Üdvözöllek az oldalon! Célom,
hogy minél többen megismerjük a földünket amelyen élünk. Ha
szeretnél csatlakozni és lenne kedved új cikkeket írni akkor
keress meg e-mailben vagy a fórumon.
Vénusz
- A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó.
-
- Naptól mért közepes távolsága: 108,200,000 km (0.72 CSE)
- átmérő: 12,103.6 km
- tömeg: 4.869e24 kg
Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője.
- Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál
közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el
mellettünk.
-
Minthogy
a Vénusz a legfényesebb
égitestek közé tartozik, a szépség istennőjéről nevezték el. A
legfényesebb bolygótestvérünk, csupán a Nap és a Hold
látszólagos fényessége múlja felül az övét. Maximális fényessége
idején mintegy tizenötször fényesebb a legfényesebb csillagnál a
Szíriusznál. Derült, Hold nélküli éjszakán a Vénuszt eltakaró
tárgyak árnyékot vethetnek. Az a megfigyelő, aki tudja, hogy
melyik irányban pillanthatja meg a bolygót, fényes nappal,
szabad szemmel is észreveheti.
-
A
Vénusz a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, és úgy tűnik
számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap
körüli keringése során. Hol Esti Csillagként, hol
Hajnalcsillagként ötlik szemünkbe. Nem véletlenül hívta a
népnyelv Esthajnalcsillagnak. Egyes ókori csillagászok
úgy vélték, hogy két különböző égitestet látnak a Nap keleti
illetve a nyugati oldalán. A hajnalban látható Vénuszt
fényhozónak, Phoszporosznak, az alkonyatit pedig Atlasz fiáról
Heszperosznak nevezték. Püthagorasz görög filozófus és
matematikus ismerte föl elsőként, hogy Phoszporosz és Heszperosz
ugyanaz az égitest. Belső bolygóként a Földről nézve
ugyanolyan fázisváltozásokat mutat mint a Hold.
- Mivel a Vénusznak nincs holdja, tömegét csak más
égitestekre való gravitációs révén tudjuk meghatározni (pl. a
bolygó mellett elhaladó űrszondák pályáinak változásából).
-
Minthogy
a bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig átlagos
sűrűsége nagyon közel áll a Földre jellemző értékekhez, gyakran
nevezik ezt az égitestet "bolygótestvérünknek" vagy "bolygónővérünknek".
A Vénuszt állandóan elfedi előlünk sűrű felhőtakarója. A Hold és
a Merkur sötét színű, felszínével szemben a Vénusz a ráeső fény
mintegy háromnegyedét visszaveri.
-
A
"bolygótestvéri" kapcsolat ellenére felszíne sokkal
barátságtalanabb, mint a Földé.
-
Az
első Vénusz mellett elrepülő űrszonda a
Mariner-2 volt 1962-ben. A később bolygókörüli pályára
állított Pioneer, Venyera és Magellán űrszondák, valamint földi
rádiótávcsövek révén az égitestet
radarral feltérképezték. A Pioneer adatai szerint a felszín
70%-át hullámzó dombokkal borított síkságok, 20%-át jól
elkülönülő lesüllyedt mélyföldek, 10%-át nagyrészt 4 - 5
kilométerrel a felszín átlagos magassága fölé emelkedő
magasföldi "kontinensek" alkotják.
- A bolygó forgása nem direkt,
mint a többi bolygótársáé, hanem éppen azzal ellentétes (retrográd).
Mivel a bolygó felszínének egyetlen alakzatát sem vehetjük észre
az égitestet burkoló, látszólag sűrű felhőtakaró miatt, a
Vénusz tengelyforgási periódusát a bolygó felszínéről
visszaverődött radarjelek elemzésével határozták meg, amely
radarvisszhangok Vénusz-hegyekről és Vénusz-völgyekről is hírt
adtak.
-
Mind
a Föld felszínéről, mind pedig a Vénusz közelébe küldött
űrszondákról végzett rádiómegfigyelések egyértelműen azt
mutatták, hogy a Vénusz felszíne rendkívül forró, mintegy 750 K,
ami csaknem 500 K-nel magasabb, mint amilyen az atmoszféra
hiányában lenne. Ez a nagy forróság az úgynevezett
üvegházhatás miatt alakulhatott ki.
- Az összes bolygópályák közül a Vénuszé hasonlít legjobban
a körhöz, az excentricitása kisebb mint 0,01.
- Anyagi, kémiai összetételét tekintve a Vénusz Föld típusú
bolygó.
- A Vénusz belső szerkezete nagyjából a Földéhez
hasonló.
- A Vénusz mágneses tere rendkívül gyenge, amiben bizonyára
szerepet játszik a nagyon lassú 243 földi napig tartó
retrográd tengelyforgása. A napszél a bolygó ionoszférájával
követlen kölcsönhatásban van.
- A Vénuszból az alsó együttállás
közelében csak egy nagyon keskeny sarló látszik. Alig
észrevehetően a sarló szarvacskái összezárulnak a bolygó körül,
ami azt bizonyítja, hogy a bolygónak számottevő légköre van, s
ennek a részecskéin szóródott napfényt látjuk a sarló végei
között. Légkörének fő alkotórésze a szén-dioxid, a teljes
légkör több mint 96%-a. A légkör nyomása a földiének
90-szerese.
- Sok csillagász úgy véli, hogy jóval régebben volt víz a
Vénusz felszínén, de a Nap növekvő fényereje miatt megemelkedett
hőmérséklet elég volt hozzá, hogy megkezdődjék az óceánok
fokozatos párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a
vízgőz mennyiségét. Mivel a vízgőz jól abszorbeálja az
infravörös sugárzást az üvegházhatás fokozódott, ami tovább
növelte a hőmérsékletet és gyorsította a párolgást.
- A Vénusz tengelyének kicsiny hajlása (2 fok) miatt az
időjárás nem mutat évszakos változásokat, sőt az erős
üvegházhatás miatt a sarki és egyenlítői, valamint a nappali és
éjszakai hőmérsékletek között sincs lényeges különbség az
alacsonyabban fekvő légrétegekben.
- A Vénusznak nincs holdja.