A legfrissebb kutatási eredmények, publikációk

2008. 06. 26.:

 

Ma, Bagdi Márton, családunk kutatója előadást tartott az ELTE Központi Könyvtárának Könytár termében a Magyar Genealógiai Társaság meghívott előadójaként. Előadása a családfakutatás módszertanáról szólt, Dévaványa anyakönyveinek feltárásán keresztül. Az előadás nagy sikert aratott, a Társaság 40 tagja volt jelen. Ezúton is szeretnénk megköszönni Mártonnak, fáradhatatlan és önfeláldozó munkáját.

 

 

 

2007. 07. 29.:

 

Tisztelt Olvasó!

 

Nagy örömömre szolgál azt bejelentenem, hogy megkerült a Bagdi családok egyik nemesi levele, melyet Bihar vármegye közgyűlése adott ki a kérelmező Bagdiak részére 1752-ben, ugyanis igazolást nyert, hogy a Bagdik korábban is nemesek voltak, sőt 1560-ban Miksa császár csak új adományban részesítette a már a középkorban nemesített Bagdyakat. Nem csak a nemességgel kapcsolatos információk tárultak fel előttünk, hanem egy komoly családfa is. A latin nyelvű okiratok, illetve a fordítás is elérhető a Letöltések oldalról.

További újdonság, Márton oldala: A Bagdi név nyomában címmel. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a Bagdi család eredete, illetve a hunok-magyarok története. Új szemszögből, Magyarországon annyira nem ismert Lev Gumilev professzor kutatásaira támaszkodva felrajzolt népvándorlási kép. Ezen oldalhoz szorosan kapcsolódva a Letöltések oldalon közzétett Címerek rajzása című Excel anyag, visszafelé haladva tárja fel előttünk a múltunk jövőjét.

 

 

 

2007. 02. 12.:

 

A mai nap ismét gazdagodott az őstörténetünk. Egy erdélyi családkutató, névszerint dr. W. Kovács András Úr elküldött nekem néhány fontos adatot a családról, mellyel Ő találkozott kutatásai során. Először is azt szeretném megosztani a tisztelt Olvasóval, hogy Bagdi Demeter Kolozs vármegye alispánja volt, amelyre már én is találtam utalást, de megerősítést csak most kaptam Kovács Úrtól a cegei Wass család levéltárában található egyik oklevél alapján. Továbbá Jakó Zsigmond - Bihar vármegye a török pusztítás előtt c. könyvében Bagd faluról, a következőket írja: "1290-ben tűnik fel gazdáinak, a Péterházát alapító Bagdiaknak a nevében. Birtokosainak életszínvonalából, a kisnemesi községekkel való kapcsolataiból következtetjük, hogy azokhoz hasonló összetételű falu volt. A nemesi kúriák mellett azonban mindvégig megtaláljuk a jobbágyok portáit is. A XVII. sz-i háborúk semmisítették meg. Ma (1940-ben - a szerk.) Hajdú-Bagdi puszta néven találjuk meg, Nagyszalontától Nyugatra. Egészen elpusztulásáig csak magyarok lakták." Ezt a beszkennelt oldalt mindenki megnézheti és letöltheti a Letöltések oldalról.

 

 

 

2006. 08. 11.:

 

Kedves Olvasóim!

 

Remélem mindenki észrevette, hogy megkerült Családunk régen elveszettnek hitt címere. A honlap Kezdőlapján köszönti Önöket, és a Letöltések nevű oldalról, pedig mindenki letöltheti magának, hogy elnyerje méltó helyét minden kedves rokonnál, a számítógépen vagy esetleg nyomtatásban a falon. Remélem mindenkinek sikerült örömöt okoznom, hiszen egy névtelen ismerős nekem is ezt okozott, amikor elküldte a címerről készült fotót. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Pálmai-féle címerleírások között sem találtam meg címerünket, de egyetlen nappal utána kaptam a szívderítő e-mailt. Ezt a címereslevelet Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben adta ki. Valószínüleg ez az a nemesi levél, amelyet mezőpanaszi Bagdy Lukács kapott.

 

 

 

2006. 05. 02.:

 

Egy kedves barátomtól, báró Gudenus János Józseftől kaptam egy telefonszámot, amely egy címerspecialista, Zsigray Zsolt, telefonszáma. Azt tanácsolta, hogy nézzek a címer után Baán Kálmán - Családtörténeti szemle c. folyóiratában vagy Sebestyén József - Genealógiai Füzetek c. munkájában. Valamint azt tanácsolta, hogy látogassak el ismét a Levéltárba és vizsgáljam át a Bihar vm-i földesurak (hg. Esterházy, gr. Károlyi és gr. Tisza családok) levéltáraiban a levelezéseket, mivel valószínű, hogy ősapáink (mint curialis birtokosok) bizonyára leveleztek földesuraikkal és ha igen akkor ott a (címeres) pecsét a levélen. Egyelőre most ez a feladatom, mármint ezeknek a feltételezett levelezéseknek utánajárni. Amint valami eredményre jutok, úgy azt azonnal felteszem a honlapra. Amennyiben nem akkor ismét egy szomorú és elkeseredett rovattal lesz több a családi honlapon.

 

 

 

2006. 04. 11.:

 

Balázsfalvi Bagdy György életrajza

 

Született, 1480 körül Kis-Marján.

Meghalt, 1545 körül Balázsfalván.

1541-től kápolnai Bornemissza Boldizsár, Erdély főkapitányának helyettese, Végedi Imre főesperessel együtt.

Apja, Bagdy István, gyulafejérvári püspöki várnagy, 1494-től Arad vm. alispánja. 1482-ben István zálogba veszi szászpataki és balázsfalvi Herbart György birtokait. 1499-ben vásárolja meg Szépmezőt, melyet később szolgájának, Fekete Albertnek adományoz. Szász-Szépmező birája (iudexe) Szász István, aki szintén Bagdy István alkalmazásában állt. Fia 1504-től használja a balázsfalvi előnevet. 1510-ben Györgyöt beiktatják apja szolgájának birtokaiba. 1535-ben felépítteti balázsfalvi várkastélyát, amely egy T alapterületű lakótorony, melyet többször kibővítettek, s később az Apafi családhoz került, majd a XVIII. sz-tól görög katolikus érseki palotaként szolgál. Keresztfia, György (aki István testvérének, Ferencnek fia) öröklte meg György birtokait. Felesége, kismarjai Bocskay Sára (Bocskai István fejedelem nővére). 4 gyermekük született: István, Erzsébet, Krisztina és Margit.  Margit, Balássy György fejedelmi tárnokmester felesége volt. Erzsébet gondozta Bocskai fejedelmet a halála előtti években. István megörökölte apja javait és Bocskai István fejedelem is sokat hagyományozott rá. Ám 1607-ben bekövetkezett halála után, mivel utód nélkül halt meg, birtokait, a fejedelem, a nagy-lónyai Lónyay családnak adományozta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                   

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                      Balázsfalva látképe

                               (jobboldalon a görög katolikus templom és középtől kissé balra az egykori Bagdy kastély)

 

 

 

2006. 03. 30.:

 

Úgy néz ki, őstörténetünk kissé több rétegű volt, mint ahogy azt gondoltam volna, ugyanis az 1500-as években nem csak egy Bagdi család élt, hanem éltek Arad-, Békés-, Csanád -, Szerém- és Temes vármegyékben is. Erre a forrást több könyv és levéltári oklevél is biztosítja.

A ma befejezett levéltári kutatásaim eredményeként közlök néhány fontos adatot és tényt: Az őshazától (a Bihar vm-i Bagd falutól) távolra szakadt rokonok családjairól általában elmondható, hogy kihaltak és birtokaikat a fejedelem tovább adományozta.

Vegyük például az Arad vm-i alispán Bagdy Istvánt, aki 1494-ben kapott címeres pecsétet és az Arad vm-i Bagd község tulajdonosa volt, halála után a birtok ismét a fejedelemre szállt, aki azt tovább adományozta.

A balázsfalvi Bagdy vonal is erre a sorsa jutott. Balázsfalvi Bagdy György bátyja lehetett Máté, kinek nem volt családja, Györgynek viszont volt 1 fia, akit Istvánnak hívtak. István szintén utód nélkül halt meg, ezért a fejedelem a birtokait a kastéllyal együtt eladományozta.

Bihar vármegyében, 1608 előtt meghalt püspöki Bagdi Péter, kinek Püspök községben levő birtokrészei ugyancsak a fejedelemre szálltak vissza. Tragikus, mennyi elherdált földterület a Bagdi nemzetség részéről.

 

Nemesi levelek kutatása:

 

Sajnos megint nem akadtam egyik nemesi levélre sem, pedig volt nyomom amin elindulhattam. Ez a nyom az volt, hogy 1883-ban is és 1884-ben is a Turul c. genealógiai közlönyben közölték az Országos Levéltárban őrzött nemesi levelek jegyzékét, amiben meg is találtam az Erdeős alias Bagdi család nemesi levelét, amely kelt: 1639-ben, a kiadó hiteleshely a gyulafehérvári káptalan (forrás: Prot. M. Siklósi 109.o), valamint 1883-ban szerepelt a mezőpanaszi Bagdi család nemesi levele, amelyről annyit tudtam meg pluszban, hogy Lukács kapta, vele együtt felesége: Konia (Kónya) Katalin, gyermekei: Máté, Mihály és Zsuzsanna is nemességet nyertek. 1618. június 3-án kelt Várad várában, kiadója Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (forrás: Gyfv. kpt. lt. Libri Regii XII. kötet 64.o.).

A mezőpanaszi Bagdi család nemesi levelét valószínűleg nem is őrizték csak följegyezték, de az Erdeős Bagdi családét igen. Sajnos a M.kir. Levéltár történetében is jelentős szerepet kapott a II. Világháború, mely során a Levéltár épületét többször is lebombázták és hatalmas tűz pusztított a felbecsülhetetlen értékű anyagok között, így a mi nemesi levelünk is a tűz martalékává lett és porrá égett. Ez volt az a végszó, amely után a levéltári kutatásaimat befejeztem. A vidéki vagy határontúli levéltárak még tartogathatnak meglepetéseket számomra, de nem most.

 

 

                                                                                                                                  Üdvözlettel, Bagdy Bálint

A nemes Bagdy és Bagdi családok honlapja

  "...egy-egy család múltja, a haza történelmének egy-egy lapja."