Horváth másként Csütörtöki Péter

Életútja és eredményei figyelemre méltóak, tekintettel arra milyen viharos történelmi időkben és helyszíneken tevékenykedett.

Kapcsolatban állt az ellenreformáció leghírhedtebb egyéniségével, Szelepcsényi Györggyel, akinek közreműködésével I. Lipót császártól 1666-ban nemességet szerzett /Szelepcsényi György történelmi szerepéről és csallóközcsütörtöki vonatkozásairól lent részletesen foglalkozom/. Otthonosan mozgott Sárospatakon és környékén, Tolcsván és Olaszliszkán, ahol a diákéveit is töltötte, s ahol tanítóként, majd jegyzőként dolgozott.

A pataki diák és kocsmáros

Nevét 1662. szeptember 18-án jegyezte be a Sárospataki Református Kollégium névjegyzékébe:

36. (a névsorban 1662-ben) Petrus H. Csőtörtekinus. Anno 1662 die 18. Septembris. Praebitor. Ductus Tolczvam

A kollégium rektorai voltak ebben az időben Baczoni Baló Menyhért 1656–1662, majd Buzinkai Mihály 1662–1671, utóbbi bölcsészeti tankönyvei révén vált híressé.

/Forrás: Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium diákjai, 1615-1777. Sárospatak, 1998./

Csütörtöki Péter tehát diáktisztviselő, un Praebitor volt, vagyis a kollégium bor és szőlőbeszerzője, kocsmárosa, az iskola bor és szőlőgazdaságainak felügyelője. Eme tisztségében kiismerhette a szőlőtermesztés, borászkodás, és borkereskedés fortélyait, és nem utolsó sorban elleshette az aszúbor készítésének titkát. Ne felejtsük el, hogy ezekben az években vált világhírűvé Tokaj-Hegyalja és a Tokaji Aszú.

A tokaji aszú és a pataki dákság szoros kapcsolatáról lásd még:

Dienes Dénes: A tokaji bor és a régi pataki diákok

Dienes Dénes: Diákzendülések Sárospatakon

A kollégium bor- és szőlőgazdálkodásáról részletesebben olvashatsz:

Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium Gazdálkodása (1800-1919)

A tolcsvai református középiskola rektora

Az anyakönyv „Ductus Tolczvam” bejegyzése alapján Csütörtöki Horváth Péter a Sárospatakhoz közeli Tolcsván volt hosszabb-rövidebb ideig a helyi református középiskola rektora, s ezen településen lakott, még 1676-ban is.

Ez a gimnázium a pataki Kollégium partikulája volt, kisebb létszámú református ifjúság oktatását szolgálta.

Forrás: Dienes Dénes: A református iskolák elhelyezkedése Felső-Magyarországon

AZ 1648. ÉVI SÁROSPATAKI ZSINAT VÉGZÉSE AZ ISKOLÁKRÓL

AZ ISKOLÁK JOBB KARBA ÁLLÍTÁSÁRÓL

Mindenütt az iskolákban ne anyanyelven, hanem latinul énekeljenek a nyilvános könyörgéseken. Hasonlóan a Biblia fejezeteit is latinul olvassák és magyarázzák az iskolákban. Az ünnepnapokon, az iskolákban a haszontalan, nem elég illendően használt dalok megszüntetnek mindenütt, a kántorok rendes intézkedése szerint. Abban az időben pedig, tudniillik két héttel az ünnepek előtt, a szorgalmas ifjúság gyakoroltassék a katekizmusban, a szónoklásban és más gyakorlatokban. Ezen a tiszáninneni részen a particuláris iskolákat meghatározott rendbe kell sorolni és osztani, nem szabad a rektoroknak bárhol, bármit tanítani.

Az iskolarektorok a falvakban és mezővárosokban, ahol a helybeli gyermekeken kívül növendékeket tartani nem lehet, a (latin) grammatikán kívül semmit ne tanítsanak. Ezek a könyvek jelöltetnek ki, melyeket a gyermekek használjanak: Ábécéskönyv rövid szótárral, Donatus, Molnár Grammatica-ja stb. Ugyanígy a gyakorlatokra a Vestibulum Januae Linguarum, Cato, Cornelius Colloquia-ja, Erasmus Civilitas morum-ja, vagy ezekhez hasonlók.

A mezővárosi iskolákban, mint a tolcsvai, bényei, mádi, zempléni, gálszécsi, helmeci, szerencsi, szentpéteri, hejcei, kaposi, újlaki stb., ahol tudniillik néhány ifjút megfelelően tudnak tartani, a deáki tudomány és a grammatika elemein kívül tanítani lehet syntaxist, poezist, sőt röviden a retorika alapjait is ki lehet fejteni, ha alkalmas ifjak találtatnak, nem különben a görög nyelv kezdő részét. Ezeknek az iskoláiban pedig ezeket a szerzőket használják: Molnár Grammatika-ján kívül Melanchton Fülöp Syntaxis-át rövid és világos magyarázattal, Molnár, (Melanchton) Fülöp vagy Emmanuel Prosodia-ját. A gyakorlatokra ezek a klasszikus szerzők használhatók: Cicero Epistolae familiares-ja, Comenius Janua Linguarum-ja, Erasmus Colloquia-ja, a Dialogorum Sacrorum Liber, a szabad beszédre; a kötöttre Vergilius, Eobanus Hessus, Buchananus, vagy legalább a Vergilius Evangelisans. Ezek mellett Aphtonius Progymnasmata-jának és Aldus Manutius Phraseologia-jának kölcsönös követését felettébb megkívánjuk.

A nagyobb mezővárosokban, mint amilyen Miskolc, Rimaszombat, Szikszó, Tállya, Szántó, Ungvár stb., ahol tudniillik nagyobb számú tanuló ifjúságot lehet tartani, a grammatikán, syntaxison és poesisen kívül kiemelten tanítani kell a retorikát, azaz mind a kötött, mind a szabad tisztább ékesszólást. Szintén a logika és a görög nyelv elemeit azoknak kedvéért, akik a tisztább latin ékesszólásban meglehetősen előreléptek. A leginkább használandó szerzők: Pécselyi Rethorica-ja, Keckermann Logicaja, ugyancsak Károlyi Péter görög nyelvtana a szabály végett. A gyakorlatokra nézve pedig elvégezendők Cicero beszédei, kellő nyelvtani, szónoklattani és logikai elemzéssel. Itt az ifjúságot felettébb gyakoroltatni kell az írásban, gyakran a kötött szónoklásban és a versekben.

A particuláris iskolákban pedig, amelyek közvetlenül a pataki gimnázium után következnek, tudniillik amelyekből a pataki iskolának létszámban gyarapodni kell, mint a gönci, tarcali, tokaji, keresztúri, liszkai és újhelyi, az alsóbb tudományokon felül, kiemelten tanítani kell Keckermann Logica-ját elméletileg és gyakorlatilag, szintén a görög nyelvet is. Ezekkel alkalmasan összekapcsolhatók a bölcsészet és a hittudomány elemei, a pataki gimnáziumban továbbtanulók kedvéért. Itt minden héten, felváltva a bölcseleti és hittudományi vitatkozásokat nem csak megengedjük, hanem szigorúan el is rendeljük. Az iskoláknak ezt a rendjét így határozzuk meg; úgyhogy a határokon túl járni nem szabad, hanem alulról fölfelé a tehetségek különbsége szerint.

Annak felette a keresztyén vallás alapjait, tudniillik a hitvallások oktatását, a gyermekeknek Syderius kátéja, a nagyobbaknak a Heidelbergi Káté és Ursinus rövid összevont kátéja alapján, minden iskolában rendszerint szerda-, szombat- és vasárnapokon előadatni megparancsoljuk.

Végül mind a kötött, mind a szabad stílusgyakorlatokat – természetesen, amelyik diák tehetséges – gyakori szónoklásokkal együtt, minden iskolában, mindenek előtt ösztönözni akarjuk. Hogy mindezek helyesen végbemehessenek, minden Tiszán-inneni vármegyében bizonyos iskolai felügyelők kirendelését, mint ami helyes és méltányos, elhatároztuk.

Ford: Dienes Dénes

Csütörtöky Péter feltehetően az 1660-as évek első felében, mint felsőbb éves diák került gyakorlatra a tolcsvai iskolába. 1665-ben Ungvári István a rektor Tolcsván, 1669-70-ben Toóthfalusi István, 1671-ben Terebesi András. 1671-től a sárospataki iskola száműzetésbe kényszerült, amely nyilván hátrányosan érintette a partikuláris oktatást is.

/Forrás: Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak…Református iskolák Felső-Magyarországon 1596 – 1672, 168-171.o./

Ennek ellenére Csütörtöky Péter továbbra is Tolcsván maradt, itt élt még az 1670-es években is.

Itt tovább mélyíthette tudását a szőlőtermesztéssel kapcsolatban, hiszen e település is része a Tokaj-hegyaljai borvidéknek és az aszútermesztésnek.

Tolcsváról bővebben lásd: a város honlapja

Egy 1611-es református egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerjük a tolcsvai tanító keresetét.

TOLTSVA

Rectoris Reditus (tanító jövedelme)

Valakinek szőlője vagyon a Toltsvai hegyen, akár vidéki legyen s akár ittvaló, egy köböl bort ad. Szintén úgy ad, ha másutt vagyon szőlője is. Akinek szőlője nincs XXV pénzt. Nőtlen legények, akik kapájok után élnek, tizenkét pénzt. Örökséglevél írástól Toltsvai ember egy köböl bort ad, a vidéki penig egy forintot. Ha pedig a vidéki szüretre hagyja a fizetést, egy csöbör bort ad. Ezt a jövedelmet a notáriusnak rendelték később.

Didactrumban egy köböl borral tartoznak. A Pásztor bor, búza quartájából harmada jár az asztaltartásért.

HORVÁTI (Erdőhorváti), filialis Toltsvensis

Rectoris Reditus

Akinek szőleje vagyon, fél-fél köböl bort ad. Akinek nincs szőlője, 15 pénzt. Özvegyasszony nyolcadfél pénzt fizet. Temetéstől, ha a Mester deákival oda megyen, 25 pénzt adnak. Ha penig Toltsvára hozzák a Prédikátor molnához, 12 pénzt.

SAARA (Sárazsadány), filialis Toltsvensis

Rectoris Reditus

Minden házasember 15 pénzt ad.

Forrás: Dienes Dénes – Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16-17. század, Osiris Kiadó, Bp. 2001.

Olaszliszka város főjegyzője:

Csütörtöky Péter a tolcsvai rektorságot követően Olaszliszka város főjegyzője lett, bár adatok vannak róla, hogy továbbra is Tolcsván lakott, özvegy Mészáros Jánosné házában.

Erről egy 1676-os összeírás tanúskodik.

UC 41 : 11 1676. április 1.96 old. magyar, egyszerű másolat.„Urbarium seu Connumeratio"

Összeírás: subditusok név szerint, teleknagyság, jogállás, census, úrbéres szolgáltatás, majorság, malmok, szőlők.

I. Rákóczi Ferenc javai.(Zemplén m.): Sárospatak – Kispatak – Ardo – Petraho – Erdőbénye – 57o-Nagy Tolcsva – Kis Tolcsva – Telki Bánya – Kovácsvágás

Az összeírás házanként tartalmazza a lakosok neveit és kötelezettségeit. Közöttük említi meg Csütörtöky Péter taxás nemest.

Nagy-Tolcsva községnél az 59. oldal alján szerepel Csütörtöky Péter taxás nemes Olaszliszka város jegyzője (Liszk. Nothar.), aki özvegy Mészáros Jánosné házában lakik.

Emellett 1675-ből származik egy összeírás az Olaszliszkai fiskális szőlőkről, melynek utolsó oldalán található a dokumentum hitelesítőjének, Csütörtöki Péter, Olaszliszka város (oppidum Liszka-Olaszi) főjegyzőjének (Juratus Notarius) bejegyzése.

UC 168 : 5 1675. május 1.Eredeti. Conscriptio Liszka-Olaszi oppidum főbírája és esküdjtei által, a kamara rendeletére készített összeírás az oppidum határában levő szőlőhegyeken található fiskális szőlőkről. Kelt az oppidumban, a fenti napon. Az iratot hitelesen kiadta az oppidum főjegyzője (Csütörtöky Péter), a mezőváros pecsétje alatt.

Hogy meddig töltötte be tisztségét Csütörtöki Péter Olaszliszka város főjegyzőjeként, erre nincsen adat, de tény, hogy 1687-ben már nem ő, hanem Törös János a liszkai főjegyző /UC 116:51/

Szelepcsényi György és az ellenreformáció 1666-ig

Az 1660-as évekre a Pázmány Péter által megindított, és Szelepcsényi György által folytatott ellenreformációs mozgalom jelentős sikereket ért el. Báthory Zsófia fiával, I. Rákóczi Ferenccel visszatért a katolikus hitre 1660-ban. Sárospatakon és környékén megkezdődött a protestánsok üldözése.

Szelepcsényi saját birtokán, a csallóközi Csütörtök faluban szintén sikerült a hívek nagy részét - akár erőszakkal is - rekatolizálni, az 1650-es évek végére a katolikusok visszakapták a templomot a protestánsoktól.

Az 1662. évi országgyűlésen Lipót királyhoz benyújtott emlékiratukban fájdalmas hangon emlékeznek meg a protestáns követek arról az áldatlan harcról, melyet az ország törvényei ellenére a főpapok és főurak folytatnak a protestánsok ellen, és jóllehet az 1655. évi országgyűlésen az 1647 óta felmerült vallássérelmek orvoslásául a XVIII. törvénycikk kimondotta, hogy azok el fognak intéztetni, és nemcsak hogy mindez nem történt meg, de ezenkívül mindent elkövetnek evangéliomi vallásuk elnyomatására. A részletesen előszámlált sérelmek közül álljon itt a tárgyunkra vonatkozó:…

…Szelepcsényi csallóközi birtokainak kormányzója Csütörtökön a templom ajtaját kováccsal feltörette, azt az odavitt katonákkal elfoglaltatta, a lelkészeket elűzette, a lakosokat fenyegetésekkel, békókkal, veretésekkel és büntetésekkel róm. katolikus vallásra kényszerítette.

Forrás: Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület Története I. 1998 ( 539.o. és 541.o.)

Mivel a közeli Somorján az evangélikusok erősen tartották magukat, ezért annak ellenpólusaként Szelepcsényi Csütörtökben és környékén akarta az ellenreformáció bástyáját kiépíteni. A Csütörtök melletti Csákányban (Pozsonycsákány) építtetett kastélyt magának a pilisi apátság ősi majorságának (un. gangriájának) központjában, s többnyire ott tartózkodott.

1666-ban esztergomi érsekké nevezték ki, s elérkezettnek látta az időt, hogy Csütörtököt és környékét felfejlessze.

Ennek érdekében újjáépíttette a Csütörtök melletti Szent-Erzsébet falut és templomát 1666 és 1679 között, valamint katolikus horvátokat telepített oda.

Ipartörténeti kuriózumként emlegetik, hogy 1666-ban elsőként hozatott merinói selyemgyapjas birkákat az országba, épp ide Csütörtökre és környékére, s a gyapjú feldolgozására egy posztómanufaktúrát is létrehozott a szomszédos Gombán. A leírások szerint kiváló minőségű posztót gyártottak itt, ami a legjobb minőségű holland kelmékkel is felvette a versenyt. Az érsek halála után az üzem a Maholányi család tulajdonába került s hamarosan megszűnt.

Szintén Szelepcsényi volt az, aki Gombán halastavakat építtetett, Csütörtökre Tokajból szőlőtőkéket telepíttetett.

Csütörtök és környéke tehát mintegy korabeli mintagazdaságként működött ebben az időben.

A pozsonycsákányi Szelepcsényi kastély

Csütörtöki Horváth Péter nemesítése

Szelepcsényi érsek közbenjárásával 1666 augusztus 7.-én

Szelepcsényi György érsek

Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei 4. kötet 1657-1716; /Budapest, 1938/ című könyvének 92. oldalán olvasható:

1666

I. Lipót Horváth máskép Csötörtöky Péternek nemességet és címert adományoz

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zemplin. a 31/b. és az 53. lapon. Egyszerű bejegyzés. - U. ott, 1331. fol. hung. a 9/b. lapon. E. fj. - Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 20. oldalon. E. m.

I. Lipót császár 1666 augusztusában adott nemességet Horváth másként Csütörtöki Péternek Szelepcsényi György esztergomi érsek közbenjárásával. Bizonyára nagy szolgálatot tehetett az ellenreformátor Szelepcsényinek, ha református értelmiségiként nemességet kapott. A neve alapján valószínűleg Csütörtökről származott, talán éppen Szelepcsényi jobbágya volt. A nemeslevelet 1667. június 21.-én Csütörtöki Horváth Péter személyes előterjesztése alapján hirdették ki Zemplénben, a vármegye nemesi közgyűlésén.

A nemesítésre és nemeslevélre, a kihirdetésre vonatkozó adatokat lásd itt!!

De milyen szolgálatot tehetett Csütörtöki Horváth Péter Szelepcsényinek? Önmagában Csütörtöki Péter iskolai végzettsége is figyelemreméltó, és elegendő indok lehetett a nemesítésre, hiszen Szelepcsényi érsek sokra becsülte a tehetséget, sok földijét juttatta nemesi címhez. A címereslevél több személy részére lett kiállítva és elképzelhető az is, hogy a közösen nemesített személyek nem azonos érdemek alapján lettek jogosultak az armálisra. A nemesítés lehetséges okai közül két szembetűnő összefüggést emelnék ki. Lehet persze, hogy mindkettő tévedés, de az is lehet, hogy mind a kettő részben vagy egészben valós alapú.

A Habsburg-török háború (1663-1664)

Érsekújvár török ostroma 1663-ban

Egy lehetséges megoldás szerint a török elleni háborúban való részvételért kaphatták a nevezett személyek az armálist. Csütörtöki Péter címereslevele több személy részére lett kiállítva. Elsősorban van megnevezve Fejér másként Bicskei István és testvérei, ugyancsak Fejér másként Bicskei Gergely, János, György és Mihály, utána Horváth másként Csütörtöki Péter, Sánta István aki Érsekújváron lakozik és Farnady (de Farnad) Csala István.

A címerkép leírása a török elleni harcokra utalhat: pajzsában egy oroszlán áll, kezében karddal, amire egy török fej van rátűzve. Lehetséges, hogy nem véletlen a címerkép választás, és az adományozottak közül néhányan vagy talán mindannyian részt vettek a török elleni harcokban.

Erre lett is volna bőven alkalmuk, hiszen a címeradományt megelőző években dúlt a Habsburg-török háború, melynek egyik helyszíne a délvidék, Zrínyi Miklós híres eszéki hadjárata és Kanizsa elleni ostroma, a másik fontos színtere viszont éppen a Felvidék és Mátyusföld volt, ahonnan az armálisban szereplő egyes személyek is származtak. A háború egyik legsúlyosabb eseménye a kulcsfontosságú Érsekújvár török kézre kerülése volt. Az armálisban megnevezett Sánta István érsekújvári lakos, Csala István a közeli Farnad-ról származott, Horváth másként Csütörtöki Péter valószínűleg a szintén közel fekvő Csütörtök mezővárosból.

Elképzelhető tehát, hogy az armálisban szereplő személyek részt vettek a harcokban, és a fegyveres szolgálat fejében szereztek nemességet, s erre utal a címerképben a kardra tűzött török fej.

A háború vége ugyan a Habsburgok győzelmét hozta, hiszen Montecuccoli vezetésével a császári seregek Szentgotthardnál győzelmet arattak a török felett 1664-ben, de a szégyenletes vasvári béke a török minden korábbi hódítását meghagyta. Az előnytelen békekötés vezetett a Wesselényi féle összeesküvéshez. (lásd bővebben lent)

Kis Tokaj Csallóközcsütörtökben

Egy másik lehetséges megoldás szerint Csütörtöki Péter a szőlőkereskedelemben és szőlőművelésben szerzett tapasztalataival lehetett Szelepcsényi hasznára. A pataki kollégium kocsmárosaként, olaszliszkai főjegyzőként ismerte a Tokaj környéki termelőket és kereskedőket, és az aszúkészítés fortélyait.

Okunk lehet feltételezni, hogy segítségére volt Szelepcsényinek egy érdekes vállalkozásában. A halastavak, a posztógyár és merinói birkatényészet mellett szintén ipartörténeti kuriózumként említhető ugyanis, hogy „néhai Szelepcsényi Tokajból últettetett vala ide (Csütörtök falu) szőlö tőkéket, mellyeknek már ma tsak helyei látszatnak”, /Forrás : Vályi András-Magyarország leírása 1796 - lásd a mellékelt képen/.

Bél Mátyás a híres Notitia-ban 1736-ban szintén megemlítette, hogy az egész Csallóközben csak Csütörtök határában volt szőlőtelepítés, ahol egy mesterséges földhányás környékén virult a szőlő.

Csütörtökben egyébként egy 1620-as összeírás szerint egyes jobbágyok már akkor foglalkoztak szőlőműveléssel, s a plébániának a pozsony-hegyaljai Récsén volt szőlője (bár ezt később elidegenítette), tehát a falu lakosságának egy része értett valamelyest a szőlészethez. Egy 1660-as összeírás(UC8.15.(b) - 168. oldal) is megemlíti a Csütörtökhöz tartozó Szent-Erzsébet pusztán levő szőlőket, ott, ahol az alább leírt Szőlődombok-dűlő is található: „Ezen Praediumba vagion az Urnak egy szél szőleje Uy Elletés, mellynek Ellseő kapalassat szaz ember ha végbe viszy.”

Szelepcsényinek valószínűleg kifejezetten az aszúbor készítés miatt lehetett fontos a Tokaji szőlő betelepítése. Ezen vállalkozáshoz szüksége volt egy tokaji borászra. Csütörtöki Péter lehetett az, aki a tokaji szőlőt Csütörtökre hozta, hiszen nem csak a szőlőművelés tudományát, az aszúbor készítésének titkát, de szülőfaluját, Csütörtököt is jól ismerte, s nyilván neki is érdeke volt, hogy a szőlő ebbe a faluba kerüljön.

Szőlődombok-dűlő:

A szőlőtelepítéshez egy alaposan felszántott, kövektől, farönktől megtisztított területre van szükség. Ezért esett a választás Csütörtök északnyugati határában egy mesterséges földhányásra, ahova a 40 évvel korábban itt lezajlott kisebb ütközet halottait eltemették. (Bethlen Gábor csapatai ütöttek rajta a császári seregeken, és sokakat megöltek 1620. aug. 25-én. Forrás: Pozsony vármegye története; Bethlen Gábor címszó alatt.) Bél Mátyás is említette az ütközetet és a dombok körül egykor viruló szőlőket a Notitiában. Később Ipolyi Arnold az 1850-es években, Csallóközi uti-képek című művében említi Csütörtök leírásánál, hogy „az útról, mely Sz. Erzsébet felé visz, vagy öt halom látható. Alakjuk pogány sírhalmokra mutat, s a nép is ásáskor oldalukban gyakran embercsontokra és fegyvertöredékekre akad.” Szintén ő említi a következőket a csallóközi műemlékekről írt tanulmányában: „Csötörtök határában Misérd felé több, mintegy hat vagy hét hasonló, a pogány sírhalmok módjára alakított csúcsos domb látható. Belölök a földmívelö nép, mint személyesen értesültem, kapálás közt gyakran vas eszközök töredékeit, nyilakat és csontokat ás ki; mi rájok, mint pogány sírokra annál inkább figyelmeztethet. Vajjon azonban csakugyan pogány sírok-e, vagy inkább, mint Bél véli '), Bethlen itteni ütközeteiben elesett harczosok sírjai? csak a bövebb vizsgálat fogná kétségen fölül emelni.”

Mivel Csütörtök földjei többnyire terméketlenek, kavicsosak, ez a földhányás tűnt alkalmasnak a szőlőtelepítésre. A domb környékét azóta is Szőlődomb-dűlőnek nevezik, bár a szőlőket pár évtizeddel később kidöntötték és a területet gabonaművelés alá fogták.

Aszúkészítés a Pozsony-hegyaljai borvidéken:

Elképzelhető, hogy a Csütörtök környéki szőlőtelepítés egy nagyobb vállalkozás részét képezte, és valójában nem csak ezen falura, de a Pozsony-hegyaljának nevezett borvidékre is kiterjedt az aszúbor készítésének meghonosítása, Bazin, Szentgyörgy, Szőlős (Prácsa), Modor környékén, ahol már ebben az időben megjelent az aszúkészítés. Erről Bél Mátyás is említést tett a Notitia-ban (1736), noha úgy vélte, hogy a Pozsony megyei szentgyörgyi aszúbor készítéssel és az aszúszemek kiválogatásával a tömegborok minősége romlott.

Fényes Elek ezzel szemben a következőket írta a szengyörgyi szőlőkről: „fejér asztali borok az egész vmegyében legjobbnak tartatik, sõt aszuszõlõjök is a tokaival sok tekintetben vetélkedhetik. Ismertetõ jelei ezen aszuszõlõ-bornak: a világos, arany szín, (a tokainak világos zöld szín), a kövérség, édesség, és egy különös kelemes zamat, továbbá hogy kifejtésére 3–4 esztendõ legalább megkivántatik, s ez alatt mindig törkölyén kell állnia.”

Meglehet, talán itt is Szelepcsényi honosíttatta meg a technológiát, talán Csütörtöki Péter segítségével. Szentgyörgy 1660 előtt protestáns volt, majd 1663-ban a török feldúlta, lakosait kardélre hányta. Szelepcsényinek fontos szerepe volt a város újratelepítésében, életének újraszervezésében, természetesen a katolicizmus szellemében. Templomát 1664-ben a piaristáknak adta, akiknek később ugyanitt rendházat is alapított.

Szintén 1664-ből maradt fenn Esterházy Farkas elismervénye arról, hogy a Vág partján fekvő Sempte város szőlőhegyén lévő szőlőit eladta Szelepcsényi Györgynek, ami szintén arról tanúskodik, hogy az érsek ez időben érdeklődött a szőlőtermesztés iránt.

1671-ben szerzete meg a boldogkői várat Zemplén megyében, s ezzel újabb szőlőbirtokhoz jutott, nem messze Tokajtól.

A Wesselényi féle összeesküvés kudarca

és az ellenreformáció győzelme 1666-után

A szégyenletes 1664-es Vasvári béke okozta elégedetlenség miatt kezdett Habsburg ellenes szervezkedésbe a magyar főnemesség. Erre jó alkalom volt 1666-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona lakodalma Sárospatakon. Itt a várban „sub rosa” jött létre a híres paktum. Azonban a szervezkedés később kudarcba fulladt, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet kivégezték, I. Rákóczi Ferencnek súlyos váltságot kellett fizetnie, s át kellett adni a Sárospatak környéki birtokait. Ekkor került Szelepcsényi György birtokába a boldogkői vár is 1671-ben. Szelepcsényi az összeesküvést ürügyként használva 1673-ban beidéztette az ország protestáns lelkészeit és tanítóit. Választhattak a kiűzetés, a katolizálás vagy a börtön között. A pozsonyi vésztörvényszéken 1674-ban 40 evangélikus lelkészt halálra ítéltek, amit 1675-ben gályarabságra enyhítettek. Észak-nyugat Magyarországon és a Dunántúlon vármegyénként csupán két-két helységet jelöltek ki, ahol protestáns vallást lehetett gyakorolni. Ezzel az ellenreformáció és a Habsburg ház győzelme teljessé vált.