A boxer ápolása, egészségmegóvása
Szőrzet / bőr ápolása
A kutya táplálása és ápolása szorosan összefügg egymással. A bőr és a szőrzet gondozása ugyanis "belülről" kezdődik. A helyes táplálás és a rendszeres ápolás az alapja a kutya egészségének; ilyenkor bundája tömött, csillogó, bőre pedig rugalmas. A száraz, fénytelen, erőteljesen hulló szőrzet viszont annak a jele, hogy a kutyával nem törődnek kellőképpen, vagy hogy az állat beteg.
A kutya szőrzete voltaképpen háromféle szőrből áll. A koronaszőr nagy tömegben található a nyakon, a hátgerincen, a combokon és kisebb mértékben a mellkas oldalán. Ez a leghosszabb, a legvastagabb, és velőállománya is van. A rövid szőrű fajtákon a koronaszőr rendszerint hiányzik vagy keskeny sávban a nyak felső része és a hát mentén található.
A fedőszőr rövidebb a koronaszőrnél, az egész testen szórtan helyezkedik el, és általában vékonyabb. A szőrszálaknak velőállománya van. A fedőszőr az egész testen található.
A pehelyszőr/aljszőr a legrövidebb és a legvékonyabb, általában hullámos, és nincs velőállománya. A korona- és a fedőszőrzet alatt a vékony és sűrűn elhelyezkedő pehelyszőrök őrzik meg a szervezet belső melegét, hidegben védenek a megfázástól. Egyes fajtákon, sőt ugyanazon fajtán belül is - a tartási körülményektől és a külső környezettől függően - egyik vagy másik szőrtípus intenzívebben növekszik vagy éppen fordítva, megfogyatkozik, illetve teljesen eltűnik.
A szőr különleges fajtája az úgynevezett tapintószőr. Hosszúsága és vastagsága révén jelentősen kiemelkedik a szőrzetből. A tapintószőrök a fejen találhatók, nyalábot alkotnak a szemek fölött, a felső ajkon és az állon.
A jól ápolt szőrzet a kutya ékessége. Kidomborítja előnyös küllemi tulajdonságait, és annak is jele, hogy az állat jó egészségnek örvend. A boxer rövid szőrű fajta, neki elegendő, ha nem túl erős szálú kefével hetente 2-3 alkalommal (saras, esős időben vagy szükség esetén bármikor) megtisztítjuk a szőrzetét (gyengéd, de határozott mozdulatokkal, a szőrnövekedés irányának megfelelően kezeljük. A szőrzet átkefélése jót tesz a bőrnek is, mert frissíti a vérellátását!)
, és félévente megfürdetjük jó minőségű kutyasamponnal. A humán tusfürdő, sampon erre a célra nem megfelelő!
A kezdő tulajdonos sokat meditál azon: milyen gyakran fürdesse a kutyát? Természetesen annyiszor, ahányszor szükség van rá. A túl gyakori fürösztés azonban eltávolítja a bőrt védő és a szőrzet természetes fényét biztosító zsiradékot. Akkor fürdessük tehát az állatot, ha piszkos, vagy ha erős "kutyaszaga" van, egyébként ne zaklassuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a kellemetlen szag jöhet a fülekből, a fogakból, de származhat akár a sokáig viselt nyakörvtől is. A legtöbb állat, amelyet megfelelően ápolnak és gondoznak, tiszta és jó szagú marad, még ha ritkán fürdetik is.
Fürdetéshez használjunk kellemesen kézmeleg vizet, fürdetés közben ujjainkkal dörzsöljük a kutya szőrzetét; jobban megteszi bármilyen kefénél. Igen fontos az alapos öblítés, ugyanis a samponmaradvány irritálja a bőrt és viszketést okoz. Ha lehet, hagyjuk, hogy a kutya megrázza magát, ez a leghatékonyabb "módszer" a vízfölösleg eltávolítására. Utána töröljük szárazra az állatot, és legalább két-három órán belül ne vigyük ki a szabadba. Ha hideg van, még több időt töltsön a lakásban. A fürdetés időtartama rövid legyen. Sose fürdessünk kölyökkutyát, beteg vagy lábadozó állatot, valamint vemhes szukát az utolsó két-három hétben!
Élősködők, toklász
Nyáron minden séta után (hosszú kirándulás esetén közben is) alaposan nézzük át a kutyát, hogy nincs-e a szőrében toklász. Ez az apró, de veszélyes ellenség nagyon gyorsan befúródik boxerünk bőre alá mindenféle galibát okozva ezzel. Különösen figyeljünk az ujjak közötti részre és a fülekre. Az élősködők ellen ma már sokféleképpen védekezhetünk. Léteznek bolhanyakörvek (pl. Bolfo, Kiltix) melyek hatékonyan távol tartják az élősködőket, de nem feltétlenül tesznek jót boxerünk nyakszőrének. Jobbak a lapockára csepegtetendő ún. spot-on és spray változatban kapható szerek (pl. Frontline, Exspot, Advantix). A kullancsok nagy arányú fertőzöttsége és az általuk terjesztett betegségek (Lyme-kór, Babesiosis) veszélyessége miatt, mindenképpen használjunk valamilyen kullancsriasztó vagy -írtó szert! Ha családi házban élünk, érdemes a kertet is permetezni, ma már léteznek kifejezetten erre a célra kifejlesztett permetszerek.
A vedlés
A kutya évente kétszer váltja a szőrzetét. A szőr meghatározott nagyságot elérve és megérve megöregszik és kihull. Az egész szőrzetnek ezt a váltását vedlésnek nevezzük. A vedlés a kutya környezethez való alkalmazkodásának bonyolult biológiai folyamata. Télen a szőrtakaró sűrűbb, hosszabb, lágyabb, és kevésbé vezeti a hőt, mint nyáron.
Vedléskor a kutya szervezetének viszonylag sok tápanyaga az új szőrtakaró növekedésére használódik fel, ezért ilyenkor bőségesebb táplálékra és figyelmesebb gondozásra szorul.
A kutyának háromféle vedlését ismerjük. Az egyik az életkorral járó vedlés. Ez nem függ az időjárástól, pusztán a kölyök életkorának növekedésével kapcsolatos. A kölykök rövid szőrrel születnek, még a hosszú szőrzetű fajták egyedei is. Szőrzetük vékonyabb és finomabb szálú, mint kifejlett korukban, és rendszerint a pehelyre emlékeztet. Az életkor növekedésével a hosszú szőrű kutyák hosszú szőrzetet növesztenek, a rövid szőrűek simává válnak, szorosan lesimuló szőrzettel. A kölyökszőrzet váltásakor gyakran a szőrzet színe is megváltozik.
Szemek ápolása
A kutya szemét tartsuk tisztán mindenfajta váladéktól. A séta, a szabadban való rohangálás nyomán szeme esetleg huzatot kaphat, becsipásodhat. Ilyenkor kamillateába mártott gézzel vagy vattával távolítsuk el a váladékot, mindig a szemzugtól kifelé haladva, a vattát folyamatosan cserélve.
Fülápolás
Havonta legalább egyszer vizsgáljuk meg kutyánk fülét. Tamponnal, vattával vagy gézzel gondosan távolítsuk el a lerakódott zsírréteget, de sohase nyúljunk be mélyre, nehogy megsértsünk valamilyen érzékenyebb részt.
Ha kedvencünk sokat rázza vagy félrebillentve tartja a fejét, állandóan dörzsöli, vakarja a fülét - ez rendszerint súlyos fülgyulladás jele, vigyük a kutyát állatorvoshoz!
A vágottfülű boxer fülápolása meglehetősen könnyebb, mint a lógófülu társaiké, mivel a fül könnyebben szellőzik. A lógó fül esetében a fülcsatorna körüli levegő áramlás hiánya a fülzsír felhalmozódásához, és ennek következtében fertőzéshez vezethet. Bölcs dolog rutinná tenni a fül belsejének rendszeres tisztítását. Egy vatta labdával vagy kötszerdarabbal a fül belsejét körültörölve azt tisztán tarthatjuk. Sok ember javasolja a benzilbenzonát /Gyógyszertárban kapható/ használatát, jó minőségűek kaphatók az állatorvosi rendelőkben is.
Fogak
A kutyák fogai hajlamosak barna fogkőképződésre, ha elhanyagolják őket, ami fogszuvasodáshoz vagy ínybetegséghez vezethet. Bizonyos ételek, mint pl. a melasztartalmúak, fokozzák ezt a hatást. Ha a kutya alkalmilag egy nagy lábszárcsontot kap, amit rágcsálhat, ez megadja a szükséges dörzsölést a fogkő eltávolításához. Alternatívaként használható kis, lágy fogkefe speciális, nem folyékony, hús ízesítésű fogkrémmel a fogak hetenként 2-3x-i tisztításához. Fogászati fogkőtisztítók is kaphatóak és néhány kutya jól tűri ezek használatát, de vigyázni kell, hogy a fogíny ne sérüljön. Fontos, hogy boxerünk fogait is ellenőriztessük állatorvossal, sajnos manapság már gyakori jelenség a kutyáknál a fogkő. A fogkövet el tudják távolítani bódításban lézer segítségével, vagy ha még nem olyan vészes egy erre alkalmas eszközzel lepattintják. A fogkő kialakulását megelőzhetjük vagy lassíthatjuk fogtisztító csont (pl. Rask) és nyers ropogós zöldség, gyümölcs (sárgarépa, alma, körte) etetésével, de már léteznek kifejezetten fogtisztító tápok is.
Mancsok
Különösebb ápolást nem igényel. Télen, ha sózott, latyakos helyen sétáltatjuk a kutyát, érdemes séta előtt valamilyen bőrvédő (pl. glicerines) krémmel bekenni a talpait, hogy ne marja ki a só, séta után pedig a kutya talpait kézmeleg vízben megmosni, alaposan szárazra törölni, és esetleg körömvirágkrémmel, vagy valamilyen egyéb, zsíros, esetleg gyógynövénytartalmú krémmel bekenni.
Karomápolás
A kutya karmaival, illetőleg azok ápolásával a kinológiai szakkönyvek meglehetősen mostohán bánnak, holott igénybevételük nagy, megbetegedésük számos problémát okozhat. A megfelelő környezetben tartott kutya annyira elkoptatja karmait, hogy azok nem igényelnek különösebb ápolást. A karombenövések is ritkábban fordulnak elő az ilyen ebeken.
Nem ez a helyzet a lakásban tartott kutyáknál, amelyek naphosszat heverésznek, nem mozognak eleget. Túlnyomórészt puha talajon, szőnyegen járnak, hiányzik karmaik természetes koptatása, és így azok hosszúra nőnek. A megnőtt karmokat elárulja kopogásuk, amely jól hallható, ha a kutya kemény talajon jár. A túlságosan megnőtt karmok fájdalmat okozhatnak, különösen hajlamosak a töredezésre, benövésre. A benövés gyulladást okozhat, illetve elgennyesedhet. A hosszú karmok mindenhova beakadnak, letöredezhetnek.
A megnőtt karmok lekoptathatók, ha az állat sokat mozoghat kemény talajon. Amennyiben erre nincs lehetőség, a karmokat kurtítani kell. A karmokat ne ollóval kurtítsuk, mert azok kemények. Veszélyes is ollóval babrálni a kutya karmainál, mert könnyen megsebezhetjük az állatot vagy saját magunkat. A leghelyesebb, ha ezt szakemberre bízzuk, de kellően fegyelmezett kutyákon magunk is elvégezhetjük. A legalkalmasabb erre a műveletre a speciális karomcsípőfogó, de fel lehet használni az egyszerű csípőfogót is. A kurtítás előtt a karmokat meleg vizes fürdővel és olajos bedörzsöléssel puhíthatjuk, hajlékonnyá tehetjük. A kurtítás során különösen ügyeljünk arra, hogy egyszerre ne sok szarurészt vágjunk le, mert nehezen elállítható vérzést okozhatunk, s az így keletkezett sérülés könnyen fertőződhet. A szarurészek eltávolítása közben a kutya karmát tartsuk a világosság felé, hogy meggyőződjünk, meddig tart az élettelen rész, s csak azt csonkoljuk; nehogy az élő szarut, illetőleg a karomcsontot megsértsük. Vannak türelmesebb gazdák, akik reszeléssel rövidítik kutyájuk karmait. Ez a művelet fáradságos ugyan, de célravezető. A karomkurtításnál nagyon fontos, hogy a kutyát kellően rögzítsük, lefogjuk, mert a "műtét" csak így sikerülhet tökéletesen.
A karomvágás - és eszközei
Egyik-másik kutya elülső végtagjainak csökevényes ujja vagy a hátulsó végtagján a farkaskarma olyannyira megnőhet - hiszen egyáltalán nem kopik -, hogy teljesen meggörbülhet, visszacsavarodhat és súlyos gyulladást okozhat. Ilyenkor a fölösleges karmokat műtéttel kell eltávolíttatni.
Gyakori még a karomágygyulladás is. Sajnos, sok esetben az ilyen jellegű gyulladás okát nehéz kideríteni. Ha csupán egy-két karom beteg, akkor külső okra gyanakodhatunk, de ha a gyulladás valamennyi karomra kiterjed, akkor belső tényezők játszanak szerepet. Külső ok lehet zúzódás, sebzés, karombeszakadás, -leszakadás, fertőződés, marás, égés, fagyás, gombás megbetegedés, míg a belső okok anyagcsere-betegségekre vezethetők vissza (például fehérjeszegény táplálkozás!).
Hogyan előzzük meg a kutya karmainak megbetegedését?
Bűzmirigyek
A bűzmirigyek ürítését szintén elvégezhetjük magunk, kérjük meg állatorvosunkat, hogy mutassa meg hogyan kell. Ha nem fűlik hozzá a fogunk elég, ha minden oltáskor ellenőriztetjük az állatorvossal, amennyiben szükséges, ő kinyomja a bűzmirigyeket. (Normál esetben ez az oltás előtti vizsgálat része, ha önként mégsem tenné az orvos , kérjük meg, mert az ürítetlen bűzmirigy komoly problémákhoz vezethet!)
Egészségmegóvás / az oltások szerepe
Oltás
Természetesen kölyökkutyáinkat 8 hetes korban adjuk át, a szükséges oltásokkal, féreghajtásokkal együtt, amit a kiskutya oltási könyve igazol.
Azonban ennek ellenére minden újonnan a családba került kölyökkutyát érdemes állatorvoshoz vinnie az új gazdinak.
A kiválasztott állatorvos ekkor a kiskutyát átvizsgálja, majd javasolni fogja, hogy kicsit oltassa be egy sor fertőző betegség ellen, valamint ad időpontot a 3. kötelező oltásra is.
A kutyák kötelező oltásaikat évente kapják, életük végéig. Egyéb oltásaikat az állatorvos javaslatára kapják meg, az állatorvos által tanácsolt időpontokban.
Érdemes ezekről már az első látogatás alkalmával kikérdezni a választott állatorvos tanácsát!
Féregtelenítés
A kölykök többsége még az anyaméhben belső parazitákat fejleszt. Ez teljesen normális, de csökkenthető pici korban adott féregtelenítő szirup vagy tabletta beadásával. Amikor a kicsi boxerkölyök az új gazdájához kerül addigra a tenyésztő már (ideális esetben) 3x féregtelenítette .A féregtelenítsét a kutya élete végéig 6 havi időközökben ismételni kell, hogy a relatív féregtelenséget biztosítsa. Általában ezt kölyökkorban féregtelenítő pasztával, később féreghajtó tablettával oldják meg. Mindkettő adagolása testsúlykilogrammoként történik, kérje ki állatorvosa tanácsát!
A nyár, mint veszélyforrás
evidencia.....vagy sajnos mégsem?!
A hőség hatása
Az emlősök, de a madarak életben maradásának is egyik fontos feltétele, hogy szervezetük hozzávetőlegesen állandó hőmérsékletű legyen. Ezt biztosítja a rájuk jellemző szőrzet, illetve tollazat, vagy a bőr alatti faggyúréteg.
A kutya normális élettevékenysége ugyancsak állandó testhőmérsékletet igényel, ami 37,5-38,5 °C közötti értékű. Az állandó testhőmérséklet a kutya egyfajta sajátos hőszabályozással (meleg termelése és leadása) biztosítja. Ennek megzavarása rendkívül ártalmas lehet az állat egészségére.
Különösen a hőségtől szenvednek sokat a kutyák. Mivel nem izzadhatnak, bőrük nem válik az izzadságtól hűssé, nedvessé, így párolgás sem hűti testüket. A kutya ezért lihegéssel és kilógatott nyelvvel szabadul meg a fölösleges hőtől. Amikor liheg, a gyors ütemben beszívott és kilehelt levegőtől nedves nyelvén és ínyén hűvös párásodás keletkezik. Ez azonban az állat teljes testnagyságához képest csak igen kis felület. A hőségtől egyébként a sima, rövid szőrűek szenvednek a legjobban, hiszen ezeknek a kutyáknak nincs hőcsökkentést elősegítő, dús bundájuk. A hosszú szőrzet ugyanis - akár a juhász subája - nemcsak a hideg, de a hőség ellen is komoly védelmet nyújt, természetesen csak átlagos hőmérséklet-ingadozás mellett.
Sok tulajdonos nem gondol arra, hogy a kutya szinte elviselhetetlenül szenved a tűző napon hagyott autóban, az árnyékot nélkülöző udvarban, kutyakiképző iskolákon, továbbá a kiállítások napsütötte ringjeiben. Számos kutya kapott már hőgutát az 50-60 °C-ra felmelegedett autóban, noha az ablakok résnyire nyitva voltak. Az ilyen magas hőmérsékletet csupán néhány percig képesek elviselni!
Végzetes lehet a kutyára a nyári kerékpáros kirándulás is, mivel nemcsak a nap sugarai érik, de a kövezetből vagy a beton útburkolatából is hő sugárzik. Különösen káros hatással van a kutyára a levegő magas páratartalma. A túl nedves levegő még megfelelő hőmérsékleten is álmosságot, légzési nehézséget okoz. A meleg, nedves levegő megakadályozza a tüdőből, valamint a kutya nyelvének felső részétől történő vízpárolgást, fokozva a test átmelegedését. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál kisebb legyen a páratartalom. Zárt helyiségben 18-20 °C-on 40-70% a kedvező páratartalom, 30-40 °C-on azonban nem haladhatja meg a 30-40%-ot. A 70%-nál magasabb páratartalom pedig - függetlenül a levegő hőmérsékletétől - kifejezetten káros a kutyára!
Kedvencünket egyébként úgy óvhatjuk meg a káros hőmérsékletű és páratartalmú levegő kedvezőtlen hatásától, hogy ilyen esetben nem visszük kiképzésre, óvjuk mindenféle nagyobb megterheléstől. Nagy melegben, igen erős napsütésben árnyékos helyen tartsuk az ebet. Teste felfrissítésére fürdessük meg, illetve tusolásszerűen frissítsük fel.
Tiszta, friss víz legyen mindig előtte, hogy szomját bármikor csillapíthassa!
A boxer táplálása
Ebben a témakörben nagyon megoszlanak a vélemények, mind a táplálás jellegét, mind az élelem összetételét illetően.
Sok tudományos alátámasztás lát napvilágot, amit egy hónap múlva megcáfol egy másik.
Megpróbáljuk a különböző lehetőségeket felvázolni, de ezek csak iránymutatók, bár jellemzően valós tapasztalatokon alapulnak.
Talán furcsa módszernek tűnik, de kutyánk székletének nem túl beható vizsgálatával kaphatunk némi információt arról, hogy helyesen tápláljuk-e kedvencünket. Az egészséges, megfelelően táplált kutya egyszer-kétszer végzi el nagydolgát naponta. Az eredmény nem híg, nem koppan, színe olyan amilyennek már gyermekként megtanultuk: barna és formált. Az olcsó tápokban, jutalomfalatokban található (kutyánk számára teljesen felesleges) színezékek a székletet is elszínezhetik. Amennyiben a kupac vöröses, zöldes, sárgás vagy egyéb nem természetes színben pomázik, váltsunk tápot, kerüljük az un. "jutalomfalatok" adását kutyánknak. Ha a széklet állaga rendszeresen eltér a normálistól, de kutyánk egyébként egészséges, szintén lépjünk túl az éppen kipróbált eledelen.
A kölyök boxert eleinte 3-4-szer etessük naponta, egyenlő részre elosztva eledelét. Fél éves kor körül átállhatunk a napi 2-szeri, 1 éves kor körül a napi 1-szeri etetésre. A tápokon feltüntetik az ajánlott napi adagot. Mindig ezt az adagot osszuk a kívánt részre, tehát, ha egy eledelből az ajánlott napi adag 400 gramm, akkor napi kétszeri etetés esetén 200-200 grammot kapjon a kutya, ne kétszer 400 grammot! Az ajánlott adagtól természetesen el lehet térni, minden kutya tápanyagigénye más, kedvencünk kondícióján láthatjuk, hogy sok, kevés vagy optimális mennyiségű a kapott eledel. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg állatorvosunkat, hogy szerinte megfelelő-e a kutya súlya, csökkentsük, növeljük-e az adagot. Ha kutyánkat jutalomfalattal tanítjuk, vagy azzal kedveskedünk neki, azt is számoljuk bele a napi adagba!
Száraz tápok
Rengeteg különböző minőségű, összetételű, specifikációjú táp létezik. Nem javasoljuk a hypermarketekben kapható, agyonreklámozott, "olcsó" tápok etetését, mivel ezek összetétele nem biztos, hogy megfelelő, általában csak kis mértékben tartalmaznak értékes alapanyagokat és inkább különböző adalékanyagokkal, melléktermékekkel dúsítottak. A minőségi tápokat állatfelszerelési üzletekben, állatorvosoknál vásárolhatjuk meg, de az interneten is megrendelhetők. A minőségi, teljes értékű száraztápok mellé semmilyen kiegészítőt nem kell adnunk. Sok féle ízben kaphatók, a különböző fajtájú és korú kutyáknak más-más összetétellel. A boxer nagytestű kutyafajták közé tartozik (felnőttkori testsúlya 25-40 kg) általában a LARGE, MAXI tápok számára a megfelelőek. (Eltérő megnevezése is lehet, a zsákon mindig feltüntetik a felnőttkori (!) testsúlyt). A kor szerinti bontás jellemzően a következő: Baby (bébi, kb. 5 hónapos korig,) Puppy (kölyök, kb 5-15 hónapos korig), Adult (felnőtt 15 hónapos kortól) és Senior (idős 7-8 éves kor felett).
Konzerv tápok
A kutyák általában szeretik a különböző ízesítésű szaftos falatkákat, nagy százalékban (kb. 80%) azonban ezek vizet tartalmaznak. Konzerv tápokból szintén kaphatók minőségi és kevésbé jó minőségűek. Ha mégis a konzerv eledel mellett döntünk, ebből is a jó minőségűt válasszuk!
Egyéb táplálékok
Boxerünk etetését megoldhatjuk másképp is, mint kész tápokkal vagy ki is válthatjuk néha a tápot saját készítésű eledellel.
Megfelelő táplálékok a különböző állati eredetű csontos húsok, zöldségekkel, rizzsel kiegészítve.
Adhatunk csirke- kacsa-, pulykafarhátat vagy nyakat, lehetőleg forrázva és nem főzve, mert a főtt csontok székrekedést okozhatnak.
Az általánosan elfogadott arány 70% hús, 30% egyéb eredetű (zöldség, rizs) táplálék. Disznóhúst soha ne adjunk nyersen vagy forrázva a kutyának, kizárólag jól átfőzve, de inkább kerüljük a disznóhússal való etetést. Kaphatnak a kutyák nyers (kizárólag ellenőrzött helyről származó) tojást, csirke vagy marha májat is. Ezekkel rendszeresen, de nem túl gyakran (maximum heti egy-két alkalommal) egészíthetjük ki ételüket.
A zöldségeket, ha nyersen adjuk, akkor reszeljük le, ha feldarabolva, akkor kicsit pároljuk meg. Szinte minden zöldség megfelelő, a kelfélékkel óvatosabban bánjunk, a vöröshagyma viszont tilos! A burgonyát megeszik a kutyák, de megemészteni, hasznosítani nem igazán tudják, így a táplálásban nem kap szerepet.
A szálkamentes, filézett hal is egészséges, párolva és nyersen is adhatjuk, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a hal gyorsan romló étel, kizárólag friss halat adjunk a kutyának! A forrázott, főtt ételeket nem szükséges fűszerezni, sózni pedig egyenesen tilos, maguk az ételek tartalmazzák a kutya számára szükséges só mennyiséget. A húsfélék mindig emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek, kizárólag olyan húst adjunk a kutyának, amit magunknak is elkészítenénk!
A kutyák nagy része imádja a gyümölcsöket, a nagy mennyiségű szőlő ugyan okozhat mérgezéses tüneteket, de egyébként bátran adjunk kutyánknak különböző nyers gyümölcsöket. Szeretik az almát, körtét, dinnyét, szőlőt, málnát, epret, csonthéjas gyümölcsöket (ezek kalóriatartalma általában magas, ezt vegyük figyelembe). Természetesen az étkezéseket ne gyümölcsökkel oldjuk meg, ezek inkább csak nasik, kész jutalomfalatok helyett ideálisak. Sok kutya összeszedi a kertben lehulott gyümölcsöt, legeli azokról az ágakról, amit elér, ha permetezzük gyümölcsfáinkat, akkor ezt ne engedjük vagy tekintsünk el a permetezéstől. A fáról lepotyogott, erjedt gyümölcsök hasmenést okozhatnak. A piacon, üzletben vásárolt gyümölcsöt mossuk meg mielőtt kutyánknak adjuk.
Tejtermékek
Boxerünk kaphat tejet, sajtot, kefírt, tejfölt, túrót.
A tej okozhat hasmenést, ebben az esetben mindenképpen hagyjuk ki a kutya étrendjéből, amennyiben nem okoz problémát nyugodtan adhatunk tehén- illetve kecsketejet is.
Az élőflórás (pl. kaukázusi) kefír egészséges, az emésztést érintő betegségekkor alkalmazott diéta szerves része.
Természetesen minden ételféleségnél, akár a tápváltásnál, fontos a fokozatosság elve, először minden számára addig ismeretlen ételféleségből bevezetés céllal, csak keveset adhatunk a kutyának, majd ezt 1 hétig naponta fokozatosan növelve a mennyiséget hozzászoktathatjuk / átállíthatjuk rá a szervezetét!
Bármivel is etetjük kutyánkat, friss ivóvíz mindig legyen számára elérhető helyen!
Tiltott ételek
Soha ne adjunk a kutyánknak csokoládét, egyéb édességet!
Az egyéb cukros édességekre is könnyen rákap a kutya, elhízik, ami nagyon sok betegség forrása lehet és fogait is gyorsan tönkreteszi.
Ha mindenképpen étellel akarunk kutyánknak kedveskedni, akkor inkább nyers zöldséget-gyümölcsöt adjunk, de egy közös játéknak, simogatásnak is éppúgy örül, ne a hasán keresztül próbáljunk eljutni kutyánk szívéhez!
A szőlő és a vöröshagyma a kutya számára mérgező, ezeket teljesen hagyjuk ki kutyánk étrendjéből!
Szőrzet / bőr ápolása
A kutya táplálása és ápolása szorosan összefügg egymással. A bőr és a szőrzet gondozása ugyanis "belülről" kezdődik. A helyes táplálás és a rendszeres ápolás az alapja a kutya egészségének; ilyenkor bundája tömött, csillogó, bőre pedig rugalmas. A száraz, fénytelen, erőteljesen hulló szőrzet viszont annak a jele, hogy a kutyával nem törődnek kellőképpen, vagy hogy az állat beteg.
A kutya szőrzete voltaképpen háromféle szőrből áll. A koronaszőr nagy tömegben található a nyakon, a hátgerincen, a combokon és kisebb mértékben a mellkas oldalán. Ez a leghosszabb, a legvastagabb, és velőállománya is van. A rövid szőrű fajtákon a koronaszőr rendszerint hiányzik vagy keskeny sávban a nyak felső része és a hát mentén található.
A fedőszőr rövidebb a koronaszőrnél, az egész testen szórtan helyezkedik el, és általában vékonyabb. A szőrszálaknak velőállománya van. A fedőszőr az egész testen található.
A pehelyszőr/aljszőr a legrövidebb és a legvékonyabb, általában hullámos, és nincs velőállománya. A korona- és a fedőszőrzet alatt a vékony és sűrűn elhelyezkedő pehelyszőrök őrzik meg a szervezet belső melegét, hidegben védenek a megfázástól. Egyes fajtákon, sőt ugyanazon fajtán belül is - a tartási körülményektől és a külső környezettől függően - egyik vagy másik szőrtípus intenzívebben növekszik vagy éppen fordítva, megfogyatkozik, illetve teljesen eltűnik.
A szőr különleges fajtája az úgynevezett tapintószőr. Hosszúsága és vastagsága révén jelentősen kiemelkedik a szőrzetből. A tapintószőrök a fejen találhatók, nyalábot alkotnak a szemek fölött, a felső ajkon és az állon.
A jól ápolt szőrzet a kutya ékessége. Kidomborítja előnyös küllemi tulajdonságait, és annak is jele, hogy az állat jó egészségnek örvend. A boxer rövid szőrű fajta, neki elegendő, ha nem túl erős szálú kefével hetente 2-3 alkalommal (saras, esős időben vagy szükség esetén bármikor) megtisztítjuk a szőrzetét (gyengéd, de határozott mozdulatokkal, a szőrnövekedés irányának megfelelően kezeljük. A szőrzet átkefélése jót tesz a bőrnek is, mert frissíti a vérellátását!)
, és félévente megfürdetjük jó minőségű kutyasamponnal. A humán tusfürdő, sampon erre a célra nem megfelelő!
A kezdő tulajdonos sokat meditál azon: milyen gyakran fürdesse a kutyát? Természetesen annyiszor, ahányszor szükség van rá. A túl gyakori fürösztés azonban eltávolítja a bőrt védő és a szőrzet természetes fényét biztosító zsiradékot. Akkor fürdessük tehát az állatot, ha piszkos, vagy ha erős "kutyaszaga" van, egyébként ne zaklassuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a kellemetlen szag jöhet a fülekből, a fogakból, de származhat akár a sokáig viselt nyakörvtől is. A legtöbb állat, amelyet megfelelően ápolnak és gondoznak, tiszta és jó szagú marad, még ha ritkán fürdetik is.
Fürdetéshez használjunk kellemesen kézmeleg vizet, fürdetés közben ujjainkkal dörzsöljük a kutya szőrzetét; jobban megteszi bármilyen kefénél. Igen fontos az alapos öblítés, ugyanis a samponmaradvány irritálja a bőrt és viszketést okoz. Ha lehet, hagyjuk, hogy a kutya megrázza magát, ez a leghatékonyabb "módszer" a vízfölösleg eltávolítására. Utána töröljük szárazra az állatot, és legalább két-három órán belül ne vigyük ki a szabadba. Ha hideg van, még több időt töltsön a lakásban. A fürdetés időtartama rövid legyen. Sose fürdessünk kölyökkutyát, beteg vagy lábadozó állatot, valamint vemhes szukát az utolsó két-három hétben!
Élősködők, toklász
Nyáron minden séta után (hosszú kirándulás esetén közben is) alaposan nézzük át a kutyát, hogy nincs-e a szőrében toklász. Ez az apró, de veszélyes ellenség nagyon gyorsan befúródik boxerünk bőre alá mindenféle galibát okozva ezzel. Különösen figyeljünk az ujjak közötti részre és a fülekre. Az élősködők ellen ma már sokféleképpen védekezhetünk. Léteznek bolhanyakörvek (pl. Bolfo, Kiltix) melyek hatékonyan távol tartják az élősködőket, de nem feltétlenül tesznek jót boxerünk nyakszőrének. Jobbak a lapockára csepegtetendő ún. spot-on és spray változatban kapható szerek (pl. Frontline, Exspot, Advantix). A kullancsok nagy arányú fertőzöttsége és az általuk terjesztett betegségek (Lyme-kór, Babesiosis) veszélyessége miatt, mindenképpen használjunk valamilyen kullancsriasztó vagy -írtó szert! Ha családi házban élünk, érdemes a kertet is permetezni, ma már léteznek kifejezetten erre a célra kifejlesztett permetszerek.
A vedlés
A kutya évente kétszer váltja a szőrzetét. A szőr meghatározott nagyságot elérve és megérve megöregszik és kihull. Az egész szőrzetnek ezt a váltását vedlésnek nevezzük. A vedlés a kutya környezethez való alkalmazkodásának bonyolult biológiai folyamata. Télen a szőrtakaró sűrűbb, hosszabb, lágyabb, és kevésbé vezeti a hőt, mint nyáron.
Vedléskor a kutya szervezetének viszonylag sok tápanyaga az új szőrtakaró növekedésére használódik fel, ezért ilyenkor bőségesebb táplálékra és figyelmesebb gondozásra szorul.
A kutyának háromféle vedlését ismerjük. Az egyik az életkorral járó vedlés. Ez nem függ az időjárástól, pusztán a kölyök életkorának növekedésével kapcsolatos. A kölykök rövid szőrrel születnek, még a hosszú szőrzetű fajták egyedei is. Szőrzetük vékonyabb és finomabb szálú, mint kifejlett korukban, és rendszerint a pehelyre emlékeztet. Az életkor növekedésével a hosszú szőrű kutyák hosszú szőrzetet növesztenek, a rövid szőrűek simává válnak, szorosan lesimuló szőrzettel. A kölyökszőrzet váltásakor gyakran a szőrzet színe is megváltozik.
Szemek ápolása
A kutya szemét tartsuk tisztán mindenfajta váladéktól. A séta, a szabadban való rohangálás nyomán szeme esetleg huzatot kaphat, becsipásodhat. Ilyenkor kamillateába mártott gézzel vagy vattával távolítsuk el a váladékot, mindig a szemzugtól kifelé haladva, a vattát folyamatosan cserélve.
Fülápolás
Havonta legalább egyszer vizsgáljuk meg kutyánk fülét. Tamponnal, vattával vagy gézzel gondosan távolítsuk el a lerakódott zsírréteget, de sohase nyúljunk be mélyre, nehogy megsértsünk valamilyen érzékenyebb részt.
Ha kedvencünk sokat rázza vagy félrebillentve tartja a fejét, állandóan dörzsöli, vakarja a fülét - ez rendszerint súlyos fülgyulladás jele, vigyük a kutyát állatorvoshoz!
A vágottfülű boxer fülápolása meglehetősen könnyebb, mint a lógófülu társaiké, mivel a fül könnyebben szellőzik. A lógó fül esetében a fülcsatorna körüli levegő áramlás hiánya a fülzsír felhalmozódásához, és ennek következtében fertőzéshez vezethet. Bölcs dolog rutinná tenni a fül belsejének rendszeres tisztítását. Egy vatta labdával vagy kötszerdarabbal a fül belsejét körültörölve azt tisztán tarthatjuk. Sok ember javasolja a benzilbenzonát /Gyógyszertárban kapható/ használatát, jó minőségűek kaphatók az állatorvosi rendelőkben is.
Fogak
A kutyák fogai hajlamosak barna fogkőképződésre, ha elhanyagolják őket, ami fogszuvasodáshoz vagy ínybetegséghez vezethet. Bizonyos ételek, mint pl. a melasztartalmúak, fokozzák ezt a hatást. Ha a kutya alkalmilag egy nagy lábszárcsontot kap, amit rágcsálhat, ez megadja a szükséges dörzsölést a fogkő eltávolításához. Alternatívaként használható kis, lágy fogkefe speciális, nem folyékony, hús ízesítésű fogkrémmel a fogak hetenként 2-3x-i tisztításához. Fogászati fogkőtisztítók is kaphatóak és néhány kutya jól tűri ezek használatát, de vigyázni kell, hogy a fogíny ne sérüljön. Fontos, hogy boxerünk fogait is ellenőriztessük állatorvossal, sajnos manapság már gyakori jelenség a kutyáknál a fogkő. A fogkövet el tudják távolítani bódításban lézer segítségével, vagy ha még nem olyan vészes egy erre alkalmas eszközzel lepattintják. A fogkő kialakulását megelőzhetjük vagy lassíthatjuk fogtisztító csont (pl. Rask) és nyers ropogós zöldség, gyümölcs (sárgarépa, alma, körte) etetésével, de már léteznek kifejezetten fogtisztító tápok is.
Mancsok
Különösebb ápolást nem igényel. Télen, ha sózott, latyakos helyen sétáltatjuk a kutyát, érdemes séta előtt valamilyen bőrvédő (pl. glicerines) krémmel bekenni a talpait, hogy ne marja ki a só, séta után pedig a kutya talpait kézmeleg vízben megmosni, alaposan szárazra törölni, és esetleg körömvirágkrémmel, vagy valamilyen egyéb, zsíros, esetleg gyógynövénytartalmú krémmel bekenni.
Karomápolás
A kutya karmaival, illetőleg azok ápolásával a kinológiai szakkönyvek meglehetősen mostohán bánnak, holott igénybevételük nagy, megbetegedésük számos problémát okozhat. A megfelelő környezetben tartott kutya annyira elkoptatja karmait, hogy azok nem igényelnek különösebb ápolást. A karombenövések is ritkábban fordulnak elő az ilyen ebeken.
Nem ez a helyzet a lakásban tartott kutyáknál, amelyek naphosszat heverésznek, nem mozognak eleget. Túlnyomórészt puha talajon, szőnyegen járnak, hiányzik karmaik természetes koptatása, és így azok hosszúra nőnek. A megnőtt karmokat elárulja kopogásuk, amely jól hallható, ha a kutya kemény talajon jár. A túlságosan megnőtt karmok fájdalmat okozhatnak, különösen hajlamosak a töredezésre, benövésre. A benövés gyulladást okozhat, illetve elgennyesedhet. A hosszú karmok mindenhova beakadnak, letöredezhetnek.
A megnőtt karmok lekoptathatók, ha az állat sokat mozoghat kemény talajon. Amennyiben erre nincs lehetőség, a karmokat kurtítani kell. A karmokat ne ollóval kurtítsuk, mert azok kemények. Veszélyes is ollóval babrálni a kutya karmainál, mert könnyen megsebezhetjük az állatot vagy saját magunkat. A leghelyesebb, ha ezt szakemberre bízzuk, de kellően fegyelmezett kutyákon magunk is elvégezhetjük. A legalkalmasabb erre a műveletre a speciális karomcsípőfogó, de fel lehet használni az egyszerű csípőfogót is. A kurtítás előtt a karmokat meleg vizes fürdővel és olajos bedörzsöléssel puhíthatjuk, hajlékonnyá tehetjük. A kurtítás során különösen ügyeljünk arra, hogy egyszerre ne sok szarurészt vágjunk le, mert nehezen elállítható vérzést okozhatunk, s az így keletkezett sérülés könnyen fertőződhet. A szarurészek eltávolítása közben a kutya karmát tartsuk a világosság felé, hogy meggyőződjünk, meddig tart az élettelen rész, s csak azt csonkoljuk; nehogy az élő szarut, illetőleg a karomcsontot megsértsük. Vannak türelmesebb gazdák, akik reszeléssel rövidítik kutyájuk karmait. Ez a művelet fáradságos ugyan, de célravezető. A karomkurtításnál nagyon fontos, hogy a kutyát kellően rögzítsük, lefogjuk, mert a "műtét" csak így sikerülhet tökéletesen.
A karomvágás - és eszközei
Egyik-másik kutya elülső végtagjainak csökevényes ujja vagy a hátulsó végtagján a farkaskarma olyannyira megnőhet - hiszen egyáltalán nem kopik -, hogy teljesen meggörbülhet, visszacsavarodhat és súlyos gyulladást okozhat. Ilyenkor a fölösleges karmokat műtéttel kell eltávolíttatni.
Gyakori még a karomágygyulladás is. Sajnos, sok esetben az ilyen jellegű gyulladás okát nehéz kideríteni. Ha csupán egy-két karom beteg, akkor külső okra gyanakodhatunk, de ha a gyulladás valamennyi karomra kiterjed, akkor belső tényezők játszanak szerepet. Külső ok lehet zúzódás, sebzés, karombeszakadás, -leszakadás, fertőződés, marás, égés, fagyás, gombás megbetegedés, míg a belső okok anyagcsere-betegségekre vezethetők vissza (például fehérjeszegény táplálkozás!).
Hogyan előzzük meg a kutya karmainak megbetegedését?
- - Mozogjon az állat eleget szilárd talajon;
- - a karmokat rendszeresen ellenőrizzük, s a korrigálást idejében végezzük el;
- - sétáltatás után a karmokat, mancsokat, ujjakat alaposan tisztogassuk meg;
- - a farkaskarmokat akkor távolítsuk el, amikor a kölyök még néhány napos;
- - a táplálék célszerű összeállításával vegyük elejét az anyagcserezavaroknak és a hiánybetegségeknek.
Bűzmirigyek
A bűzmirigyek ürítését szintén elvégezhetjük magunk, kérjük meg állatorvosunkat, hogy mutassa meg hogyan kell. Ha nem fűlik hozzá a fogunk elég, ha minden oltáskor ellenőriztetjük az állatorvossal, amennyiben szükséges, ő kinyomja a bűzmirigyeket. (Normál esetben ez az oltás előtti vizsgálat része, ha önként mégsem tenné az orvos , kérjük meg, mert az ürítetlen bűzmirigy komoly problémákhoz vezethet!)
Egészségmegóvás / az oltások szerepe
Oltás
Természetesen kölyökkutyáinkat 8 hetes korban adjuk át, a szükséges oltásokkal, féreghajtásokkal együtt, amit a kiskutya oltási könyve igazol.
Azonban ennek ellenére minden újonnan a családba került kölyökkutyát érdemes állatorvoshoz vinnie az új gazdinak.
A kiválasztott állatorvos ekkor a kiskutyát átvizsgálja, majd javasolni fogja, hogy kicsit oltassa be egy sor fertőző betegség ellen, valamint ad időpontot a 3. kötelező oltásra is.
A kutyák kötelező oltásaikat évente kapják, életük végéig. Egyéb oltásaikat az állatorvos javaslatára kapják meg, az állatorvos által tanácsolt időpontokban.
Érdemes ezekről már az első látogatás alkalmával kikérdezni a választott állatorvos tanácsát!
Féregtelenítés
A kölykök többsége még az anyaméhben belső parazitákat fejleszt. Ez teljesen normális, de csökkenthető pici korban adott féregtelenítő szirup vagy tabletta beadásával. Amikor a kicsi boxerkölyök az új gazdájához kerül addigra a tenyésztő már (ideális esetben) 3x féregtelenítette .A féregtelenítsét a kutya élete végéig 6 havi időközökben ismételni kell, hogy a relatív féregtelenséget biztosítsa. Általában ezt kölyökkorban féregtelenítő pasztával, később féreghajtó tablettával oldják meg. Mindkettő adagolása testsúlykilogrammoként történik, kérje ki állatorvosa tanácsát!
A nyár, mint veszélyforrás
evidencia.....vagy sajnos mégsem?!
A hőség hatása
Az emlősök, de a madarak életben maradásának is egyik fontos feltétele, hogy szervezetük hozzávetőlegesen állandó hőmérsékletű legyen. Ezt biztosítja a rájuk jellemző szőrzet, illetve tollazat, vagy a bőr alatti faggyúréteg.
A kutya normális élettevékenysége ugyancsak állandó testhőmérsékletet igényel, ami 37,5-38,5 °C közötti értékű. Az állandó testhőmérséklet a kutya egyfajta sajátos hőszabályozással (meleg termelése és leadása) biztosítja. Ennek megzavarása rendkívül ártalmas lehet az állat egészségére.
Különösen a hőségtől szenvednek sokat a kutyák. Mivel nem izzadhatnak, bőrük nem válik az izzadságtól hűssé, nedvessé, így párolgás sem hűti testüket. A kutya ezért lihegéssel és kilógatott nyelvvel szabadul meg a fölösleges hőtől. Amikor liheg, a gyors ütemben beszívott és kilehelt levegőtől nedves nyelvén és ínyén hűvös párásodás keletkezik. Ez azonban az állat teljes testnagyságához képest csak igen kis felület. A hőségtől egyébként a sima, rövid szőrűek szenvednek a legjobban, hiszen ezeknek a kutyáknak nincs hőcsökkentést elősegítő, dús bundájuk. A hosszú szőrzet ugyanis - akár a juhász subája - nemcsak a hideg, de a hőség ellen is komoly védelmet nyújt, természetesen csak átlagos hőmérséklet-ingadozás mellett.
Sok tulajdonos nem gondol arra, hogy a kutya szinte elviselhetetlenül szenved a tűző napon hagyott autóban, az árnyékot nélkülöző udvarban, kutyakiképző iskolákon, továbbá a kiállítások napsütötte ringjeiben. Számos kutya kapott már hőgutát az 50-60 °C-ra felmelegedett autóban, noha az ablakok résnyire nyitva voltak. Az ilyen magas hőmérsékletet csupán néhány percig képesek elviselni!
Végzetes lehet a kutyára a nyári kerékpáros kirándulás is, mivel nemcsak a nap sugarai érik, de a kövezetből vagy a beton útburkolatából is hő sugárzik. Különösen káros hatással van a kutyára a levegő magas páratartalma. A túl nedves levegő még megfelelő hőmérsékleten is álmosságot, légzési nehézséget okoz. A meleg, nedves levegő megakadályozza a tüdőből, valamint a kutya nyelvének felső részétől történő vízpárolgást, fokozva a test átmelegedését. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál kisebb legyen a páratartalom. Zárt helyiségben 18-20 °C-on 40-70% a kedvező páratartalom, 30-40 °C-on azonban nem haladhatja meg a 30-40%-ot. A 70%-nál magasabb páratartalom pedig - függetlenül a levegő hőmérsékletétől - kifejezetten káros a kutyára!
Kedvencünket egyébként úgy óvhatjuk meg a káros hőmérsékletű és páratartalmú levegő kedvezőtlen hatásától, hogy ilyen esetben nem visszük kiképzésre, óvjuk mindenféle nagyobb megterheléstől. Nagy melegben, igen erős napsütésben árnyékos helyen tartsuk az ebet. Teste felfrissítésére fürdessük meg, illetve tusolásszerűen frissítsük fel.
Tiszta, friss víz legyen mindig előtte, hogy szomját bármikor csillapíthassa!
A boxer táplálása
Ebben a témakörben nagyon megoszlanak a vélemények, mind a táplálás jellegét, mind az élelem összetételét illetően.
Sok tudományos alátámasztás lát napvilágot, amit egy hónap múlva megcáfol egy másik.
Megpróbáljuk a különböző lehetőségeket felvázolni, de ezek csak iránymutatók, bár jellemzően valós tapasztalatokon alapulnak.
Talán furcsa módszernek tűnik, de kutyánk székletének nem túl beható vizsgálatával kaphatunk némi információt arról, hogy helyesen tápláljuk-e kedvencünket. Az egészséges, megfelelően táplált kutya egyszer-kétszer végzi el nagydolgát naponta. Az eredmény nem híg, nem koppan, színe olyan amilyennek már gyermekként megtanultuk: barna és formált. Az olcsó tápokban, jutalomfalatokban található (kutyánk számára teljesen felesleges) színezékek a székletet is elszínezhetik. Amennyiben a kupac vöröses, zöldes, sárgás vagy egyéb nem természetes színben pomázik, váltsunk tápot, kerüljük az un. "jutalomfalatok" adását kutyánknak. Ha a széklet állaga rendszeresen eltér a normálistól, de kutyánk egyébként egészséges, szintén lépjünk túl az éppen kipróbált eledelen.
A kölyök boxert eleinte 3-4-szer etessük naponta, egyenlő részre elosztva eledelét. Fél éves kor körül átállhatunk a napi 2-szeri, 1 éves kor körül a napi 1-szeri etetésre. A tápokon feltüntetik az ajánlott napi adagot. Mindig ezt az adagot osszuk a kívánt részre, tehát, ha egy eledelből az ajánlott napi adag 400 gramm, akkor napi kétszeri etetés esetén 200-200 grammot kapjon a kutya, ne kétszer 400 grammot! Az ajánlott adagtól természetesen el lehet térni, minden kutya tápanyagigénye más, kedvencünk kondícióján láthatjuk, hogy sok, kevés vagy optimális mennyiségű a kapott eledel. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg állatorvosunkat, hogy szerinte megfelelő-e a kutya súlya, csökkentsük, növeljük-e az adagot. Ha kutyánkat jutalomfalattal tanítjuk, vagy azzal kedveskedünk neki, azt is számoljuk bele a napi adagba!
Száraz tápok
Rengeteg különböző minőségű, összetételű, specifikációjú táp létezik. Nem javasoljuk a hypermarketekben kapható, agyonreklámozott, "olcsó" tápok etetését, mivel ezek összetétele nem biztos, hogy megfelelő, általában csak kis mértékben tartalmaznak értékes alapanyagokat és inkább különböző adalékanyagokkal, melléktermékekkel dúsítottak. A minőségi tápokat állatfelszerelési üzletekben, állatorvosoknál vásárolhatjuk meg, de az interneten is megrendelhetők. A minőségi, teljes értékű száraztápok mellé semmilyen kiegészítőt nem kell adnunk. Sok féle ízben kaphatók, a különböző fajtájú és korú kutyáknak más-más összetétellel. A boxer nagytestű kutyafajták közé tartozik (felnőttkori testsúlya 25-40 kg) általában a LARGE, MAXI tápok számára a megfelelőek. (Eltérő megnevezése is lehet, a zsákon mindig feltüntetik a felnőttkori (!) testsúlyt). A kor szerinti bontás jellemzően a következő: Baby (bébi, kb. 5 hónapos korig,) Puppy (kölyök, kb 5-15 hónapos korig), Adult (felnőtt 15 hónapos kortól) és Senior (idős 7-8 éves kor felett).
Konzerv tápok
A kutyák általában szeretik a különböző ízesítésű szaftos falatkákat, nagy százalékban (kb. 80%) azonban ezek vizet tartalmaznak. Konzerv tápokból szintén kaphatók minőségi és kevésbé jó minőségűek. Ha mégis a konzerv eledel mellett döntünk, ebből is a jó minőségűt válasszuk!
Egyéb táplálékok
Boxerünk etetését megoldhatjuk másképp is, mint kész tápokkal vagy ki is válthatjuk néha a tápot saját készítésű eledellel.
Megfelelő táplálékok a különböző állati eredetű csontos húsok, zöldségekkel, rizzsel kiegészítve.
Adhatunk csirke- kacsa-, pulykafarhátat vagy nyakat, lehetőleg forrázva és nem főzve, mert a főtt csontok székrekedést okozhatnak.
Az általánosan elfogadott arány 70% hús, 30% egyéb eredetű (zöldség, rizs) táplálék. Disznóhúst soha ne adjunk nyersen vagy forrázva a kutyának, kizárólag jól átfőzve, de inkább kerüljük a disznóhússal való etetést. Kaphatnak a kutyák nyers (kizárólag ellenőrzött helyről származó) tojást, csirke vagy marha májat is. Ezekkel rendszeresen, de nem túl gyakran (maximum heti egy-két alkalommal) egészíthetjük ki ételüket.
A zöldségeket, ha nyersen adjuk, akkor reszeljük le, ha feldarabolva, akkor kicsit pároljuk meg. Szinte minden zöldség megfelelő, a kelfélékkel óvatosabban bánjunk, a vöröshagyma viszont tilos! A burgonyát megeszik a kutyák, de megemészteni, hasznosítani nem igazán tudják, így a táplálásban nem kap szerepet.
A szálkamentes, filézett hal is egészséges, párolva és nyersen is adhatjuk, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a hal gyorsan romló étel, kizárólag friss halat adjunk a kutyának! A forrázott, főtt ételeket nem szükséges fűszerezni, sózni pedig egyenesen tilos, maguk az ételek tartalmazzák a kutya számára szükséges só mennyiséget. A húsfélék mindig emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek, kizárólag olyan húst adjunk a kutyának, amit magunknak is elkészítenénk!
A kutyák nagy része imádja a gyümölcsöket, a nagy mennyiségű szőlő ugyan okozhat mérgezéses tüneteket, de egyébként bátran adjunk kutyánknak különböző nyers gyümölcsöket. Szeretik az almát, körtét, dinnyét, szőlőt, málnát, epret, csonthéjas gyümölcsöket (ezek kalóriatartalma általában magas, ezt vegyük figyelembe). Természetesen az étkezéseket ne gyümölcsökkel oldjuk meg, ezek inkább csak nasik, kész jutalomfalatok helyett ideálisak. Sok kutya összeszedi a kertben lehulott gyümölcsöt, legeli azokról az ágakról, amit elér, ha permetezzük gyümölcsfáinkat, akkor ezt ne engedjük vagy tekintsünk el a permetezéstől. A fáról lepotyogott, erjedt gyümölcsök hasmenést okozhatnak. A piacon, üzletben vásárolt gyümölcsöt mossuk meg mielőtt kutyánknak adjuk.
Tejtermékek
Boxerünk kaphat tejet, sajtot, kefírt, tejfölt, túrót.
A tej okozhat hasmenést, ebben az esetben mindenképpen hagyjuk ki a kutya étrendjéből, amennyiben nem okoz problémát nyugodtan adhatunk tehén- illetve kecsketejet is.
Az élőflórás (pl. kaukázusi) kefír egészséges, az emésztést érintő betegségekkor alkalmazott diéta szerves része.
Természetesen minden ételféleségnél, akár a tápváltásnál, fontos a fokozatosság elve, először minden számára addig ismeretlen ételféleségből bevezetés céllal, csak keveset adhatunk a kutyának, majd ezt 1 hétig naponta fokozatosan növelve a mennyiséget hozzászoktathatjuk / átállíthatjuk rá a szervezetét!
Bármivel is etetjük kutyánkat, friss ivóvíz mindig legyen számára elérhető helyen!
Tiltott ételek
Soha ne adjunk a kutyánknak csokoládét, egyéb édességet!
Az egyéb cukros édességekre is könnyen rákap a kutya, elhízik, ami nagyon sok betegség forrása lehet és fogait is gyorsan tönkreteszi.
Ha mindenképpen étellel akarunk kutyánknak kedveskedni, akkor inkább nyers zöldséget-gyümölcsöt adjunk, de egy közös játéknak, simogatásnak is éppúgy örül, ne a hasán keresztül próbáljunk eljutni kutyánk szívéhez!
A szőlő és a vöröshagyma a kutya számára mérgező, ezeket teljesen hagyjuk ki kutyánk étrendjéből!
_____________________________________________________________
"Champion Box Boxer Kennel"
Minden jog fenntartva!
Hungary
2836 Baj; Tóvárosi út 19. 4. 19.
Mobile: +3630/ 468 - 0620; +3630/ 226 - 4012
Minden jog fenntartva!
Hungary
2836 Baj; Tóvárosi út 19. 4. 19.
Mobile: +3630/ 468 - 0620; +3630/ 226 - 4012
