Székely viccek

Székely fiú ül a bakon, megy a lovaskocsival. Egyszer csak hallja a háta mögül, hogy: "Csitt-csatt, piff-puff, dirr-durr...". Hátranéz, hát nem őt verik?!

Megy a székely a fiával medvére vadászni, mondja neki, hogy mit hozon magával:
- Egy puskát, a kutyát, egy kötelet.
Sétálnak az erdő felé, kérdezi a fiú, hogy minek ezek a kellékek és hogyan fognak vadászni medvére.
- De zöldfülű vagy fiam, még ezt sem tudod? Megkeressük az erdőben a medvét és én ráijesztek. A medve elkezd egem kergetni, fölmászok egy fára, a medve utánam. Lelököm a medvét, a kutya beleharap a tökébe és addig te gyorsan megkötözöd!
- Jó jó, de akkor minek hozzuk a puskát? - kérdezi a fiú.
- Azért fiam, mert ha a medve lök le engem, akkor te azonnal lelövöd a kutyát.

- Komám, én ki nem állhatom a Botos Andrást.
- Hát én se.
- Miért, te mennyivel tartozol neki?

A székely bácsi nejével utazik, a két szamár által vontatott szekérrel.
Egyszer csak belecsap a villám az egyik szamárba. Mire a székely:
- Na!
Mennek tovább a szekérrel, és újra belecsap a villám. Most már a másik szamárba. Mire a székely:
- Na!
Már gyalogol a székely és felesége. A villám belecsap a székely asszonyba, mire a székely:
- Na azért!

Egy alkalommal a falu plébánosa egy székely családnál ebédel. Fölséges levest tálalnak fel, a vendég nem győzi dicsérni:
- Kérem, hogyan tudnak ilyen ízletes levest főzni?
- Nagyon egyszerű, tiszteletes úr. Önök a templom tetejére rakják a kakast, mi pedig a levesbe tesszük.

Székely bácsi hazajön az állatkertből. A fia kérdezősködni kezd.
- Milyen vót az állatkert ídesapám? Mit látott?
- Láttam zebrát.
- Az mi?
- Tudod, milyen a lu?
- Igen.
- Na, ez olyan, csak csíkos.
- És még?
- Láttam zsiráfot,
- Az mi?
- Tudon, milyen a lu?
- Igen.
- Na ez olyan volt, csak hosszú volt a nyaka.
- És még?
- Láttam pingvint.
- Az mi?
- Tudod, milyen a lu?
- Igen.
- Na, ez nem olyan.

Az öreg székelynek száz litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár ország-világ. Kimegy a bácsihoz egy riporter is érdeklődni:
- Bácsika, hogy lehetséges, hogy az ön tehene ennyi sok tejet ad?
- Ááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- ???
- Minden reggel kimegyek az istállóba és megkérdem a Riskát, hogy "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?".

A székely és a felesége egy szekeren utaznak haza. A villámok cikáznak az égen. Egyszercsak a szekér mellé becsap egy villám.
- No! - mondja a székely.
Még egyszer ugyanez.
- Nono!
Egy villám belecsap a székely feleségébe.
- Na azért!

A tsz elnök kitalálja, hogy a sokkal egészségesebbek, erősebbek, ha nem mesterségesen termékenyítik meg a tehenet, hanem természetes úton, bikával. Körül is néz a faluban, hát János bátyónak van egy szép, erőteljes jószága. Megegyeznek hát, hogy az öreg minden sikeres akció után kap egy ezrest. Vezeti is szorgalmasan a bikát. Egyszer aztán, hazafelé menet, látja ám, hogy Rozi néne künn áll a kapuban és nagyban integet:
- Jönne mán bé avval a bikával, szomszéd, üzekszik a Bimbó!
- Jaj, lelkön nem lehet, mán öt tehennel vuót máma a Riska.
- Győjjék csak üstöllést. adnék 1500Ftot!
Vakarja a fejét az öreg:
- Oszt nem tudja meg az asszon?
- Nem-nem, csak gyöjjön!
- No, jóvan, de aggyon nékem egy spongyát, meg egy lavór langyos vizet.
Mikor megkapja, beáztatja a spongyát a vízbe, és szépen törölgetni kezdi a bika szerszámát, mígnem akcióképes lesz. No, megvan az akció. Eltelik egy hét, megint megy haza az öreg, húzza maga után a bikát, hát künn áll Rozi néne ura, és rászól János bátyóra:
- Te koma! Mit tetté te az asszonnyal, mikor meghágattad a Bimbót?
- Én oszt semmit, koma!
- Ne mondd mán, azúta mán öccő leforrázta a tökömet!

Áron bácsi haldoklik. Az az utolsó kívánsága, hogy meg akar tanulni latinul.
Kérdezi tőle a plebános úr:
- Áron bátyám, az Isten áldja meg, rögtön meghal! Minek akar maga most latinul tanulni?
- Azért tisztelendő úr, hogy ha felmegyek a mennybe, a jóistennel olyan nyelven tudjak beszélgetni, amit ő is megért.
- Na de Áron bátyám, miért olyan biztos benne, hogy a mennybe kerül? Mi lesz akkor ha pokolra jut?
- Mi lenne? Románul tökéletesen beszélek!