Neptunusz

A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolsága: 4,504,000,000 km (30.06 CSE)
• egyenlítői átmérő: 49,528 km; sarki átmérő: 48600 km
• tömeg: 1.0247e26 kg

Az egyik legősibb római isten. A provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották azonosnak. A görög Poszeidónnal azonosították, aki a görög mitológiában az egyik olümposzi főisten, a tenger királya, Kronosz és Rheia egyik fia, Zeusz fivére.

• A Neptunuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1989. augusztus 25-én.

   

• A bolygó még szembenállás idején sem figyelhető meg szabad szemmel.

   

• A matematikai csillagászat (égi mechanika) óriási diadala volt, amikor 1846-ban felfedezték a bolygót.

   

• Nagyobbik holdja a Triton néhány héttel a Neptunusz felfedezése után vált ismertté. A Nereidát, amelyet Kuiper fedezett fel 1949-ben, csak fotografikus úton lehet megfigyelni.

   

• Figyelemre méltó, hogy amíg a Neptunusz direkt irányú forgást végez, addig a Triton épp ellenkező irányban kering körülötte. Ez a tulajdonsága is megkülönbözteti a távolabbi holdtól a Nereidától. Az egész Naprendszerben csak a Jupiter és Szaturnusz legkülső holdjai keringenek retrográd irányban.

   

• 
  A Neptunusz színe kékes, amit annak köszönhet, hogy a légkör 2%-át alkotó metán elnyeli a vörös fényt.
   

   

  A Neptunusz felhői:

  
   

   

• A Neptunusz mágneses tengelye 47 fokos szöget zár be a forgástengellyel.

   

• A Jupiter típusú bolygók közé tartozik.

   

• A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlóan kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap.

   

• Joseph J. Lefrancais de Lalande a híres francia csillagász hatalmas munkával csillagtérképet és katalógust szerkesztett. Ennek utolsó részét a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején fejezte be. Végső formájában a katalógus 47400 csillag pontos égi helyzetét (pozícióját) írja le. Közülük azonban egy csillag nem csillag, hanem bolygó! Mégpedig éppen a Neptunusz. Ez a tény persze csak a Neptunusz felfedezése (1846) után derült ki, akkor amikor visszafelé kiszámították a bolygó előző pozícióit. Lalande 1795. május 8-án térképére bejelölt egy "csillagot", s amikor két nappal később, május 10-én ellenőrizte, észrevette, hogy más helyen látja. Lalande azt hitte, hogy 8-i megfigyelése hibás volt, s a 10-i adatot fogadta el helyesnek. Ezzel a "helyesbítéssel" a csillagászat egyik legnagyobb felfedezését szalasztotta el. Ha ugyanis harmadszor is ellenőrzi a "csillag" égi pozícióját, bizonnyal rájön, hogy az bolygó! Nagy veszteség érte ezzel a tudományt, hiszen már ötven évvel hosszabb megfigyelési sorozatunk volna a Neptunuszról. De van itt még egy érdekes dolog! Ha ugyanis pontosan kiszámítjuk, hogy 1795. május 8-án, illetőleg 10-én hol kellett tartózkodnia a Neptunusznak, azt tapasztaljuk, hogy Lalande megfigyeléseiben 7,2 ívmásodperc hiba van. 7,2 ívmásodperc nem nagy érték, de olyan gyakorlott és kiváló megfigyelő, mint Lalande, nem valószínű, hogy ekkorát tévedett. Lehetséges volna tehát, hogy ez a 7,2 ívmásodperc valódi perturbáció volt, amelyet a valószínűsített tizedik bolygó okozott? Talán!

   

• A Neptunusznak 8 holdja van, közülük a belső hatot a Voyager-2 fedezte fel. A hat kicsiny szabálytalan alakú, sötét felszínű kődarab 50 és 420 km közötti átmérőjű. Legnagyobb holdja a 2700 km átmérőjű Triton, amely retrográd pályán kering.

   

• A Neptunusz mellett elrepülő Voyager-2 űrszonda
  • két keskeny gyűrűt
  • egy halványabb és szélesebb belső gyűrűt
  • valamint a két keskeny gyűrű között egy porrészecskékből álló széles sávot
  fedezett fel.
   

  (Csavarodó gyűrűk.)
   

Képek a Neptunuszról:

• (A HST felvétele.)

   

• A Neptunusz felhői

   

• HST felvétele