|
[Pillangóúszás technikája] [Mellúszás technikája] [Hátúszás technikája] [PVK „DELFIN” ADA] [Edzések]
Az úszásról általában
Az úszás sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye. A négy úszásnem a következő: Ř gyors Ř pillangó Ř mell Ř hát Gyorsúszás technikája Alaphelyzet: a gyorsúszás keresztezett ciklikus mozgás: a felső és az alsó végtagok minden ciklusban ellentétes helyzetet foglalnak el. Egyik kar magas tartásban a vízfelszínen nyugodva, kinyújtott helyzetben, a másik mélytartásban, a víz felszínével párhuzamosan, nyújtva. A lábak a magas tartással ellentétes oldalon felsőhelyzetben, a mélytartásban lévő karral ellentétesen alsó helyzetben vannak.
Karmunka: keresztezett ciklikus jellege következtében váltakozva, ismétlődve történik. Két nagy szakasz: aktív, amely a víz alatt történik, passzív, amely a víz felett. Lábmunka: függőleges irányban fel-le történő váltakozó mozgással végrehajtott ciklikus mozgás. A mozgás végrehajtása során a két lábfej egymástól való legnagyobb eltávolodása fel és le, a szakaszok holtpontján 30-35 cm-re. A lábmunka lefelé irányuló részét a csípő indítja azzal, hogy lesüllyed. Ezt követi az egész láb. A láb különböző részei nem egyforma sebességgel és nem egy időben mozognak. A csípő süllyedését követi a comb, majd a térd, amely azonban hajlik a lefelé irányuló mozgás következtében. Következménye, hogy a láb alsó szára és a lábfej lefelé irányuló mozgásban kissé lemarad. Ezután a térd hajlása következtében fokozódó gyorsasággal halad lefelé, ennek következtében a láb ismét egy vonalba kerül. A lábfej spiccel. Felfelé irányuló mozgás: a lábfej lefeszített helyzetben van. Csípő indítja, enyhe térdhajlítás mellett az egész lábszár egyszerre halad a víz felszíne alá. Ostorcsapás csak lefelé van. A karmunka összhangja: asszimetrikus ciklikus mozgás. Egyik kar vízfogás helyzetében, másik kar szabadítás helyzetében. Arra kell törekedni, hogy a víz alatti hosszabb ideig tartó szakaszhoz igazítsuk a légmunka végrehajtásának idejét. Ritmus+egyensúlyi helyzet biztosítása. A kar és a lábmunka összhangja: arra kell törekedni, hogy a test egyensúlyi helyzete és az előrehaladást biztosító folyamatos mozgás kialakulhasson. Egy teljes karkörzésre, tehát vízfogástól vízfogásig 6 lábmunka jut. Levegővétel: a tolás fázisának utolsó harmadában a úszó feje a víz alatti munkát végző kar felé fordul oldalt, erőteljes, rövid ideig tartó belégzés történik elhúzott szájjal. Addig tart, amíg a kar a szabadítása légmunka során a váll vonaláig nem ér. Ekkor a légzés orron, szájon egyszerre. Kilégzés a tolás utolsó harmadáig. Rajtja: a vízbeérési szög a lehető legkisebb legyen a gyors előrehaladás érdekében. Lábmunka beindítása kezdődik, egyik kar magas tartásból mélytartásba való vitele. Fordulója: átcsapásos- és bukóforduló. |
