Archívum

Október 9. vasárnap 11 óra
– A gyerekszoba titkai

Georges Bizet: Gyermekjátékok
Claude Debussy: Játékdoboz, L.128
Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska (részlet)
Ránki György: A hétfejű sárkány szerenádja
Igor Sztravinszkij: Cirkusz–polka
Franz Schubert: Katonainduló

Antal Mátyás – karmester
Kovács Sándor – műsorvezető

Közreműködik:
Báll Dávid – zongora
a Nemzeti Énekkar és szólistái
(karigazgató: Antal Mátyás)

Schumann Gyermekjelenetei óta rendszeresen megihleti a zeneszerzőket a gyermekek fantasztikus világa.

Bizet 1871–ben komponálta a tizenkét tételes sorozatát zongora négykezesre, de öt tételt zenekarra is átültetett. A zeneszerző szappanbuborékokat, babákat, falovacskákat, békaügetést, papás–mamást elevenít fel a zene eszközeivel.

Negyvenkét évvel később Debussy a Játékdoboz címet adta hattételes gyermekbalettjének, amely gyönyörű muzsikával csodálatos világba vezeti a hallgatót. Szinte látjuk magunk előtt a mesét, ahogy egy játékboltban megelevenednek a figurák, többek között a szeretetre méltó játékelefánt, vagy a játékkatonák, akik masírozása messze hallatszik…

A huszadik századi magyar zeneszerzés egyik különleges alakja, a népzenéből, jazzből, popzenéből merített ihletet, a groteszk karakterek szellemes–ironikus megrajzolására különleges hajlamot mutató Ránki György.
Sztravinszkij és Schubert alkotásai előtt az ő 1980–ban keletkezett hét rézfúvós hangszerre komponált alkotása csendül fel, melynek tételcímei:

• Hét fej – egy lélek,
• Tipegő,
• Vonaglós,
• Tűzokádó tánc.

A Grimm–testvérek meséje nyomán írt Humperdinck–opera gonosz szereplője egy mézeskalács–házikó lakója, aki foglyul ejti a két címszereplőt, ám a talpraesett Juliska túljár a gonosz eszén.
Január 15. vasárnap 11 óra
Fesztivál Színház

Wolfgang Amadeus Mozart:
A varázsfuvola
Kovács Sándor – műsorvezető

A remekművek többrétegűek; az operairodalom egyik legtöbbet játszott és legnépszerűbb darabja, „A varázsfuvola” is ilyen.
A tündérmese nyomán írt történet kaleidoszkópszerűen színes, szereplői jók vagy gonoszak, a jellemek sokfélék: találunk kedvesegyügyű figurát (Papageno), bölcs öreget (Sarastro), veszedelmes óriáskígyót, uralkodó-jelmezbe bújt, bosszúszomjas, gonosz boszorkát (Éj királynője), nemes herceget (Tamino), aki rabságban sínylődő szerelmének (Pamina) kiszabadítására indul.
Akárcsak a mesékben, fontos szerepet kap a történetben a hármas szám. Nincsenek határok, a zene stílusát tekintve sem.