Akikért mi vagyunk a felelősek, avagy a gyermek és a kutya kapcsolata
"Egy kutya nagyon fontos szerepet játszik a gyermeknevelésben. Az eb kis gazdája barátja segítségével megtanulja, hogy vannak feladatai, felelősséget kell vállalnia értük, társasági emberré válik, és megtanul vigyázni a körülötte élőkre!"
"Ne féltsük túlzottan az újszülöttet, egy rendben tartott kutya baktériumflórájához könnyen hozzászokik. A nagyobb testvér, aki iskolába, óvodába jár, sokszor nagyobb veszélyt jelent! Ha a gyerekek kutya mellett nőnek fel, az immunrendszerük is sokkal erősebb lesz. Arról nem is beszélve, mennyivel izgalmasabb egy négylábú, szőrös, mozgó valamit figyelni, mint a tapétamintát a falon vagy az ágy fölött lógó játékokat. Az eb a gyermek igazi társává válhat, lehet bohóc, testőr vagy jó barát egy személyben."
"Egy gyereknek egy kutya nem csupán társat, igaz barátot jelent. Több vizsgálat utal arra, hogy a kutya fontos tényező lehet a gyermek személyiségfejlődésében. Kedvező hatással van a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére. A kutya - gyerek kapcsolat segít a helyes társas viselkedés elsajátításában, a közösségbe való beilleszkedésében. A kutyával rendszeresen kapcsolatban lévő gyerekek konfliktuskezelési képessége is jobb, mint "kutyátlan" társaiké. Stresszhelyzetben pedig érzelmi támaszt nyújthat egy kutya."
Milyen kutyafajtát javasolunk gyermek mellé?
Meglepő lehet, de a közepes és nagytestű kutyafajták sokkal kiegyensúlyozottabbak, nagyobb a tűréshatáruk, nyugodtabbak, mint apró társaik.
Hallottunk már olyat, hogy a yorkshire terrier, vagy a csivava odakapott, de hallott már valaki olyat, hogy Szt.-Bernáthegyi, Boxer, Collie, vagy akár egy Labrador odakapott volna egy gyereknek?
Nem.
Mert egészséges, jól szocializált boxernél, labradornál, bernáthegyinél, collienál ez teljességgel elképzelhetetlen!
A kifejezetten nagy testű kutyák viszont akár véletlenül, vagy birkózásból, játékból feldönthetik a gyermeket, aki ettől megijedhet, ezért a kisgyermeket a kutyával egyedül hagyni minden esetben TILOS!
Mégis azt ajánljuk, hogy gyermek mellé csak olyan ember vásároljon kutyát, aki tudja, hogy a kutyát ugyan lehet, hogy csak a gyermek szeretné igazán, de a kutyáról gondoskodni alapvetően a felnőttnek kell. A gyermek nem biztos, hogy képes a kutyát egyedül ellátni, (szvsz. a gyermek korától és habitusától függ) gondolok itt elsősorban az állatorvosi ellátásokra, a sétáltatásokra.
A boxer természetéből adódóan kifejezetten ajánlható gyermekek mellé, a fajta jellegéből, természetéből adódóan imádja a gyermekeket, de mielőtt kutyát viszünk a lakásba, nem elég ismernünk a kutyát, ismernünk kell magunkat és a gyermekünket is!
Képesek vagyunk hosszú távon gondoskodni a kutyánkról?
Belefér a kutya a napi életritmusunkba?
Tudunk megfelelő állatorvosi és egyéb ellátást biztosítani kutyánknak?
A gyermekek számára a kutya nem csupán örömforrás, hanem segíti lelki fejlődésüket is. Megtanulják a felelősséget, a törődés érzését. Ráadásul hűséges játszótársra is lelnek. Ezenkívül még nevel is: felelősségre, gondoskodásra tanít. A gyerekek gondozás közben nagyon sok mindent megtanulnak az állatokról, emellett szociális és érzelmi fejlődésük is tökéletesedik.
Kutyát venni azért jó, mert minden gyerek szereti az állatokat. Mozog, hangot ad ki, és többnyire kiszámíthatatlanabb és érdekesebb, mint egy sípoló plüssmackó. Lehet etetni, gondozni, terelgetni. Kevés jobb módszer van a gyermek lekötésére.
Az utóbbi évtizedekben szinte minden elképzelhető gyógyító munkába bevonják az állatokat. Gyakran találkozhatunk a képernyőn az állatokkal végzett segítő tevékenységek bemutatásával: vakoknak, mozgássérülteknek segítő kutyákkal, terápiás lovaglással, börtönlátogató macskákkal.
A boxer higgadt, nyugodt, toleráns, játékos, kiegyensúlyozott, gyermek-és gazditisztelő / szerető kutya.
Az állatok sok olyan esetben is képesek segíteni a gyerekeknek, amelyekben a felnőttek már tehetetlenek. Ezek a gyerekek a legtöbben rendkívül visszahúzódók, félénkek, nemritkán antiszociálisak, és érdekes, hogy könnyebben magukhoz engedik az állatokat, mint az embereket. Mintha a négylábú terapeuták ismernének egy titkos utat a gyermekek lelkéhez.
Alapvetően minden háziállat alkalmas a gyerekkel való kapcsolat kialakítására.
De a kutya?! Hiszen ő az ember (sokszor főleg a gyermek) leghűségesebb barátja. Oda lehet bújni hozzá, át lehet ölelni, a testmelege biztonságot, nyugalmat sugároz, és egy félreeső zugban el lehet neki mondani a legtitkosabb titkokat is. Nem megközelíthetetlen, mint az aranyhal, nem kemény, mint a teknősbéka, nem piszkos, mint egy papagáj, és nem öntörvényű, mint egy macska.
Ezeknek a pozitív tulajdonságoknak köszönhetően azok a gyerekek, akik kutya mellett nőttek fel, bizonyítottan nyitottabbak, kommunikatívabbak, talpraesettebbek, magabiztosabbak, figyelmesebbek, önzetlenebbek. Barátságosan és megértően közelednek társaik felé. Mindezek mellett a jótékony hatások mellett a kutya remek játszótársnak is bizonyul.
De lássuk, hogyan is segítenek ezek a házi kedvencek a gyereknek? Testileg: több mozgásra ösztönzik a gyereket. Lelkileg: ha a gyerek bánatos, megsimogathatja, megszeretgetheti a kutyáját. Ez a legegyszerűbb gesztus, amely jót tesz mindkettőjüknek. Intellektuálisan: Egy állatot ápolni és etetni kell. A gyermeknek át kell gondolnia, mikor kell a kutyát levinnie, vagy megetetnie. Szociálisan: Egy olyan kisgyerek, aki a hasonló korúakkal nehezen barátkozik, esetleg sokkal könnyebben összebarátkozik egy kutyával. Ezáltal magabiztosabb lesz, ami pozitívan hat majd a más gyerekekkel való érintkezésre is. Ezen kívül kis barátja a legtöbb gyerekből pozitív érzelmeket vált majd ki, ők is szeretnének a kutyával kontaktust teremteni, ezáltal a gyermekek egymással is könnyebben kapcsolatba kerülnek.
A gyerekek legnépszerűbb kedvencei a kutyák. A kutyákkal való foglalatosság, a gyerek-kutya között kialakuló kapcsolat és a mindennapi gondoskodás mind segíthetik a gyerekeket a társadalmi beilleszkedésben is. Minden gyereknek ideális társ: rengeteg szeretet ad, ha egy szelíd, intelligens fajtát veszünk. Nagyon jól tud játszani, kommunikál, vigyáz a gyerekre. A kutya hálás lesz, mert van, aki sose fárad el vele rohangálni, aki végtelen ideig dobálja a labdát – a szülő meg a kutyának, hogy végre valakinek sikerült lefárasztani az örökmozgót. Talán elriaszt minket, hogy a kutya tíz-tizenöt évig él csak, és a gyerek valódi gyászt él át elvesztésekor. Azonban ez nem feltétlenül baj: érzelmileg ettől is gazdagodni fog.
És ha gyermekünk fél a kutyáktól?
Ha gyermekünk tart a kutyáktól, akkor sem kell elkeseredni, hiszen a kutyához való viszonyulást egyszerűen meg lehet változtatni pozitív irányba, csupán találni kell egy olyan kutyát, amelyik nyugodt, kiszámítható és szereti a gyerekeket. Például egy boxert. :)
Nem kell azonban azonnal kiskutyát vásárolnunk. Ilyen célra is tökéletesen megfelel egy terápiás kutya, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy egy ilyen kutya rendelkezik a fentebb említett tulajdonságokkal. Ha egy gyerekkel szeretnénk megkedveltetni a kutyát, be kell tartanunk egy fontos szabályt, ez pedig a fokozatosság. Lassan, de biztosan kell haladnunk célunk felé. Nem szabad semmit sem erőltetni. Figyeljük meg a reakciót, és észrevétlenül segítsük a gyermeket a közeledésben.
Mindent összevetve: a körülöttünk élő állatokat értékeljük, és becsüljük meg segítségüket. Mivel az állat és gyerek két jó barát, ha megengedhetjük magunknak, ne hagyjuk ki ezt az élményt a gyerekkorból, és minnél korábban aduk lehetőséget gyermekünknek arra, hogy kontaktust teremthessen egy kutyával (pláne a sajátjával) annál több élményt, és pozitív tapasztalatot adhatunk gyermekünk számára!
Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartom elmondani, hogy kutyát ajándékba csak akkor vegyünk a gyereknek, ha előre kalkulálunk vele, hogy a kutyát sok esetben nekünk, magunknak kell sétáltatnunk, etetnünk, tehát a kutyát mi magunk, felnőttek is legalább annyira akarjuk, mint gyermekünk! A kutya (mint semmilyen más élőlény sem!) nem játékszer, igényei és szükségletei vannak, amiket kötelesek vagyunk mindig megadni számára! A gyerek pedig önállóan még nem képes egyedül vállalni a felelősséget egy kutyáért!
"Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél!"
Antoine de Saint-Exupéry
Antoine de Saint-Exupéry
Ha kisbaba születik a családba
Az új családtag érkezésével mindenre kihatnak a változások, nem csak életvitelünk változik, de az időnk és figyelmünk is megoszlik. Ezt a család kedvence is megérzi már várandóság alatt. Sokakban felmerül a kérdés, kutya vagy gyerek? De persze azokban a párokban, leendő szülőkben, akik számára kutyus is családtag ez fel sem merül. A két szeretett lény között nem is kell választanunk, odafigyeléssel és egymáshoz szoktatással inkább előnyős kapcsolat válik kettejük között. Ha már a kedvencünk családi, baráti társaságban találkozott gyerekekkel, játszottak vele, akkor ez már egy kellemes élményként él a kutyusban ilyenkor könnyebb dolgunk van. Az is előfordulhat azonban, hogy nem volt ilyen kontaktusban része. Hajlamosak vagyunk kicsit háttérbe szorítani a "régi" családtagot az "új" családtag érkezése miatt, talán kevesebbet játszunk velük és szeretgetjük őket, ilyenkor féltékenység is felmerülhet. Ez arra utal, hogy kutyusunk veszélyeztetve érzi eddig elfoglalt helyét a családban és a gazdijuk szívében. Odafigyeléssel és némi trükkel eloszlathatjuk kedvencünkben ezt a gondolatot.
Az első találkozás:
Fontos, hogy már újszülött korban se féltsük túlzottan gyermekünket a kedvencünkkel való érintkezéstől. Ehhez egészségügyi szempontok szerint kutyusunknak meg kell felelnie (oltások, féregtelenítés)! Ilyenkor nyugodt szívvel engedhetjük, hogy megszaglássza a majdani játszópajtását, ismerkedjen vele! Ne engedjük viszont, hogy a kicsi dolgaival játsszon (pelenkák, ruhák, játékok, egyebek). Ezzel is csak ismertessünk meg, végigszaglászás erejéig, hiszen ez által tudja az "új";családtagot beazonosítani. Figyeljünk oda kedvencünk reakcióira, ha a kicsivel vagyunk, kezünkben tartjuk, ne utasítsuk el kedvencünk közeledését, simogassuk meg és beszéljünk hozzá, ezzel is tudatosítsuk benne,hogy nem feledkeztünk meg róla! Így gyermekünk társaságában nem fogja magát kitaszítottnak, elhanyagoltnak érezni, ezáltal nem alakul ki semmilyen féltékenység benne.
Szeretet, óvatosság:
Ahogy a kicsi nő egyre nagyobb érdeklődést mutat a négylábú családtag iránt. Ez persze egy olyan korszak, ami rengeteg veszéllyel is jár. Vannak határok, amit a gyermekünknek és kutyusunknak egyaránt be kell tartani és erre nekünk kell megtanítani őket! Amikor már a pici négykézláb mászik, megteszi élete első lépéseit, megsimogatja, megérinti a számára roppant érdekes élőlényt, szeretne minél közelebb kerülni hozzá.
Fontos, hogy
SOHA NE HAGYJUK ŐRIZET NÉLKÜL ŐKET!
Sajnos sok "baleset" a gondatlanságból születik nem a kutya vagy a gyermek hibájából, tanítsuk meg gyermekünknek, hogy a kutya nem játékszer, hanem barát, aki egy érző élőlény!
Biztosítsunk nyugodt helyet a kutya számára is, ha már megunja a játékot, alszik vagy eszik! A boxer ugyan tökéletesen gyermekbarát, a legnagyobb óvatossággal és odafigyeléssel közeledik a gyermekekhez, de neki is van fájdalomküszöbe! Ne feledjük el, hogy nincs az a jámbor eb, akit ne lehetne kihozni a sodrából, és ha a kutyát fájdalom éri, akaratlanul is odakaphat! Egy kisgyermek még nem tudhatja, hogy fájdalmat okoz, és a játék nem fajulhat el egyik részről sem, de erre is nekünk kell meg tanítanunk őket! Figyeljünk arra, hogy a picit ne tudja fellökni kedvencünk, hiszen sérüléseket okozhat! Ügyeljünk az otthonunkba betérő vendégeinkre is, mert kutyánk a legtöbb esetben testőrként védelmezi a babát, így támadóan léphet fel a látogatóinkkal szemben. Ha ezeket nem hagyjuk figyelmen kívül, a veszélyforrásokat elkerüljük!
Az igazi játszótársak:
A gyermeket belevonhatjuk a kutyus körüli teendőkbe például az étel előkészítésébe, szőrének kezelésébe, fürdetésébe, sétáltatásába stb. Ez kialakítja gyermekünkbe a felelősségérzetet, a gondoskodás fontosságát. Azoknak a gyerekeknek, akik ilyen barátságban élnek egy kis kedvenccel gyorsabban sikerül szocializálódniuk, megtanulják tisztelni az élőlényeket és a természetet! Tehát nem kell választanunk az "új" és "régi" családtag között, hiszen olyan élménnyel gazdagodnak gyermekeink, amitől biztosan nem szegényebbek, hanem gazdagabbak lesznek!
Az új családtag érkezésével mindenre kihatnak a változások, nem csak életvitelünk változik, de az időnk és figyelmünk is megoszlik. Ezt a család kedvence is megérzi már várandóság alatt. Sokakban felmerül a kérdés, kutya vagy gyerek? De persze azokban a párokban, leendő szülőkben, akik számára kutyus is családtag ez fel sem merül. A két szeretett lény között nem is kell választanunk, odafigyeléssel és egymáshoz szoktatással inkább előnyős kapcsolat válik kettejük között. Ha már a kedvencünk családi, baráti társaságban találkozott gyerekekkel, játszottak vele, akkor ez már egy kellemes élményként él a kutyusban ilyenkor könnyebb dolgunk van. Az is előfordulhat azonban, hogy nem volt ilyen kontaktusban része. Hajlamosak vagyunk kicsit háttérbe szorítani a "régi" családtagot az "új" családtag érkezése miatt, talán kevesebbet játszunk velük és szeretgetjük őket, ilyenkor féltékenység is felmerülhet. Ez arra utal, hogy kutyusunk veszélyeztetve érzi eddig elfoglalt helyét a családban és a gazdijuk szívében. Odafigyeléssel és némi trükkel eloszlathatjuk kedvencünkben ezt a gondolatot.
Az első találkozás:
Fontos, hogy már újszülött korban se féltsük túlzottan gyermekünket a kedvencünkkel való érintkezéstől. Ehhez egészségügyi szempontok szerint kutyusunknak meg kell felelnie (oltások, féregtelenítés)! Ilyenkor nyugodt szívvel engedhetjük, hogy megszaglássza a majdani játszópajtását, ismerkedjen vele! Ne engedjük viszont, hogy a kicsi dolgaival játsszon (pelenkák, ruhák, játékok, egyebek). Ezzel is csak ismertessünk meg, végigszaglászás erejéig, hiszen ez által tudja az "új";családtagot beazonosítani. Figyeljünk oda kedvencünk reakcióira, ha a kicsivel vagyunk, kezünkben tartjuk, ne utasítsuk el kedvencünk közeledését, simogassuk meg és beszéljünk hozzá, ezzel is tudatosítsuk benne,hogy nem feledkeztünk meg róla! Így gyermekünk társaságában nem fogja magát kitaszítottnak, elhanyagoltnak érezni, ezáltal nem alakul ki semmilyen féltékenység benne.
Szeretet, óvatosság:
Ahogy a kicsi nő egyre nagyobb érdeklődést mutat a négylábú családtag iránt. Ez persze egy olyan korszak, ami rengeteg veszéllyel is jár. Vannak határok, amit a gyermekünknek és kutyusunknak egyaránt be kell tartani és erre nekünk kell megtanítani őket! Amikor már a pici négykézláb mászik, megteszi élete első lépéseit, megsimogatja, megérinti a számára roppant érdekes élőlényt, szeretne minél közelebb kerülni hozzá.
Fontos, hogy
SOHA NE HAGYJUK ŐRIZET NÉLKÜL ŐKET!
Sajnos sok "baleset" a gondatlanságból születik nem a kutya vagy a gyermek hibájából, tanítsuk meg gyermekünknek, hogy a kutya nem játékszer, hanem barát, aki egy érző élőlény!
Biztosítsunk nyugodt helyet a kutya számára is, ha már megunja a játékot, alszik vagy eszik! A boxer ugyan tökéletesen gyermekbarát, a legnagyobb óvatossággal és odafigyeléssel közeledik a gyermekekhez, de neki is van fájdalomküszöbe! Ne feledjük el, hogy nincs az a jámbor eb, akit ne lehetne kihozni a sodrából, és ha a kutyát fájdalom éri, akaratlanul is odakaphat! Egy kisgyermek még nem tudhatja, hogy fájdalmat okoz, és a játék nem fajulhat el egyik részről sem, de erre is nekünk kell meg tanítanunk őket! Figyeljünk arra, hogy a picit ne tudja fellökni kedvencünk, hiszen sérüléseket okozhat! Ügyeljünk az otthonunkba betérő vendégeinkre is, mert kutyánk a legtöbb esetben testőrként védelmezi a babát, így támadóan léphet fel a látogatóinkkal szemben. Ha ezeket nem hagyjuk figyelmen kívül, a veszélyforrásokat elkerüljük!
Az igazi játszótársak:
A gyermeket belevonhatjuk a kutyus körüli teendőkbe például az étel előkészítésébe, szőrének kezelésébe, fürdetésébe, sétáltatásába stb. Ez kialakítja gyermekünkbe a felelősségérzetet, a gondoskodás fontosságát. Azoknak a gyerekeknek, akik ilyen barátságban élnek egy kis kedvenccel gyorsabban sikerül szocializálódniuk, megtanulják tisztelni az élőlényeket és a természetet! Tehát nem kell választanunk az "új" és "régi" családtag között, hiszen olyan élménnyel gazdagodnak gyermekeink, amitől biztosan nem szegényebbek, hanem gazdagabbak lesznek!
_____________________________________________________________
"Champion Box Boxer Kennel"
Minden jog fenntartva!
Hungary
2836 Baj; Tóvárosi út 19. 4. 19.
Mobile: +3630/ 468 - 0620; +3630/ 226 - 4012
Minden jog fenntartva!
Hungary
2836 Baj; Tóvárosi út 19. 4. 19.
Mobile: +3630/ 468 - 0620; +3630/ 226 - 4012
