Üdvözöllek az oldalon! Célom,
hogy minél többen megismerjük a földünket amelyen élünk. Ha
szeretnél csatlakozni és lenne kedved új cikkeket írni akkor
keress meg e-mailben vagy a fórumon.
Merkúr
- A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve pedig a nyolcadik legnagyobb bolygó.
-
- Naptól mért közepes távolság: 57,910,000 km (0.38 CSE)
- átmérő: 4,878 km
- tömeg: 3.30e23 kg
Merkúr a római mitológiában a kereskedelem istene. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.
- Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúrénál nagyobb átmérővel
két hold is büszkélkedhet, ezek a Ganymede és a Titán. Igaz
ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége kb. háromszor nagyobb az őt
leköröző holdakénál.
- A Merkúrt csak egyetlen űrszonda, a Mariner-10 látogatta
meg. 1973-ban és 1974-ben háromszor repült el mellette.
Felszínének csak a 45%-át térképezték fel.
- A Merkúr bolygó viszonylag fényes, nála csak a
Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben. Mégis
elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár.
Kicsiny pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál
messzebbre a Naptól, és ezért csak akkor figyelhető meg távcső
nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont közelében
tartózkodik. A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy
korongjának átmérője még távcsőben is rendkívül kicsinynek
látszik. Alsó együttállásban 12,9 ívmásodperc a látszólagos
átmérő, pedig ilyenkor látszik a legnagyobbnak, minthogy
ilyenkor van a Merkúr a Nap és a Föld között. Felső
együttállásban, amikor a Nap átellenes oldalán található, a
bolygókorong látszólagos átmérője csupán a maximális egyharmada.
- A bolygó háromszor fordul meg tengelye
körül, mialatt két teljes keringést végez a Nap körül. Az
elméleti vizsgálatok során kiderült, hogy a keringési és a
forgási periódus hosszának e különleges arányáért a bolygó
testében fellépett erős dagálysúrlódás a felelős. A jelenség
hasonló ahhoz, mint ami a
Hold esetében játszódott le, csak az a lényeges különbség,
hogy a Merkúr rendkívüli mértékben elnyúlt ellipszis alakú
pályája idézte elő, hogy a bolygó két keringés alatt három
forgást végez, míg a Hold esetében a két periódus
tökéletesen kiegyenlítődött. Amikor a Merkúr a legközelebb jár a
Naphoz, pályamenti sebessége olyan nagy, hogy az ebből adódó
szögsebesség felülmúlja a tengelyforgásét. Ezért azután a bolygó
felszínén álló képzeletbeli megfigyelő számára olyan jelenség
következne be, amely az egész Naprendszerben egyedülálló. Néhány
napon át a Nap a szokásossal ellentétes irányban haladna az
égen, majd ismét megfordulva folytatná útját az égitestek
között. Ha a megfigyelőnk úgy helyezkedne el a Merkúron, hogy a
perihéliumátmenet idején a Napot a keleti horizonton látná,
tanúja lehetne annak, amint csillagunk feltűnik a horizonton,
visszafordul, lebukik az alá, majd röviddel később ismét felkel,
hogy most már folytassa is égi útját.
-
A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonló: kráterekkel
borított fennsíkok és egyenletesebb felszínű vulkanikus síkságok
tagolják. Felszínén terül el a mintegy 1400 km átmérőjű
koncentrikus, kör alakú Caloris medence, amely egy hatalmas
becsapódás során keletkezhetett.
- A Merkúr felületének minden négyzetméterére hatszor annyi
sugárzás érkezik a Napból, mint a Föld azonos nagyságú
területére. A bolygó nappali hőmérséklete elég magas,
átlagban 600 K (kb. 330 Celsius fok), miközben eléri a 750 K
(480 Celsius fok) körüli maximumot. Ugyanakkor éjszaka a
hőmérséklet 90 K-re (kb. -180 Celsius fok) süllyed.
-
A
Merkúrnak nincs észrevehető sűrűségű légköre. Tekintettel
arra ugyanis, hogy a bolygó napsütötte oldala igen forró, fel
kell tételeznünk, hogy még a legnehezebb gázok is eltávoztak
onnan. Ráadásul az összes bolygó közül a Merkúr felszínének
fényvisszaverő képessége a leggyengébb, leginkább a sötét
holdtalajéhoz hasonló. A Merkúr felszíne által szórt napfény
színképi vizsgálata is megerősíti, hogy a bolygónak nincs
kimutatható légköre.
-
Anyagi,
kémiai összetételét tekintve a Merkúr Föld típusú bolygó.
Kicsiny mérete ellenére a Merkúr sűrűsége közel azonos a
Földével, ami azt sugallja, hogy vastartalma a Földének
nagyjából a kétszerese lehet. A vas-nikkel mag a bolygó
sugarának nagyjából a 75%-át teszi ki. Ez a mag képviseli a
bolygó tömegének a 80%-át.
- A Merkúr mágneses tere csaknem eléri a Földön mért
mágneses tér erősségének 1%-át.
- A Merkúrnak nincs holdja.