Cseterteki Jakab deák

A korabeli dokumentumok alapján a Csütörtök mezővárosban birtokos Illésházy család szolgálatában állt Cseterteki Jakab deák.

Illésházy István, Csütörtök mezőváros birtokosa a 16. század végén

Édesapja illésházai Illésházy Tamás, édesanyja Földes Zsófia. A család ötödik gyermekeként született. Pozsonyban végezte tanulmányait majd Pálffy Miklós országbíró és hadvezér levelező írnoka lett, akivel együtt katonáskodott is. 1572-ben feleségül vette Szerdahelyi Derzsi István özvegyét, Annát, Erdődy Péter horvát bán leányát. 1573-tól Pozsony vármegye alispánja. 1577-ben magyar királyi kamarai tanácsossá nevezték ki. Felesége halálát követően, 1580-ban házasságra lépett Pálffy Katával, a gazdag Krusith János özvegyével. Ezzel megszerezte Szentgyörgy várát és a hozzá tartozó Csütörtök mezővárost is. Mint a leggazdagabb és legbefolyásosabb protestáns főúr támogatta a református mozgalmat, Csütörtök falu lakossága részben az ő, és a szintén itt birtokos protestáns Balassa család tevékenysége révén tért át az 1580-as években a protestáns hitre. A német lakosság az evangélikus, a magyarok a református irányzatot követték.

1584-től előbb királyi tanácsos, majd udvarmester lett, 1582-ben kinevezték Liptó vármegye főispánjává és megszerezte Lika várát. Amikor 1586-ban Krusith leánya, Dietrichstein Miksáné meghalt, Illésházy királyi adományképpen elnyerte Krusith birtokait. 1587-ben előbb bárói, majd 1593-ban grófi rangot kapott a királytól. 1594-től Trencsén vármegye főispánja, majd 1600-ban megszerezte családjának a trencséni uradalmat is.

1601-ban megvádolták a király ellen lázító írások terjesztésével, és Joó János királyi személynök mindent elkövetett, hogy felségsértés miatt elítéltesse. A per egyik oka éppen abból eredt, hogy Illésházy zálogban bírta Szentgyörgy várát (s így vele Csütörtök mezőváros egy részét is), de a király engedélyezte a város lakosainak 1598-ban, hogy megváltsák magukat és szabaduljanak a földesúri alávetettség alól. Illésházy István azonban megtagadta a város átadását, s ezzel ürügyet adott a királynak, hogy eljárást indítson ellene. A per 1601-1603 között zajlott le, az ítélet fej- és jószágvesztés lett. Illésházy az idézés elől Lengyelországba menekült, így javait, a csábrági és vittnyai uradalmakat elkobozták. Később hazatért és csatlakozott a Bocskai-féle felkeléshez, és nagy szerepe volt a bécsi béke (1606) megkötésében is. E béke után korábban elkobzott birtokait visszakapta, majd 1608. november 20-ától haláláig (1609. május. 5.) Magyarország első protestáns nádora volt.

Terjedelmes levelezése, iratai, feljegyzései, sőt versek maradtak tőle az utókorra.

A Balassa család

Szintén az 1580-as években bukkant fel Csütörtök mezőváros birtokosai között a Balassa család. Balassa András nógrádi főispán, Balassi Bálint unokabátyja és gyámja (a családban elég gyakori volt a pereskedés és viszálykodás, Bálint és András meglehetősen ellenséges viszonyban álltak egymással) 1567-ben vette feleségül Mérey Annát, aki a Csütörtök mezővárosban birtokos Mérey Mihály lánya, és a szintén itt birtokos Serédy Gáspár özvegye volt. A Balassa család szintén bőkezűen támogatta a protestantizmust. Náluk szolgált Bornemissza Péter, a Somorjai egyházkerület püspöke, Balassi Bálint nevelője, irodalmunk jeles írója és költője. Az általa –saját semptei nyomdájában - kinyomtatott pédikációk (Postilla,) harmadik , 1575-ös kötetének költségeit például Balassa András és felesége, Mérey Anna viselte.

Ipolyi Arnold a csallóközi műemlékekről írt tanulmányában Csütörtök templománál említi: „Egy régibb alakú, máskép egyszerű mívű ezüstkelyhen a következő fölirat olvasható: C. Andreas Camerarius Imperatoris MCCCCCLXXXIII. Egy más elenyészett régibb kehelyről szól még a plébánia emlékkönyve, hogy rajta arany czímer fölött a következő fölirat volt: Anna Mere nupta C. Andreas Balassa. Ez fölvilágosítja az előbbi föliratot is, hogy az gróf Balassa András (C. Andreas) Mérei Mihály veje (Anna leánya neveztetik fönebb a síriraton is) ajándéka volt.”

Cseterteki Jakab deák

Kálvinista magyar diák

Jakab deák, vagy ahogy a korabeli csallóközcsütörtöki összeírásokban szerepel Jacobus Literatus – a falu íródeákjaként működött a 16. század végén. Ebben a korban, amikor az írás és latin nyelv ismeretének még csak kevesek voltak birtokában, a „literatus”, azaz írástudó egy személyben volt jegyző, tanító, esetenként a földbirtokos család intézője. A Literatus jelző szó szerint azt jelenti „írástudó”, így használta nevét az összeírásokban, persze a köznyelvben a deák jelzőt használták, eredeti családneve nem maradt fenn. Műveltségét hasznosíthatta a közeli Pozsonyban is valamely hivatalban, hiszen e város akkoriban az ország fővárosa volt. Bizonyosan tudjuk róla, hogy házas volt, özvegye egy 1620-as összeírásban szerepel.

Jakab deákra vonatkozó legkorábbi adat egy 1580-ból származó dézsmajegyzék összeírása, amely részletesen felsorolja Csütörtök adózó lakosait és azok terméseredményét.

A névsorban ott olvasható Jakab deák (Jacobus Litteratus), a jegyzékben 1 ½ köböl búza szerepel a neve mellett.

Forrás:

Zimányi Vera: Gabona-terméseredmények a Csallóköz egyes falvaiban, tizedjegyzékek alapján. In: Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984, 458-506. o.

OL E 159, Regesta decimarum, 116. csomó 1568/2 valamint E 159 Regesta decimarum, 117. csomó 1580/3 - értékes adattár mely tartalmazza a Felső-Csallóköz számos településének részletes dézsmajegyzékét az adózó lakosok neveinek felsorolásával 1568-ból és 1580-ból.

Mivel 1580-ban már gabonatermelő, adózó gazda volt, s özvegye „relicta Jacobi Li(ter)ati” még 1620-ban is szerepel egy összeírásban, Jakab deák születését kb. 1550 körülre datálhatjuk.

Jakab deák szoros kapcsolatban állhatott az Illésházy családdal. Illésházy István támogatta a református oktatást. Ennek érdekében alapítványt is létrehozott a diákok tanulmányútjainak, külföldi egyetemjárásának támogatására. Az 1596-os dicális összeírás is említést tesz a helyi iskoláról. Jakab deák feltehetően tanítóként, jegyzőként, vagy az Illésházyak intézőjeként működött a helységben.

A csütörtöki oskolamesterről említést tesz egy korabeli ellenreformátor, a kálvinista lelkészből katolikus hitre tért Veresmarti Mihály is visszaemlékezéseiben, mely az 1600-1610-es évekbe kalauzolja az olvasót:

„Ezt, mint a követközőket is, nékem a magokfélékje beszélötte. És ez elsőt Caspar Florián mondotta, ki akkor komjáti oskolamester volt, és asztalhoz amazoknak Súri Pállal szolgált. És tiszta szívvel s jó lelkiismérettel jártomat látván, ha szinte megcsalatkozásból, vétkes lett volna is dolgom némelyek nevek és pöcsétek alatt adták írásokat a predikátoroknak ellenem való tanácsokról. Ezt Georgius Lővei cselekedte, Florián előtt komjáti oskolamesterségébe. Itt pedig ez dolgokat szörnyítvén, azt merte mondani, hogy soha nem hitte, hogy a csifári kőnél el ne alussanak. Ezt akkori csötörtöki oskolamester mondotta, ki vélünk együtt ült. Séllye felé közelgetvén Taksonival, s a többivel mondott ismég Csene: No nem tudják egy hajdúval átallövetni. Ennek egyéb sem kellene, hanem a városból ha kimenne, csak egy golyóbissal kellene megsegíteni.”

Forrás: Veresmarti Mihály: Megtérése históriája

Könnyen elképzelhető, hogy a szövegben szereplő csötörtöki oskolamester maga Jakab deák, bár erre nincsen bizonyíték.

Balassa Andrásnak Csütörtök mezővárosban az éberhardi uradalomhoz tartozó részben volt birtokrésze. Ezen a birtokrészen lakott az 1620-as összeírás szerint Jakab deák özvegye „relicta Jacobi Li(ter)ati”, s később 1660-ban is ezen a birtokrészen írták össze „Jakab Deák zsellér puszta helyét”, Balassa Ferenc birtokrészén (lásd lent).

Csütörtöki Jakab deák részvétele a tizenöt éves háborúban

Csütörtöki Jakab deáknak az Illésházy családhoz fűződő szoros viszonyát egy 1594-ből fennmaradt hagyatéki leltár feljegyzései bizonyítják, amely Győr török általi bevételét követő vészterhes időkből származik, a tizenöt éves háború korszakából.

Forrás: Történelmi Tár (A Társulat, 1878) 139.o. és 142-143.o.

1.

Illésházy Istvánnak birtokviszonyait illető följegy-

zései.

Illésházy István jó modú nemesi családból származott, melynek birtokai Csallóközben voltak. Atyja Tamás alispán volt, ki két nejétől Pogány Annától és Földes Zsófiától hét gyermeket hagyott maga után. Ő maga 1541. született s ha azon körülményből, hogy öcscsével Györgygyel 1559-ben osztozott meg, lehet következtetni, atyja is ezen év körül halt meg. Az alább következő Memoriale Illéházy Jánost 1571-ben már meghaltnak írja, de a többi testvérekről: Györgyről, Bosnyák Andrásnéról (Illésházy Kata), Eszterházynéról (J. Zsófia), Brigittáról, ki később Thurn Fülöpné lett és Ferenczről emlékezik.

          A második Memoriále szerént Illésházy György 1594-ben halt meg.

b.)

Anno 1594.

29. Decembris szegin megholt Illyesházy György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis ládában, ezek vadnak.

Egy ezüst aranyozott medencze mosdóstúl.

Item egy ezüst kupa fedeletlen.

Item egy hólyagos aranyozott ezüst örög kupa fedeletlen.

Item egy sima aranyozott ezüst középszerő kupa fedeletlen.

Item egy ezüst aranyozott csésze.

Item skofiára való ezüst aranyozott tolltok.

Item sivegeljre ezüst aranyozott hegyes boglár.

Item sivegeljre ezüst aranyozott lapos boglár.

Item egy örög hegyes aranyozott homlokelő lóra való.

Item egy középszerő aranyozott homlokelő, középszerő kövek vadnak benne.

Item egy bokor fekete kócsag toll.

Item egy kis ezüst pohár.

Item egy kis hoczakban törpe kis pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8.

Item egy kötésben valami adósságról való levelek.

Item egy kicsin feir skatulyában valam sivegeljre való ezüst boglárok teli skatula velek.

Item egy zsákban az kith kőfalban találtak tallér f. 299. den. 25.

Item aranyból csinált valami kis alkotmány, abban vannak feir gyémánt, öt kövecskék.

Item egy zacskóban német pénz, felir becse circa f. 6.

Item vagyon abban a zacskóban fékre való ezüst boglárok 14 darab.

Item vagyon abban az zacskóban két török pecsét.

Item vagyon abban az zacskóban dutka f. 22. den. 50.

Item egy skatulában duna arany 13 darabban.

Item egy kis fejir mustra erszínybe arany 158.

Item ugyanott egy arany pecsétes gyűrő.

Item az urak czímer level(e).

Item testamentom levél.

Item az szolgák dolgárol való pecsi(te)s könyvecske.

Item Miklós Benedek az szolgája, ki megfojtotta az ki pénzt elvitte volt, abban az ládában vagyon f. 173.

( A köpcsényi levéltárból lad. 19. fasc. 4.)

Közli: Károlyi Árpád

 

Helyesbítés 710-711.o.

Alkalmilag megjegyzem még, hogy ugyanazon füzet 143-ik lapján, az Illyésházy Györgyféle drágasági leltár egyik kifejezését, annak közlője, Károlyi Árpád úr, hibásan magyarázza. A kérdéses sor így hangzik:

Item egy skatulában duna-arany, 13 darabban.  Duna arany=dünn-arany, lemez arany, teszi hozzá Károlyi úr, fölötte hibásan; mert biz az nem egyéb, mint Duna-arany, vagyis a Dunából mosott arany. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a Duna ott, hol leglassabban folyik, t. i. a Csallóköznek épen az Illyésházy birtokokat képezett partjain, a zátonyok homoktorlataiban aranyszemeket is rakogat le, melyeket még ma is kimosnak az >aranymosók< (legtöbbnyire czigányok.) Ma már ez iparág nem igen jövedelmes, azért elhanyagolt, hanem hajdan jobban virágzott, s tán innét származik Aranyos csallóközi helység neve is. Tehát nem dünnarany, hanem magyarán Duna-arany, a hogy a jó Illyésházy írta.

Fontos adalék ez, hisz kiderül belőle, hogy épp itt a Felső-Csallóközben, az Illésházyak birtokán is jelentős aranymosás folyt, s a Csütörtökiek később a szigetközi Ásvány falu aranymosó családjai között tűntek elő 1730 körül.

Emellett fennmaradt egy másik leltár is, melyet az Illésházy család szolgája, Padányi Gergely udvarbíró készített még 1594. december 22-én, azaz egy héttel a fent közölt leltár előtt. Ebben számba vette az illésházai kastély teljes felszerelését. Többnyire ruházat és különböző bútorok szerepelnek a listán, a leltár legértékesebb része kétségtelenül a fent ismertetett kincsesláda tartalma. A két szövegből kiderül, hogy az uraság halála után egyes szolgái a vagyont megdézsmálták, egyikük csak kínzás után volt hajlandó kiadni az ellopott érték egy részét. Talán pont ezért készített Illésházy István később maga is egy leltárt a kincsesládáról. A korábbi szövegben Jakab deák helyett János deákot említi Padányi. Nem lehetünk biztosak, melyik a hiteles, de elfogadhatjuk, hogy a későbbi sok tekintetben pontosítja a korábbit, így a második összeírás Jakab deákot teljes nevén – „Cseterteki” előnévvel – említi, s Jakab kétségtelenül létező személy volt Csütörtök mezővárosban.

Az első leltár, melyet Padányi Gergely udvarbíró készített 1594. december 22-én:

„Anno 1594 22 die X-bris Az zegén megh holt Illéshazy Georgy Uram hazanal talalth marhanak inventalasa…

…Ezüst Aranyozott kitsin tseze kynek a laba Emberkep:

Egy holyagba Azzon ember Ruhara valo ezüst aranyozott kapoch Par 4.

Azon hoyagba ezüst kalan 2.

Ezek Janos deake…..Zalagba atta volt neky……’

Az első leltár teljes szövege itt olvasható Forrás Magyar Családtörténeti Szemle 1942 /7 153-156o.

A második leltár, melyet Illésházy István készített 1594. december 29-én:

Anno 1594.

29. Decembris szegin megholt Illyesházy György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis ládában, ezek vadnak…

…..Item egy kis hoczakban törpe kis pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8….

Győr 1594-es elestének korabeli ábrázolása

Olvasható tehát, hogy Jakab deák Illésházy István öccsénél, Györgynél hagyta zálogban egyes ezüst ékszereit, melyek az első leltár alapján női ékszerek voltak, talán a feleségétől.

Hogy mi okból volt szüksége a kölcsönre arról nem szól a feljegyzés, de a történelmi szituációt ismerve nem meglepő, hisz éppen ezekben az években dúlt a tizenöt éves háború (1591-1606) a törökkel. 1594.szeptember 29-én elesett Győr, a Csallóköz utolsó védőbástyája, így Csütörtök és környéke is a török elleni csatározások hadszínterévé vált. Ebben a helyzetben mozgósították a helyi nemességet, akiknek fegyveres szolgálattal, máskor rendkívüli hadi adókkal kellett támogatni a védelmet.

Jakab deákot a korabeli összeírások Csütörtök mezőváros fegyveres nemesei között említik. A fent említett hagyatéki leltár azt is igazolja, hogy szoros – bizalmi – kapcsolatban állt az Illésházy családdal. Győr város török ostromakor az Illésházy testvérek - György és István - részt vettek a harcokban, ezt a fent említett Padányi Gergely visszaemlékezései, és Illésházy István jegyzetei alapján tudjuk, valószínűsíthető az is, hogy Illésházy György halálát a harcokban szerzett sérülés okozta. Padányi Gergely– aki ekkor Illésházy György szolgálatában állt, és urával együtt volt a magyar táborban Győr alatt – leírja, hogy Győr eleste után ő maga is csak nagy nehézségek árán tudta magát hazaverekedni Illésházára.

Jakab deák fegyveres nemesként és az Illésházy család elkötelezettjeként minden valószínűség szerint szintén jelen volt Győr elesténél, és annak 1598-as visszavételéig – amíg a török portyák közvetlenül veszélyeztették a Csallóközt – fegyveres szolgálattal vett részt a tizenöt éves háborúban.

1598-ban egy bravúros hadicsellel – petárda alkalmazásával – Pálffy Miklós esztergomi várkapitánynak sikerült visszafoglalni Győrt a töröktől, ezzel a Csallóközt közvetlenül fenyegető török veszély megszűnt.

1600. július 10-én Nagy-Magyarra (lásd a térképen) hívták össze a csallóközi nemeseket, hogy a háborús kiadások rendezéséről tárgyaljanak. Csütörtök mezővárosból öt fegyveres nemes volt jelen: Maky János, Fődes András, Szőke György, Jakab deák (Jacobus Literatus), és Maky Fülöp. Összesen 2 forint ötven dénárt ajánlottak fel. (1644es doboz 456.o.)

A dicális összeírás szintén említi Csütörtök faluban (Leopoldsdorf - lásd a térképen) ugyanezen nemeseket 1601-ben (1644es doboz 490.o.).

A következő években viszont Jakab deák nem szerepel a helyi nemesek között. Maky János, Fődes András, Szőke György, Maky Fülöp, Galházy András, Maky Mihály neve olvasható az 1601-1647 közötti összeírásokban a 45. 133. és 122. oldalakon 1601 és 1608 között.

Korábban az 1593-as összeírás (1644es doboz 290.o.) említi Maky Jánost és Maky Mihályt, Galházi Andrást, mint nemeseket, a zsellérek között Bálint deákot (Valentinus Literatus), és egy bizonyos Chetorteoki fegyveres házát - „Domus Chetorteoki armalis” -, akinek nevét nem jegyezte fel az összeíró.

Cseterteki Jakab deákot 1600-ban és 1601-ben nemesként írták tehát össze, nem tudni, hogy ténylegesen nemesi származású volt e. Valószínűleg jobbágynak született, s tehetsége révén tanulhatott tovább valamely környékbeli iskolában. Jakab íródeákként szolgálhatott az Illésházy családnál, s a tizenötéves háború idején bizonyára elkísérte őket a hadszíntérre is Illésházy István és György mellett harcolva a török ellen. Különösen 1594-1598 között, amíg Győr török kézen volt. Feltehetően fegyveres és íródeáki szolgálataiért - bizonyára mindkettőből kivette részét ezekben a vészterhes időkben - szerzett armálist az Illésházyak közreműködésével, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy felszabadították az úrbéri terhek alól. Mivel az armális nem járt birtokadománnyal, az un „bocskoros nemesség” nem sokban különbözött a módosabb jobbágyoktól, többnyire maguk is jobbágyportán éltek és adóztak is. Jakab deák műveltsége révén nyilván nem elsősorban földművelőként, hanem írástudó deákként szolgált.

1601. után viszont eltűnik a helyi nemesek névsorából. Ennek okát nem ismerjük. A falu megszenvedte a tizenöt éves háborút (1591-1606), a Bocskai féle szabadságharcot (1604-1606) és Bethlen Gábor hadjáratait (Bethlen seregei Csütörtök határában ütköztek meg a császári seregekkel 1620. augusztus 25-én). A dicális összeírások szerint a faluban több porta is elpusztult, leégett ezekben az években. Jakab deák legfőbb pártfogói, az Illésházy család szintén megszenvedte ezt az időszakot, maga Illésházy István 1601-től pereskedésre, 1603-tól bujdosásra kényszerült. Elképzelhető, hogy Jakab deák - mint a család elkötelezett híve és szolgája – részt vett a Bocskai szabadságharcban is.

Jakab deák özvegye

Egy 1620-as összeírásban (UC8.15.a). találkozunk még Jakab deák özvegyének „Relicta Jacobi Li(ter)ati” említésével Csütörtök mezővárosban, az éberhardi uradalomhoz tartozó birtokrészek lakosai között írták össze, - tehát nem az Illésházyak birtokában levő szentgyörgyi birtokrészen – mint házas zsellér. A birtokos Hethesi Pethe György.

14.o.

 Házas zsellérek (Inquilinus Domus Habentes) között

 Jakab deák özvegye /Relicta Jacobi Liati (Literati)/

De még az 1660-as összeírás (UC8.15.b) is említi az addigra már több évtizede halott Jakab deák zsellér puszta helyét

80.oldal

Balassa Ferenc portióján

Házas zsellérek (Inquilini domus habentes)

Jacab Deák zsellér helye puszta melliet Széchy Thamás adott Késmárky János úrnak zálogba, s olvasható, hogy átjegyezték a Pázmány részre, ahol szintén megemlítik

85. oldal

Pázmány Úr rendire

Loca deserta Inquilinorum (elhagyott zsellérporták)

Jakab Deák Puszta zellér helye, melly most záloghba vagion Késmárky Úrnal

Tehát elhagyottként említi Jakab deák telkét az összeírás, nem tudni, hogy ténylegesen lakatlan volt e, vagy csupán annyira leromlott és elszegényedett, hogy még megadóztatni sem lehetett.

Cseterteki Jakab deák személyének kiderítése azért is lényeges kérdés, hisz neve alapján összefüggésbe hozható a Csütörtöki-Író családdal

Az Író család

Valamikor a 17. század második felében, az 1670-es évektől jelenik meg Csütörtök lakosai között az Író család.

1686-ban Író Jakab volt Csütörtök mezőváros bírája. (UC99.64, Csákány összeírása, melyet készített Csütörtök plébánosa és bírája)

Talán nem teljesen alaptalan feltételezni, hogy az itt említett Író család Cseterteki Jakab deák leszármazottai. Jakab deák a hivatalos iratokon neve mellett –utalva deákos műveltségére- a Literatus jelzőt használta. Ez szó szerint azt jelenti „írástudó”, bár a köznyelvben inkább a „deák” szót használták. A falun kívül használhatta(ták) – ahogy ez a református értelmiségnél szokásos volt, a szülőhelyére utalva – a Csütörtöki (Cseterteki) nevet is, ahogy történt ez a fent említett Illésházy György féle hagyatéki jegyzőkönyvben.

Elképzelhető tehát, hogy a vezetéknévként funkcionáló Literatus jelző magyarosodott át Író formába Jakab deák utódainál és rögzült a család neveként. Ebben szerepet játszhatott a falu rekatolizálása, ami Csütörtök későbbi földesura, Szelepcsényi György esztergomi érsek, az ellenreformáció hírhedt alakja tevékenységéhez kötődik. A lakosok ismét katolikus hitre keresztelése, az anyakönyvezés bevezetése elősegítette a vezetéknevek rögzülését. az 1670-es évektől. Az Író családból ágazott ki a Csütörtöki család csallóközi ága. Ezen ág egyik őse, Csütörtöki Iró István az 1810-es években jelent meg a Komárom megyei Gután.

Lásd részletesen Csütörtöki Író család címszó alatt.