Csütörtökiek a Partiumból:
A család jelenléte a Partiumban nem meglepő,
hiszen már a 16-17. században élő Csütörtökiek is
gyakran felkeresték ezt a vidéket, sokuk ugyanis ide járt iskolába.
Csütörtök falu lakossága ekkor református
vallású volt, a Csütörtöki család tagjai a partiumi református
kollégiumokban végezték el a főiskolát.
Csütörtöki István 1636-ban Szatmáron,
1639-ben Sárospatakon tanult, majd Ráckevére ment tanítani.
Tíz évvel később, Csütörtöki
János 1647-ben subscribált Szatmáron, majd
Nagybányára ment a református főiskolára, utóbb a kővár-vidéki Magyarberkeszen tanított 1648-ban.
Innen visszatért Nagybányára, ahol befejezte a
főiskolát, majd Nyitra megyébe ment lelkésznek Szentmihályúr
községbe 1650-ben.
Csütörtöki Péter 1662-ben subscribált Sárospatakon, ahol „preabitor”, vagyis diák-kocsmáros is volt, majd Tolcsván
tanítóskodott, végül Olaszliszka város főjegyzője lett. 1666-ban szerzett
nemességet Szelepcsényi György érsek – Csütörtök
akkor birtokosa – közbenjárásával.
Mivel a Csütörtöki család református
lelkészcsaládként alakult ki a 16. században, és sokuk a partiumi iskolákban
végezték el az iskolát, ezzel magyarázható, hogy a kezdetektől fogva napjainkig
megtaláljuk őket a helyi közösségekben.
Debrecen:
A „Kálvinista Róma”-ként
emlegetett város a református vallás legkiemelkedőbb hazai központja.
A város anyakönyvében már a 18. századból van
adat református Csütörtökiekről:
Születési anyakönyv (református):
1780. november 17. Mólnár
Mária, apa: Mólnár István, anya: Csőtőrtőki Mária
1783. október 31. Molnár Mária, apa: Molnár István, anya: Csőtőrtőki
Mária
1786. március 10.
Nánási Sára, apa: Nánási
István, anya: Csőtőrtőki
Mária
1788. november 12. Nánási Mária, apa: Nánási István, anya: Csötörtöki
Mária
1790. december 23. Nánási István, apa: Nánási István, anya: Csőtőrtoki
Mária
1794. június 16. Nánási Mária, apa: Nánási István, anya: Csőtőrtőki
Mária
Szalacs:
Szalacs (Salacea), református
magyar község Romániában, Bihar megyében.
A faluban feltűnően sok Csütörtöki él, a család jelenlétére már a XIX.
század közepéről is vannak adatok.
A Szalacsi Csütörtökiek eredete ismeretlen,
azonban a Mária Terézia korabeli úrbéri összeírás 1770-ben és 1775-ben említi Szalacson Csötörtök Mihály és Csötörtök György szalacsi
jobbágyokat. Ez alapján nem kizárt, hogy Szalacson a
feltehetően délszláv eredetű „Csütörtök” vezetéknévből alakult ki a
későbbiekben a „Csütörtöki” név.
Csütörtökiek az
1828-as összeírásban
Eddigi adataim szerint a családnév Csütörtöki (Csötörtöki)
formában legkorábban az 1828-as összeírásban bukkan
fel Szalacson.
Az összeírás az alábbi Csütörtökieket említi:
Csötörtöki András
Csötörtöki István
Csötörtöki János
Csütörtöki András
(szül. 1834-ben)
A Budapesti Hírlap 1855-ben és 1857-ben említi Csütörtöki András hadköteles
személyt, aki 1834-ben született Szalacson.
A többszöri újoncozási idézés arra utal, hogy az illető személyek
vonakodtak a Habsburg Birodalom hadseregében harcolni, ami nem meglepő, hiszen
csupán pár év telt el ekkor az 1848-as forradalom leverése óta.
Budapesti Hírlap – 1855.03.02. – 658. szám
Újonczozási idézés
Az alább megnevezett egyének a fennálló újonczozási
szabályok értelmében ezennel felszólíttatnak, miszerint magukat nevezetesen a
belföldön jelenlevők ezen hirdetmény kelte napjától 10
a külföldön tartózkodók pedig 30 nap lefolyta alatt cs.
k. szbírói hivatalnál jelentsék, ellenesetben újonczozási szökevényeknek tekintetvén, az effélékre
kimondott törvényes büntetés alá esendnek.
….Szalats:….Csötörtöki András,…..
Kelt Diószegen, Észak-Bihar megyében, február 22-én
Bene m.k. szbíró
Budapesti Hírlap – 1857.02.26. – 46. szám
Ugyanez a szöveg szerepel 1857.02.27-én a 47. számban és 1857.03.03-án az
50. számban
Újonczozási idézések
Névjegyzéke az Észak-Bihar megyében kebelezett diószegi járáshoz tartozó
alább kiírt években született katonaköteles egyéneknek, kik magukat katonakötelezettségüknek
leendő megfelelés végett a diószegi cs. k. szbírói hivatalnál 1857. évi mart. 5-ik napjáig jelenteni
tartoznak
….Szalacs községből…..1834….Csütörtöki
András….
Kelt Diószegen, febr. 17-n 1857 cs. k.
szolgabírói hivatal.
Csütörtöki János és
öccse, Csütörtöki László
kocsmai verekedése
1911 október 29-én
Az esetről több helyi újságcikk is beszámolt:
Közérdek, 1911. november 04 (4. évfolyam, 28. szám)
Szalacsi virtus. A szalacsi
legények arról híresek, hogy a mulatságot rendesen véres verekedéssel szokták befejezni.
— Nem múlik el egy
táncmulatság anélkül,
hogy bevert fejek ne tanúsítanák
azt, hogy a Szalacsi legények
mulattak. Múlt hó 29-en is táncmulatság volt a
község egyik vendéglőjében, amikor
szóváltás támadt Csütörtöki János, Sipos
József és Cservid András között. A vesekedés vége az lett, hogy Csütörtöki kitessékelte a két
legényt a korcsmából. — Ezek bosszút forraltak. Összegyűjtötték 8 barátjukat és
karókkal felfegyverkezve berontottak a vendéglőbe és Csütörtöki László és
Jánost, továbbá S. Mező Imre, Sajó András és Fazekas Ferencet úgy elverték és összeszurkálták, hogy a
szalacsi
orvosnak ugyancsak dolga volt mig a sebeket
bekötözte. A harcnak a csendőrség
közbelépése vetett végett, aki a garázda legényeket feljelentette a bírósághoz.
Nagykároly és Érmellék, 1911. november 11 (2. évfolyam, 46. szám)
Verekedés. Szalacson
bál volt a múlt héten. Csütörtöki János
összeveszett Sipos Józseffel és Cserna Andrással. Majd verekedésre került a dolog s a
Csütörtökinek segítségére érkezett öcssel a
Csütörtökiek lettek győztesek. A megvert ellenség azonban társakkal és
fütykösökkel megerősödve visszatért a csatatérre, ahol most már véres verekedés
vette kezdetét. Egymásután törtek be a koponyák, mig végre a
megérkezett csendőrség véget vetett a verekedésnek.
Csütörtöki János
(szül. 1881) az I. világháborúban
Minden bizonnyal az 1911.novemberi kocsmai verekedésben érintett Csütörtöki
Jánossal azonos az a Csütörtöki János, aki 1881-ben született Szalacson, és az I. világháborús veszteséglisták adatai
alapján részt vett a háborúban és ott sérülést is szenvedett.
Verlustliste Nr. 393.
1916.03.16.
Csütörtöki Johann, ErsRes.,
IR. Nr. 39, 5, Komp., Ungarn,
Bihar, Szalacs, 1881; verw.
Megjegyzendő, hogy a világháborúkban elesettek szalacsi
emlékműve egy bizonyos Csütörtöki Jánost az I. világháború hősi halottai között
említi.
Csütörtöki Imre (szül.
1887) az I. világháborúban
Az Osztrák-Magyar Monarchia I. Világháborús veszteséglistája, a Verlustliste említi meg Csütörtöki Imrét, aki Szalacson született 1887-ben. A veszteséglisták adatai
alapján Csütörtöki Imre hadifogságba esett az olasz fronton. Az 1918-as
bejegyzésben szereplő Asinara sziget (más néven
Szamár-sziget) Szardínia mellett található sziget, melyet az első világháború
idején hadifoglyok elhelyezése céljából lágerszigetként használt az olasz
kormány. (A sziget egészen az 1990-es évekig funkcionált börtönszigetként.)
Verlustliste ausgegeben am (Veszteség
lajstrom kiadatott) 1916.02.03-án a 13. oldalon említi:
Csütörtöki Emmerich, Inft., IR. Nr. 39, Ungarn, Bihar, Érszalacs, 1887; verw.
Az Alphabetisches Verzeichnis
der in den Verlustlisten
1916.03.23-án a 13. oldalon említi Csütörtöki Imrét (Csütörtöki Emerich), majd 1917.9.27-én a 10. oldalon (Csütörtöki Emmerich).
Verlustliste Nr. 592.
1917.06.26.
Csütörtöki Emmerich, ErsResInfst., IR. Nr. 39, 4. Komp., Ungarn, Bihar, Erszalacs, 1887; kriegsgef.
Verlustliste Nr. 648.
1918.02.01.
Csütörtöki Imre, ErsResInfst.,
IR. Nr. 39, Ungarn Bihar. Szalacs,
1887; kriegsgef., Asinara, 2. Rep.,
Italien.
Csütörtöki Júlianna és családja
A II. világháborús hadisír nyilvántartás emlékezik meg ifj. György Imre
honvédről, aki hősi halált halt az orosz fronton Kaznorovka
mellett, s 1919. október 11-én született Szalacson
Csütörtöki Júlianna és id. György Imre fiaként.
A halálozás oka: végtagroncsolás. A halálozás helye és ideje: 1941.
augusztus 15. Kaznorovkától délre 5km-re. Alakulat:
13. kp. zlj. Foglalkozása: földműves. Vallása:
református. Temetés: áttemetve Kaznorovkáról Zaporozsjébe. Apja: György Imre, Szalacs,
472 h.sz. Anyja leánykori neve: Csütörtöki Júlianna
Szalacsi Csütörtökiek a világháborúk hősi halottai között
Az első és második világháborúban elesett szalacsi
katonák emlékére
állított emlékmű két Csütörtöki nevű hősi halottat említ:
Csütörtöki János feltehetőleg I.
világháborús hősi halott, valószínűleg megegyezik az 1881-ben született
Csütörtöki Jánossal (lásd feljebb).
Csütörtöki Zsigmond (feltehetőleg a II.
világháború hősi halottja)
(Forrás: Partiumi Füzetek 26. - Szalacs
Kismonográfia, 108. oldal)
2007-es adatok:
CSUTORTOKI ELISABETA
(Csütörtöki Erzsébet)
CSUTORTOKI
ESZTER
(Csütörtöki Eszter)
CSUTORTOKI GEZA
(Csütörtöki Géza)
CSUTORTOKI I IANOS (Csütörtöki János)
CSUTORTOKI I. IOSIF
(Csütörtöki József)
CSUTORTOKI
IANOS
(Csütörtöki János)
2008-as adat: CSUTORTOKI I. ANITA a helyi Balasko
Nándor Általános Iskola tanulója
2009-es telefonkönyvi adatok:l CSUTORTOKI GEZA (Adresa: Principala, Nr. 487, Sc. , Etaj , Apart. , SALACEA, 50, 417445,)
2013-as adat: Csütörtöki Éva, Csütörtöki Enikő, Csütörtöki Sándor.
A szalacsi Csütörtökiek közül tanulmányai és
eredményei miatt külön említést érdemel Csütörtöki Renáta , aki a Babes-Bolyai és Szegedi
Tudományegyetemeken végzett.
Csütörtöki Tamara, a szalacsi Balasko Nándor Általános
Iskola tanulója közéleti szereplései és tanulmányi eredményei alapján is
figyelmet érdemel.
Díjazott volt a Nagyváradon megrendezett katolikus hittanolimpián. 2010
áprilisában a XI. József Attila hegyközszentmiklósi
szavalóversenyen az V.-VI. osztályos kategóriában különdíjban
részesült. Egy év múlva a XII. József Attila szavalóversenyen ugyanabban a
kategóriában első helyezett lett. 2010 novemberében az RMDSZ által szervezett
Ki mit tud? Érmihályfalva környéki első elődöntőjében
továbbjutó volt irodalom kategóriában. 2011 nyarán a szalacsi
falunapokkor Wass Albert verset szavalt, 2012-ben a március 15-ei
megemlékezésen mondott verset Szalacson.
Margitta
Margitta (Marghita, Románia) város Bihar megyében
a magyar határtól 30 km-re.
2009-es telefonkönyvi adatok: CSUTORTOKI
BARNA (Adresa: Progresului,
Nr. 1, Sc. , Etaj , Apart. , MARGHITA, 50, 415300)
2011. körül itt él Csütörtöki Károly és testvére Csütörtöki Csaba (sz.
1988), Csütörtöki Zoltán, Csütörtöki Gyöngyi.