Cseterteki Jakab deák
A korabeli dokumentumok alapján a Csütörtök mezővárosban birtokos Illésházy család szolgálatában állt Cseterteki
Jakab deák.
Illésházy István, Csütörtök mezőváros
birtokosa a 16. század végén
Édesapja illésházai Illésházy Tamás, édesanyja Földes Zsófia. A család ötödik
gyermekeként született. Pozsonyban végezte tanulmányait majd Pálffy Miklós
országbíró és hadvezér levelező írnoka lett, akivel együtt katonáskodott is.
1572-ben feleségül vette Szerdahelyi Derzsi István özvegyét, Annát, Erdődy Péter horvát bán leányát. 1573-tól Pozsony vármegye
alispánja. 1577-ben magyar királyi kamarai tanácsossá nevezték ki. Felesége
halálát követően, 1580-ban házasságra lépett Pálffy Katával, a gazdag Krusith János özvegyével. Ezzel megszerezte Szentgyörgy várát és a hozzá tartozó Csütörtök mezővárost
is. Mint a leggazdagabb és legbefolyásosabb protestáns főúr támogatta a
református mozgalmat, Csütörtök falu lakossága részben az ő, és a szintén itt
birtokos protestáns Balassa család tevékenysége révén tért át az 1580-as
években a protestáns hitre. A német lakosság az evangélikus, a magyarok a
református irányzatot követték.
1584-től előbb királyi tanácsos,
majd udvarmester lett, 1582-ben kinevezték Liptó vármegye főispánjává és
megszerezte Lika várát. Amikor 1586-ban Krusith leánya, Dietrichstein Miksáné meghalt, Illésházy
királyi adományképpen elnyerte Krusith birtokait.
1587-ben előbb bárói, majd 1593-ban grófi rangot kapott a királytól. 1594-től
Trencsén vármegye főispánja, majd 1600-ban megszerezte családjának a trencséni
uradalmat is.
1601-ban megvádolták a király ellen lázító írások
terjesztésével, és Joó János királyi személynök mindent elkövetett, hogy
felségsértés miatt elítéltesse. A per egyik oka éppen abból eredt, hogy Illésházy zálogban bírta Szentgyörgy
várát (s így vele Csütörtök mezőváros egy részét is), de a király engedélyezte
a város lakosainak 1598-ban, hogy megváltsák magukat és szabaduljanak a
földesúri alávetettség alól. Illésházy István azonban
megtagadta a város átadását, s ezzel ürügyet adott a királynak, hogy eljárást
indítson ellene. A per 1601-1603 között zajlott le, az ítélet fej- és
jószágvesztés lett. Illésházy az idézés elől
Lengyelországba menekült, így javait, a csábrági és vittnyai uradalmakat elkobozták. Később hazatért és
csatlakozott a Bocskai-féle felkeléshez, és nagy szerepe volt a bécsi béke
(1606) megkötésében is. E béke után korábban elkobzott birtokait visszakapta,
majd 1608. november 20-ától haláláig (1609. május. 5.) Magyarország első
protestáns nádora volt.
Terjedelmes levelezése, iratai, feljegyzései, sőt
versek maradtak tőle az utókorra.
A Balassa család
Szintén az
1580-as években bukkant fel Csütörtök mezőváros birtokosai között a Balassa
család. Balassa András nógrádi főispán, Balassi Bálint unokabátyja és gyámja (a
családban elég gyakori volt a pereskedés és viszálykodás, Bálint és András
meglehetősen ellenséges viszonyban álltak egymással) 1567-ben vette feleségül Mérey Annát, aki a Csütörtök mezővárosban birtokos Mérey Mihály lánya, és a szintén itt birtokos Serédy Gáspár özvegye volt. A Balassa család szintén
bőkezűen támogatta a protestantizmust. Náluk szolgált Bornemissza Péter, a Somorjai egyházkerület püspöke, Balassi Bálint nevelője,
irodalmunk jeles írója és költője. Az általa –saját semptei
nyomdájában - kinyomtatott pédikációk (Postilla,) harmadik , 1575-ös
kötetének költségeit például Balassa András és felesége, Mérey
Anna viselte.
Ipolyi
Arnold a csallóközi műemlékekről írt tanulmányában Csütörtök templománál
említi: „Egy régibb alakú, máskép egyszerű mívű ezüstkelyhen a következő fölirat
olvasható: C. Andreas Camerarius Imperatoris
MCCCCCLXXXIII. Egy más elenyészett régibb kehelyről szól még a plébánia
emlékkönyve, hogy rajta arany czímer fölött a
következő fölirat volt: Anna Mere nupta
C. Andreas Balassa. Ez fölvilágosítja az előbbi föliratot is, hogy az gróf
Balassa András (C. Andreas) Mérei Mihály veje (Anna
leánya neveztetik fönebb a síriraton is) ajándéka
volt.”
Cseterteki Jakab deák
Kálvinista magyar diák
Jakab deák, vagy
ahogy a korabeli csallóközcsütörtöki
összeírásokban szerepel Jacobus Literatus – a falu íródeákjaként működött a 16. század végén.
Ebben a korban, amikor az írás és latin nyelv ismeretének még csak kevesek
voltak birtokában, a „literatus”, azaz írástudó egy
személyben volt jegyző, tanító, esetenként a földbirtokos család intézője. A Literatus jelző szó szerint azt jelenti „írástudó”, így
használta nevét az összeírásokban, persze a köznyelvben a deák jelzőt
használták, eredeti családneve nem maradt fenn. Műveltségét hasznosíthatta a
közeli Pozsonyban is valamely hivatalban, hiszen e város akkoriban az ország
fővárosa volt. Bizonyosan tudjuk róla, hogy házas volt, özvegye egy 1620-as
összeírásban szerepel.
Jakab deákra vonatkozó legkorábbi adat egy 1580-ból
származó dézsmajegyzék összeírása, amely részletesen felsorolja
Csütörtök adózó lakosait és azok terméseredményét.
A névsorban ott olvasható Jakab deák (Jacobus Litteratus), a jegyzékben
1 ½ köböl búza szerepel a neve mellett.
Forrás:
Zimányi Vera: Gabona-terméseredmények a
Csallóköz egyes falvaiban, tizedjegyzékek alapján. In:
Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984, 458-506. o.
OL E 159, Regesta decimarum, 116. csomó
1568/2 valamint E 159 Regesta decimarum,
117. csomó 1580/3 -
értékes adattár mely tartalmazza a Felső-Csallóköz számos településének
részletes dézsmajegyzékét az adózó lakosok neveinek felsorolásával 1568-ból és
1580-ból.
Mivel 1580-ban már gabonatermelő, adózó gazda volt, s
özvegye „relicta Jacobi Li(ter)ati” még 1620-ban is szerepel egy összeírásban, Jakab deák születését
kb. 1550 körülre datálhatjuk.
Jakab deák szoros kapcsolatban állhatott az Illésházy
családdal. Illésházy István támogatta a református oktatást. Ennek érdekében
alapítványt is létrehozott a diákok tanulmányútjainak, külföldi
egyetemjárásának támogatására. Az 1596-os dicális
összeírás is említést tesz a helyi iskoláról. Jakab deák feltehetően
tanítóként, jegyzőként, vagy az Illésházyak
intézőjeként működött a helységben.
A csütörtöki oskolamesterről említést tesz egy
korabeli ellenreformátor, a kálvinista lelkészből katolikus hitre tért Veresmarti Mihály is visszaemlékezéseiben, mely az
1600-1610-es évekbe kalauzolja az olvasót:
„Ezt, mint a követközőket
is, nékem a magokfélékje beszélötte.
És ez elsőt Caspar Florián
mondotta, ki akkor komjáti oskolamester volt, és asztalhoz amazoknak Súri
Pállal szolgált. És tiszta szívvel s jó lelkiismérettel
jártomat látván, ha szinte megcsalatkozásból, vétkes
lett volna is dolgom némelyek nevek és pöcsétek alatt
adták írásokat a predikátoroknak ellenem való tanácsokról.
Ezt Georgius Lővei
cselekedte, Florián előtt komjáti oskolamesterségébe.
Itt pedig ez dolgokat szörnyítvén, azt merte mondani,
hogy soha nem hitte, hogy a csifári kőnél el ne alussanak. Ezt akkori csötörtöki oskolamester mondotta, ki vélünk együtt ült. Séllye
felé közelgetvén Taksonival, s a többivel mondott ismég Csene: No
nem tudják egy hajdúval átallövetni. Ennek egyéb sem
kellene, hanem a városból ha kimenne, csak egy
golyóbissal kellene megsegíteni.”
Forrás: Veresmarti Mihály: Megtérése históriája
Könnyen
elképzelhető, hogy a szövegben szereplő csötörtöki
oskolamester maga Jakab deák, bár erre nincsen bizonyíték.
Balassa
Andrásnak Csütörtök mezővárosban az éberhardi
uradalomhoz tartozó részben volt birtokrésze. Ezen a birtokrészen lakott az
1620-as összeírás szerint Jakab deák özvegye „relicta
Jacobi Li(ter)ati”, s később 1660-ban is
ezen a birtokrészen írták össze „Jakab Deák zsellér puszta helyét”, Balassa
Ferenc birtokrészén (lásd lent).
Csütörtöki Jakab deák részvétele a
tizenöt éves háborúban
Csütörtöki
Jakab deáknak az Illésházy családhoz fűződő szoros
viszonyát egy 1594-ből fennmaradt hagyatéki leltár feljegyzései bizonyítják,
amely Győr török általi bevételét követő vészterhes időkből származik, a
tizenöt éves háború korszakából.
Forrás: Történelmi Tár (A Társulat, 1878) 139.o. és
142-143.o.
1.
Illésházy Istvánnak birtokviszonyait illető
följegy-
zései.
Illésházy István jó modú
nemesi családból származott, melynek birtokai Csallóközben voltak. Atyja Tamás
alispán volt, ki két nejétől Pogány Annától és Földes Zsófiától hét gyermeket
hagyott maga után. Ő maga 1541. született s ha azon
körülményből, hogy öcscsével Györgygyel
1559-ben osztozott meg, lehet következtetni, atyja is ezen év körül halt meg.
Az alább következő Memoriale Illéházy
Jánost 1571-ben már meghaltnak írja, de a többi testvérekről: Györgyről,
Bosnyák Andrásnéról (Illésházy Kata), Eszterházynéról (J. Zsófia), Brigittáról, ki később Thurn Fülöpné lett és Ferenczről emlékezik.
A második Memoriále szerént
Illésházy György 1594-ben halt meg.
b.)
Anno 1594.
29. Decembris szegin megholt Illyesházy
György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon
rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis
ládában, ezek vadnak.
Egy ezüst
aranyozott medencze mosdóstúl.
Item egy ezüst kupa fedeletlen.
Item egy hólyagos aranyozott ezüst örög
kupa fedeletlen.
Item egy sima aranyozott ezüst középszerő
kupa fedeletlen.
Item egy ezüst aranyozott csésze.
Item skofiára való ezüst
aranyozott tolltok.
Item sivegeljre ezüst aranyozott
hegyes boglár.
Item sivegeljre ezüst aranyozott
lapos boglár.
Item egy örög hegyes aranyozott homlokelő lóra való.
Item egy középszerő aranyozott homlokelő, középszerő kövek vadnak
benne.
Item egy bokor fekete kócsag toll.
Item egy kis ezüst pohár.
Item egy kis hoczakban törpe kis
pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst
kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8.
Item egy kötésben valami adósságról való levelek.
Item egy kicsin feir skatulyában
valam sivegeljre való ezüst
boglárok teli skatula velek.
Item egy zsákban az kith
kőfalban találtak tallér f. 299. den. 25.
Item aranyból csinált valami kis alkotmány, abban vannak feir gyémánt, öt kövecskék.
Item egy zacskóban német pénz, felir
becse circa f. 6.
Item vagyon abban a zacskóban fékre való ezüst boglárok 14
darab.
Item vagyon abban az zacskóban
két török pecsét.
Item vagyon abban az zacskóban dutka
f. 22. den. 50.
Item egy skatulában duna arany 13 darabban.
Item egy kis fejir mustra erszínybe arany 158.
Item ugyanott egy arany pecsétes gyűrő.
Item az urak czímer level(e).
Item testamentom levél.
Item az szolgák dolgárol való pecsi(te)s
könyvecske.
Item Miklós Benedek az szolgája, ki megfojtotta az ki
pénzt elvitte volt, abban az ládában vagyon f. 173.
( A köpcsényi levéltárból lad. 19. fasc. 4.)
Közli:
Károlyi Árpád
Helyesbítés 710-711.o.
Alkalmilag
megjegyzem még, hogy ugyanazon füzet 143-ik lapján, az Illyésházy
Györgyféle drágasági leltár egyik kifejezését, annak közlője, Károlyi Árpád úr,
hibásan magyarázza. A kérdéses sor így hangzik:
Item egy skatulában duna-arany, 13 darabban. Duna arany=dünn-arany, lemez arany, teszi hozzá Károlyi úr, fölötte hibásan;
mert biz az nem egyéb, mint Duna-arany, vagyis a Dunából mosott arany.
Köztudomású dolog ugyanis, hogy a Duna ott, hol leglassabban folyik, t. i. a Csallóköznek épen az Illyésházy
birtokokat képezett partjain, a zátonyok homoktorlataiban aranyszemeket is
rakogat le, melyeket még ma is kimosnak az >aranymosók< (legtöbbnyire czigányok.) Ma már ez iparág nem igen jövedelmes, azért
elhanyagolt, hanem hajdan jobban virágzott, s tán innét származik Aranyos
csallóközi helység neve is. Tehát nem dünnarany,
hanem magyarán Duna-arany, a hogy a jó Illyésházy
írta.
Fontos adalék ez, hisz kiderül belőle, hogy épp itt a
Felső-Csallóközben, az Illésházyak birtokán is
jelentős aranymosás folyt, s a Csütörtökiek később a szigetközi Ásvány falu aranymosó családjai között tűntek
elő 1730 körül.
Emellett
fennmaradt egy másik leltár is, melyet az Illésházy
család szolgája, Padányi Gergely udvarbíró készített
még 1594. december 22-én, azaz egy héttel a fent közölt leltár előtt. Ebben
számba vette az illésházai kastély teljes
felszerelését. Többnyire ruházat és különböző bútorok szerepelnek a listán, a
leltár legértékesebb része kétségtelenül a fent ismertetett kincsesláda
tartalma. A két szövegből kiderül, hogy az uraság halála után egyes szolgái a
vagyont megdézsmálták, egyikük csak kínzás után volt hajlandó kiadni az
ellopott érték egy részét. Talán pont ezért készített Illésházy
István később maga is egy leltárt a kincsesládáról. A
korábbi szövegben Jakab deák helyett János deákot említi Padányi.
Nem lehetünk biztosak, melyik a hiteles, de elfogadhatjuk, hogy a későbbi sok
tekintetben pontosítja a korábbit, így a második összeírás Jakab deákot teljes
nevén – „Cseterteki” előnévvel – említi, s Jakab
kétségtelenül létező személy volt Csütörtök mezővárosban.
Az első
leltár, melyet Padányi Gergely udvarbíró készített
1594. december 22-én:
„Anno 1594 22 die X-bris Az zegén megh holt Illéshazy Georgy Uram hazanal talalth marhanak inventalasa…
…Ezüst Aranyozott kitsin tseze kynek
a laba Emberkep:
Egy holyagba
Azzon ember Ruhara valo ezüst aranyozott kapoch Par 4.
Azon hoyagba
ezüst kalan
2.
Ezek Janos deake…..Zalagba atta
volt neky……’
Az első leltár
teljes szövege itt olvasható Forrás
Magyar Családtörténeti Szemle 1942 /7 153-156o.
A második
leltár, melyet Illésházy István készített 1594.
december 29-én:
Anno 1594.
29. Decembris szegin megholt Illyesházy
György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon
rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis
ládában, ezek vadnak…
…..Item egy kis hoczakban törpe kis
pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst
kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8….
Győr 1594-es elestének korabeli ábrázolása
Olvasható tehát, hogy Jakab deák Illésházy
István öccsénél, Györgynél hagyta zálogban egyes ezüst ékszereit, melyek az
első leltár alapján női ékszerek voltak, talán a feleségétől.
Hogy mi okból volt szüksége a kölcsönre arról nem szól
a feljegyzés, de a történelmi szituációt ismerve nem meglepő, hisz éppen
ezekben az években dúlt a tizenöt éves háború (1591-1606) a törökkel.
1594.szeptember 29-én elesett Győr, a Csallóköz utolsó védőbástyája, így
Csütörtök és környéke is a török elleni csatározások hadszínterévé vált. Ebben
a helyzetben mozgósították a helyi nemességet, akiknek fegyveres szolgálattal,
máskor rendkívüli hadi adókkal kellett támogatni a védelmet.
Jakab deákot a korabeli összeírások Csütörtök
mezőváros fegyveres nemesei között említik. A fent említett hagyatéki leltár
azt is igazolja, hogy szoros – bizalmi – kapcsolatban állt az Illésházy családdal. Győr város török ostromakor az Illésházy testvérek - György és István - részt vettek a
harcokban, ezt a fent említett Padányi Gergely
visszaemlékezései, és Illésházy István jegyzetei
alapján tudjuk, valószínűsíthető az is, hogy Illésházy
György halálát a harcokban szerzett sérülés okozta. Padányi
Gergely– aki ekkor Illésházy György szolgálatában
állt, és urával együtt volt a magyar táborban Győr alatt – leírja, hogy Győr
eleste után ő maga is csak nagy nehézségek árán tudta magát hazaverekedni Illésházára.
Jakab deák fegyveres nemesként és az Illésházy család elkötelezettjeként minden valószínűség
szerint szintén jelen volt Győr elesténél, és annak 1598-as visszavételéig –
amíg a török portyák közvetlenül veszélyeztették a Csallóközt – fegyveres
szolgálattal vett részt a tizenöt éves háborúban.
1598-ban egy bravúros hadicsellel – petárda
alkalmazásával – Pálffy Miklós esztergomi várkapitánynak sikerült
visszafoglalni Győrt a töröktől, ezzel a Csallóközt közvetlenül fenyegető török
veszély megszűnt.
1600. július 10-én Nagy-Magyarra (lásd a térképen) hívták össze a csallóközi
nemeseket, hogy a háborús kiadások rendezéséről tárgyaljanak. Csütörtök
mezővárosból öt fegyveres nemes volt jelen: Maky
János, Fődes András, Szőke György, Jakab deák (Jacobus Literatus), és Maky Fülöp. Összesen 2 forint ötven dénárt ajánlottak fel.
(1644es doboz 456.o.)
A dicális összeírás szintén említi Csütörtök faluban (Leopoldsdorf - lásd a térképen) ugyanezen nemeseket
1601-ben (1644es doboz 490.o.).
A következő években viszont Jakab deák nem szerepel a
helyi nemesek között. Maky János, Fődes
András, Szőke György, Maky Fülöp, Galházy
András, Maky Mihály neve olvasható az 1601-1647
közötti összeírásokban a 45. 133. és 122. oldalakon 1601 és 1608 között.
Korábban az 1593-as összeírás (1644es doboz 290.o.)
említi Maky Jánost és Maky
Mihályt, Galházi Andrást, mint nemeseket, a zsellérek
között Bálint deákot (Valentinus Literatus),
és egy bizonyos Chetorteoki fegyveres házát - „Domus Chetorteoki armalis” -, akinek
nevét nem jegyezte fel az összeíró.
Cseterteki Jakab deákot 1600-ban és 1601-ben
nemesként írták tehát össze, nem tudni, hogy ténylegesen nemesi származású volt
e. Valószínűleg jobbágynak született, s tehetsége révén tanulhatott tovább
valamely környékbeli iskolában. Jakab
íródeákként szolgálhatott az Illésházy családnál, s a
tizenötéves háború idején bizonyára elkísérte őket a
hadszíntérre is Illésházy István és György mellett
harcolva a török ellen. Különösen 1594-1598 között, amíg Győr török kézen volt.
Feltehetően fegyveres és íródeáki szolgálataiért - bizonyára mindkettőből
kivette részét ezekben a vészterhes időkben - szerzett armálist az Illésházyak közreműködésével, ami gyakorlatilag annyit
jelentett, hogy felszabadították az úrbéri terhek alól. Mivel az armális nem
járt birtokadománnyal, az un „bocskoros nemesség” nem sokban különbözött a
módosabb jobbágyoktól, többnyire maguk is jobbágyportán éltek és adóztak is.
Jakab deák műveltsége révén nyilván nem elsősorban földművelőként, hanem írástudó
deákként szolgált.
1601. után viszont eltűnik a helyi nemesek névsorából.
Ennek okát nem ismerjük. A falu megszenvedte a tizenöt éves háborút
(1591-1606), a Bocskai féle szabadságharcot (1604-1606) és Bethlen Gábor
hadjáratait (Bethlen seregei Csütörtök határában ütköztek meg a császári
seregekkel 1620. augusztus 25-én). A dicális
összeírások szerint a faluban több porta is elpusztult, leégett ezekben az
években. Jakab deák legfőbb pártfogói, az Illésházy
család szintén megszenvedte ezt az időszakot, maga Illésházy
István 1601-től pereskedésre, 1603-tól bujdosásra kényszerült. Elképzelhető,
hogy Jakab deák - mint a család elkötelezett híve és szolgája – részt vett a
Bocskai szabadságharcban is.
Jakab deák özvegye
Egy 1620-as összeírásban
(UC8.15.a). találkozunk még Jakab deák özvegyének
„Relicta Jacobi Li(ter)ati” említésével Csütörtök mezővárosban,
az éberhardi uradalomhoz tartozó birtokrészek lakosai
között írták össze, - tehát nem az Illésházyak
birtokában levő szentgyörgyi birtokrészen – mint
házas zsellér. A birtokos Hethesi Pethe
György.
14.o.
Házas zsellérek (Inquilinus
Domus Habentes) között
Jakab deák özvegye /Relicta
Jacobi Liati (Literati)/
De még az 1660-as
összeírás (UC8.15.b) is említi az addigra már több
évtizede halott Jakab deák zsellér puszta helyét
80.oldal
Balassa Ferenc portióján
Házas zsellérek (Inquilini domus habentes)
Jacab Deák zsellér helye puszta melliet Széchy Thamás adott Késmárky János úrnak
zálogba, s olvasható, hogy átjegyezték a Pázmány részre, ahol szintén
megemlítik
85. oldal
Pázmány Úr rendire
Loca deserta Inquilinorum (elhagyott zsellérporták)
Jakab Deák Puszta zellér
helye, melly most záloghba vagion Késmárky Úrnal
Tehát elhagyottként említi Jakab deák telkét az
összeírás, nem tudni, hogy ténylegesen lakatlan volt e, vagy csupán annyira
leromlott és elszegényedett, hogy még megadóztatni sem lehetett.
Cseterteki Jakab deák személyének kiderítése
azért is lényeges kérdés, hisz neve alapján összefüggésbe hozható a Csütörtöki-Író családdal
Az Író család
Valamikor a 17. század második felében, az 1670-es évektől
jelenik meg Csütörtök lakosai között az Író család.
1686-ban Író Jakab volt Csütörtök mezőváros bírája.
(UC99.64, Csákány összeírása, melyet készített Csütörtök plébánosa és bírája)
Talán nem
teljesen alaptalan feltételezni, hogy az itt említett Író család Cseterteki Jakab deák leszármazottai. Jakab deák a
hivatalos iratokon neve mellett –utalva deákos műveltségére- a Literatus jelzőt használta. Ez szó szerint azt jelenti „írástudó”,
bár a köznyelvben inkább a „deák” szót használták. A falun kívül használhatta(ták) – ahogy ez a református értelmiségnél
szokásos volt, a szülőhelyére utalva – a Csütörtöki (Cseterteki)
nevet is, ahogy történt ez a fent említett Illésházy
György féle hagyatéki jegyzőkönyvben.
Elképzelhető
tehát, hogy a vezetéknévként funkcionáló Literatus
jelző magyarosodott át Író formába Jakab deák utódainál és rögzült a család
neveként. Ebben szerepet játszhatott a falu rekatolizálása,
ami Csütörtök későbbi földesura, Szelepcsényi György esztergomi érsek, az
ellenreformáció hírhedt alakja tevékenységéhez kötődik. A lakosok ismét
katolikus hitre keresztelése, az anyakönyvezés bevezetése elősegítette a vezetéknevek
rögzülését. az 1670-es évektől. Az Író családból
ágazott ki a Csütörtöki család csallóközi ága. Ezen ág egyik őse, Csütörtöki Iró István az
1810-es években jelent meg a Komárom megyei Gután.
Lásd
részletesen Csütörtöki Író család címszó alatt.