vérben gazdag algát, amely erős napsugárzás vagy tápanyaghiány esetén nyugalmi vagy tartós állapotba kerül, és vérvörösre pigmentálódik. 1944-ban megváltozott a kutatások elsődleges témája, mivel Tisher angol biokémikus azonosította a vörös szín fő okát, az asztaxantin karotionidot.

Időközben a természetes asztaxantin a „világ legerősebb antioxidánsaként“ vált ismerté, amelyet az algák még napjainkban is nagy mennyiségben termelnek. Ez a folyamat egy, a környezeti stresszhatások által kiváltott természetes reakció. Az asztaxantin védőfunkcóinak köszönhetően, mélyalvás állapotában az algák akár több, mint 40 évig is kibírják táplálék és víz nélkül, így a nyári hőséget vagy a téli, jeges hideget is átvészelik.

Csak akkor ébrednek újra és nyerik vissza eredeti zöld és aktív állapotukat, amikor az életkörülmények ismét megfelelőek lesznek, azaz elég táplálék és víz áll rendelkezésükre és a természeti körülmények már nem szélsőségesek. Ezáltal az algák már korai Földünkön is dacoltak a legviszontagságosabb természeti körülményekkel. Azon tulajonsága, hogy átvészeli a szárazságokat és a jékorszakokat is az asztaxantin-védőpajzsának köszönhető.


Vitális anyagok - Antioxidáns hatás

Az asztaxantin semlesegíti a szingulett-oxigént – egy igen reaktív oxigénkötést –, így az erős antioxidáns hatásáról híres E-vitamin is eltörpül mellette (Shimidzu et al. 1996) mind belső, mind külső kozmetikai szerként. Az asztaxantin karotioniddal és béta-karotiniddal való összehasonlítása ugyancsak meggyőző eredményekhez vezet, mivel molekuláris felépítésük szempontjábol hasonlítanak egymásra. A szerkezeti hasonlóság ellenére a szingulett-oxigén semlegesítésénél az asztaxantin egyértelműen erősebb hatást mutat. A szabad gyökök semlegesítő képessége miatt az asztaxantin a C-vitaminnal és más antioxidánsokkal (a szintetikus asztaxantint beleértve) is összehasonlítottkák (Creighton Egyetem tanulmánya). Az összehasonlító kutatások ugyancsak azt mutatták, hogy a természetes asztaxantin antioxidatív hatása számottevően jobb más karotionidoknál (Bagchi 2001).

A természetes asztaxantin:


Mellékhatásmentes

Egyes kiváló antioxidánsok bizonyos körülmények között – amikor semlegesítik a szabad gyököket – maguk is reakcióérzékeny anyagokká válnak és káros hatást fejtenek ki: „Prooxidatívvá“ válnak és támadni kezdik a sejteket.

A béta-karotin is az ismertebb antioxidáns karotinoidokhoz tartozik, így adott esetben pro-oxidatívvá válhat. Ez az antioxidáns kizárólag a C-vitaminnal együttesen tudja kifejteni kedvező hatását, azaz megvédeni a sejteket a szabad gyököktől. C-vitamin nélkül a béta-karotin átveszi a szabad gyökök káros energiáit és maga is veszélyes molekulává válik, azaz pro-oxidatív állapotba kerül. Amikor a folyamathoz C-vitamin is rendelkezésre áll, a pro-oxidítív állapot nagyon hamar visszavált antioxidatív állapotba, így nem jelent többé veszélyt a sejtek számára.

A pro-oxidatív tulajdonságok szemponjából az asztaxantin más karotinoidokat is egyértelműen megelőz. Az asztaxantin különleges molekuláris szerkezeténél fogva teljesen kizárt, hogy pro-oxidatívvá váljon, így biztosan nem károsíjta a szervezetet.


Szintetikus asztaxantin

A természetes és szintetikus asztaxantin antioxidáns képességét vizsgáló kísérletek figyelemre méltó eredményeket hoztak: Bár a szintetikus asztaxantin kémiai összetétele megegyezik a természetes asztaxantinéval, valójában a két molekula különböző. Az asztaxantin természetes formájában molekuláris láncának mindkét végén mindig zsírsavakhoz kapcsolódik. Ezen különbségek által a természetes asztaxantin felülmúlja a szintetkus asztaxantin képességeit.


Különleges képességek

A természetes asztaxantin hatékony antioxidánsként és biztonságos, természetes gyulladásgátlóként működik. Védelmet nyújt a bőr számára az UV sugárzás káros hatásai ellen és segíti, hogy az emberek belülről szépüljenek. Kiváló kiegészítés a sportolók és aktív emberek számára, mivel elősegíti a testi terhelések utáni felépülését. Az asztaxantin megelőzi a sport által okozott izületi gondokat, sőt erősebbé teszi a szervezetet, valamint fejleszti a ellenállóképességet. A szemek és az agy számára ugyancsak egyedülálló támogatást jelent, elsősorban olyan betegségek megelőzésében segít, mint az időskori makula degeneráció (AMD) és a szürkehályog.

A béta-karotinnal (és számos más karotinoiddal) egybevetve az asztaxantin többek között a következő tulajdonságokkal bír:


Tanulmányok asztaxantin

Az asztaxantin és a rák

Tanaka rájött, hogy az asztaxantin védelmet nyújt az egereknek a kémiailag indukált hólyagrák ellen, a patkányoknál pedig csökkentette a szájüreg kémiailag indukált daganatainak kockázatát, miközben jóval hatásosabb volt a béta-karotinnál. Ezen túlmenően az asztaxantin a patkányoknál szignifikánsan meggátolta a karcinogén anyaggal indukált vastagbélrákot, az egereknél pedig a béta-karotinnál és a canthaxanthinnal erősebb hatással késleltette a mellrák progresszióját.

Tanaka,T, és mtsai:

Kurihara szerint állatkísérletekben bizonyítást nyert, hogy az asztaxantin csökkenti a természetes ölősejtek stresszel indukált elnyomását, melynek köszönhetően hatékonyabban felszámolja a daganatsejteket.

Kurihara H, és mtsai: Contribution of the antioxidative property of astaxanthin to its protective effect on the promotion of cancer metastasis in mice treated with restraint stress. Life Sci. 2002;70:2509–2520.

Az asztaxantin hatásával kapcsolatos pozitív eredményeket más tudósok is alátámasztották. Bertram, Jewell és Jyonouchi egymástól független tanulmányokat végeztek. Ezek szerint az asztaxantin (1) rákmegelőző hatása antioxidatív és gyulladásgátló hatásának, (2) a sejtek közötti úgynevezett „gap-junctions“ (a szomszédos sejtek között meghatározott molekulák szállítását lehetővé tévő, állati sejtek sejtmembránjai közötti kapcsolatok) útján végbemenő jobb kommunikációnak, (3) a fázis-I enzimek májban, tüdőben és vesékben való aktiválásának tudható be, melyek hozzájárulnak a karcinogén anyagok ártalmatlanná tételéhez, (4) valamint egy daganatelnyomó gén (4) aktiválásához és (5) a daganatsejtek ellen irányuló immunválasz modulációjához.

Bertram JS: Carotenoids and gene regulation. Nutr Rev. 1999;57:182–191.

Jewell C, et al: Effect of dietary supplementation with carotenoids on xenobiotic metabolizing enzymes in the liver, lung, kidney and small intestine of the rat. Br J Nutr. 1999;81:235–242.

Jyonouchi H, et al: Antitumor activity of astaxanthin and its mode of action. Nutr Cancer 2000;36:59–65.


Az asztaxantin és a szív

A C-reaktív proteint (CRP) a tudósok a szívbetegségek koleszterinnél megbízhatóbb indikátoraként kezelik. Ha a testben gyulladásos folyamatok játszódnak le, a máj és a koszorúserek CRP-t termelnek és azt a vérbe juttatják. 2006-ban egy klinikai tanulmányban megvizsgálták a természetes asztaxantin vér CRP-szintjére gyakorolt hatását. A vizsgálatot egy természetes anyagok klinikai tanulmányaira szakosodott független kutató vállalat, a kaliforniai Health Research and Studies Center végezte. A tanulmányt PhD Gene Spiller vezette. Dr. Spiller már korábban is végzett a természetes asztaxantinnal kapcsolatos vizsgálatokat. Ebben a vizsgálatban nyolc héten keresztül 25 vizsgálati alany vett részt. Közülük tizenhatan természetes asztaxantint, kilencen pedig placebót kaptak. A vér CRP-szintjét a tanulmány kezdetén és végén állapították meg. Az eredmények igen pozitívak voltak: Az asztaxantin-csoportnál a CRP 20,7%-os csökkenését mérték. A placebo-csoportnál ezzel szemben a CRP-értékek növekedése volt megfigyelhető. A kutatók az alábbi következtetést vonták le: Az asztaxantin csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

Spiller és mtsai. 2006a.


Az asztaxantin és az artritisz

Az asztaxantin 247 alkalmazója között végzett kérdőíves vizsgálat kimutatta, hogy a hátfájásról panaszkodók és az oszteoartritisz ill. reumatoid artritisz tüneteit mutató egyének 80%-a javulásról számolt be az asztaxantinnak köszönhetően. Az asztaxantin étrendkiegészítőként történő szedése asztma és prosztatamegnagyobbodás eseteiben is javulást mutatott. A fenti betegségek mindegyike szabadgyökök kiváltotta gyulladásokkal és károsodásokkal jár.

Guerin és mtsai. 2002


Az asztaxantin és az ízületek

A Health Research and Studies Center munkatársa, Dr. Spiller tanulmányt végzett az úgynevezett "teniszkönyökben" szenvedő betegek körében. A "teniszkönyök" esetében gyulladás jön létre a csukló és ujjfeszítő izmok tapadásánál. A sérülés következtében csökken a markolóerő és fájdalom jelentkezik, ha megfogunk valamit. Dr. Spiller megvizsgálta az étrendkiegészítőként szedett természetes asztaxantin teniszkönyökben szenvedő betegek markolóerejére gyakorolt hatását. A tanulmány 33 alanyt foglalt magába, melyből 21 résztvevőt kezeltek asztaxantinnal, míg a placebo-csoportban tizenketten voltak. A markolóerőt a nyolchetes tanulmány elején és végén mérték meg. Nyolc hét elteltével az asztaxantinnal kezelt csoportnál a markolóerő figyelemreméltó 93%-os átlagos javulása volt megfigyelhető, az önbecslések alapján pedig csökkentek a fájdalmas állapotok. A következtetés: Az asztaxantin segíthet a gyulladásos ízületi megbetegedések enyhítésében.

Spiller és mtsai. 2006b


Az asztaxantin és a szemek

A Hokkaido University Graduate School of Medicine egyik csoportja megvizsgálta az asztaxantin patkányok szemeire gyakorolt gyulladásgátló hatását. A kutatók uveitist idéztek elő (a belső szem szivárványhártyára is kiterjedő gyulladását) és dózistól függő, az NO, a PGE-2 és a TNF-? mennyiségeinek enzimgátlás útján végbemenő csökkenéséből adódó gyulladásgátló hatást figyeltek meg. Annak felismerése, hogy az asztaxantin csökkentheti a szemek gyulladását és maga a folyamat működésmódja azért bír jelentőséggel, mert számos különböző szembántalom tulajdonképpeni oka egy gyulladás.

Ohgami és mtsai. 2003.


Az asztaxantin és a sport

PhD Andrew Fry, a memphisi egyetem testgyakorlatokkal foglalkozó biokémiai laboratóriumának professzora és igazgatója egy klinikai tanulmány keretében vizsgálta meg, hogy a természetes asztaxantin segíthet-e a sport kedvelőinek abban, hogy a fárasztó aktivitások után rendszerint fellépő ízületi és izomfájdalmat legyőzzék. 20 fiatal, súlyzókkal rendszeres edzéseket végző férfit toborzott, hisz ezek a sportolók gyakran szenvednek fájdalmas ízületeik miatt. A tanulmány csak három hétig tartott, ami viszonylag rövid időnek számít, ha figyelembe vesszük az asztaxantin azon tulajdonságát, hogy a szervezetben hosszabb szedés után akkumulálódik. Ezért a hatékonyság a szedés időtartamával rendszerint nő. A résztvevőket egy ellenállás-tréning gyakorlására való gépen fárasztó lábgyakorlatokra kérték fel. A placebo-csoport tagjai határozott fájdalmat éreztek térdízületeikben, mégpedig mind a tréning után, mind 10, 24 és 48 óra elteltével. Figyelemreméltó volt az asztaxantin-csoport tagjaival végzett összehasonlítás: A csoport tagjainak térdízületi fájdalmai egyáltalán nem fokozódtak. A tanulmány a természetes asztaxantin alacsony, naponta 4 mg-os dózisának szedése esetén az ízületi fájdalmak erőnléti tréning utáni teljes megelőzéséről tanúskodott.

Fry, A. 2001


Az asztaxantin és a reumatoid artritisz

Dr. Nir és Dr. Spiller igen ígéretes, nyolchetes klinikai tanulmányt végzett reumatoid artritiszban szenvedő betegekkel. A reumatoid artritisz egy autoimmun betegség, melynél az immunrendszer a saját testet támadja meg. Ez a betegség sokkal nehezebben kezelhető, mint az oszteoartritisz. Egy krónikus betegségről van szó, ami roncsoló hatást fejt ki és az érintetteket akár nyomorékká is teheti. Számos hagyományos terápia bizonyult sikertelennek. A tanulmány 21 vizsgálati alanyt foglalt magába, melyből 14 résztvevőt kezeltek asztaxantinnal, míg 7-et a placebo-csoportba soroltak. Értékelési kritériumként a vizsgálat kezdetén, félidején és végén megmérték a fájdalmat és az arra vonatkozó elégedettséget, hogy milyen jól képesek a mindennapos tennivalók elvégzésére. Az eredmények a tanulmány végén mind a fájdalom, mind az elégedettség értékei terén szignifikáns eltérést mutattak a kezelt és a placebo-csoport között. A fájdalom értékei az asztaxantinnal kezelt csoportnál négy hét elteltével kb. 10%-kal, nyolc hét elteltével pedig több mint 35%-kal csökkentek. A placebo-csoport fájdalomértékei viszonylag állandóak maradtak. A vizsgálati alanyok elégedettségi értékei saját felbecslések szerint az asztaxantinnal kezelt csoportban négy hét elteltével kb. 15%-kal, nyolc hét elteltével pedig több mint 40%-kal nőttek.

Nir and Spiller, 2002b


Az itt látható információk forrása: http://www.algae-facts.com








Impresszum 2013. Minden jog fenntartva! Kapcsolat
Cégháttér Szállítási információk Tudomány és áttekintés Terméktapasztalatok