Frissítve:
2009-02-17
Kertész leszek ...
A gazdasági év a földeken
ősszek kezdődik, a s következő őszig
tart. Bár az ősz a szeptemberrel kezdődik, s
általában szeptember-október a váltás időszaka a
földeken, mégis augusztusban kezdem, mert pédául az eper
telepítésére ez a jó időszak, de a következő évre
gondolva tesszük ezt. Leírásaim zömmel saját
tapasztalataim, rám hagyományozott ismereteim, idősek,
kertészek tanácsait, s olvasmányos élményeim foglalják
össze.
Augusztus
Az eper telepítésére a legjobb idő az augusztus, bár
még szeptemberben is megejthetjük. Fiatal, erős
növényeket válasszunk. Az indákról az első két egyedet
ültessük csak inkább el. Ha egy két öregebb tövet is
átültetünk a frissen trágyázott földbe, akkor már a
következő nyáron lesz termés az epresünkben,
ellenkező esetben a következő évben fordul
termőre, s a második évben lesz a csúcsán. Az eper 3
évig maradjon egy helyen, utána ültessük át.
Epret dézsába, virágládába is tehetünk, de akkor a fagytól
külön kell óvnunk a gyökereket.
Októbernen dugjunk mellé, vagy közé őszi fokhagyma
girizdeket!
Egészséges lesz tőle az eper, szebben fejlődik.
Naponta öntözzük eső- vagy kútvízzel!
Az epernél különösen fontos a sajá termés, met a vásárolt
eper bizony azért bírja ki a szállítást, mert mindenféle
vegyszerrel kezelik, hogy így legyen. A tetszetős
termés érdekében csigaidegméreggel, gombaölőszerrel, s
más vegyszerekkel is permetezik, s ezek szermaradványát
őrzik a bogyók.
Október
Itt az ideje a különböző szabadgyökerű
gyümölcsfák, bogyósok, szőlők telepítésének.
Megfelelő méretű ültetőgödröt ássunk.
(Fáknál 1x1x1 métereset, cserjéknél 60x60x60
centimétereset) .
Aljára trágya kerüljön, rá egy kis föld, állítsuk az
oltványt bele (!oltás helye a talajszint fölé essen!), de
előtte öntözzük be eső- vagy kútvízzel.
Beiszapolva telepítésünk sikere szinte biztos. Végül a
többi föld is kerüljön rá.
Ügyeljünk, hogy a különböző talajrétegeket ne keverjük
össze (altalaj, feltalaj).
Nemcsak az esetleges szermaradványoktól óvhatjuk meg
családunkat, de élménnyel gazdagítjuk gyermekünket. Maga
tapasztalhatja meg a szedés örömét, biztosan a
legfrissebben kerül a pocakjába, felismeri az egész növény,
s nemcsak a termést látja. Közelebb kerül a természethez,
mégha csupán kiskertünk van csak.
Ősszel nemcsak a telepítésnek van itt az ideje, de a
kertásásnak, nagyobb terület esetén a szántásnak is.
Előtte a gyomokat, főleg ha magba is mentek,
távolítsuk el, lehetőleg égessük el, mert ezzel a
magok és a beteg részek is elégnek. Fertőtlenítjük és
visszajuttatva a talajba, pótoljuk annak ásványianyag
tartalmát. Ha trágyázunk, akkor azt is ásás előtt kell
megtennünk. ...
Termőképesség javítható, fokozható, s a talajerőt
pótolni szükséges is, a rendszeres művelés velejárója.
Lehetőleg kerüljük a műtrágya használatát, mert
az a szerves talajerő pótlással szemben szervetlen, s
csupán néhány elem pótlására szorítkozik.
Melyek a szerves talajerőpótlók?
Állati eredetű trágya. Ilyen az istállótrágya ( marha,
ló ) , baromfi trágya ( nagyon erős, kismennyiséget
adagoljunk - tyúk ) . Növényi eredetű a komposzt és a
fahamu.
Sőt van, mikor a termeszteni kívánt növény speciális
igényeihez célszerű a talajerőpótlást igazítani.
Mire gondolok?
Például a krumpli és a répafélék igénylik a több káliumot.
Ezt régen egyszerűen pótolták, de ma sem okozhat
különösebb gondot. Egyszerűen ásás elött fahamut
szórtak ki ( jó a növényi részek elégetéséből szármaró
hamu is, csak annak csekélyebb a kálium tartalma ) , vagy a
talajelőkészítésnél keverték a földhöz. De a paprika
kifejezetten szereti a trágyázott földet, míg a salátát már
a gyengébb földbe ültessük, az ütemezett trágyázás
megelőző időszakban. Vannak savanyúbb talajt
kívánó növények, mint az áfonya, melyet tőzeggel
szoktak elérni. Más növények kifejezetten sínylődnek
savanyú talajon.
Október - November
Több olyan növény is van, amelyik kifejezetten alkalmas a (
késő ) őszi vetésre. Ezek a növények jól
átvészelik a fagyos telet, sőt van amelyik
kifejezetten igényli a fagyhatást, s tavaszi vetéssel nem
is fejlődik ki, nem érik be. Köztudottan ilyenek az
őszi gabonák, a tönköly, a búza, az árpa, a rozs, bár
ezeket a kiskertbe ritkán vetnek.
Barátnőm tapasztalta, hogy amikor a téli saláta mellé
vetett egy kis darabon tönkölybúzát, ami ki is kelt, ott a
télisaláta még az ősszel olyan fejlődésnek
indult, hogy kész fejeket szedhetett le. De azt tudnunk
kell, hogy a saláta, ha túl fejlett, nehezebben vészeli át
a telet, így ezt csak akkor tegyük, ha tényleg fogyasztani
is kívánunk, még az évben utoljára belőle.
Itt már említésre is került még egy növény, amiből van
őszi vetésű változat. Ahogy a salátát általában
szokták, szabadföldbe vessünk belőle, mikor már elég
nagyok, palántázzuk végleges helyére, ahol áttelelhet, s
kora tavasszal fejlődésnek indulhat. Legjobb neki, ha
a hó alatt vészelheti át a telet, de anélkül is át szokott
telelni. ( Ősz elején vessük, s fejlődéséhez
mérten ültessük át. )
Még jól áttelel a petrezselyem, amit ha elvetünk, ki is
kel, majd a tavasz beköszöntével fejlődésnek indul.
Van egy borsó fajta is, amelyik szintén vethető
ősszel, ez a debreceni világoszöld. Mire a többi borsó
kikel, ez a fajta már virágzik, s hüvelyeket hoz. Ez azért
is fontos, mert minél korábban terem, annál kevésbé
támadják meg a kártevők. A késői vetésű,
érésű esetlegesen másodvetett borsók ki vannak téve a
kukacosodásnak, s más kártevőknek, betegségeknek.
Az őszi fokhagyma dugásának is ez az ideje. Általában
szép nagy fejeket hoz, nyáron már felszedhető, de tél
végére már veszít élvezeti értékéből.
Vöröshagymát is dughatunk, sőt, ha kifejlett hagymát
benthagyjuk a földbe, tavasszal már korán kihajt, s ha
tovább hagyjuk, magot is hoz.
Itt elmondható, hogy ezek a növények általában a
legkorábban vethetők, dughatók az évben, jól bírják az
esetleges visszahülést tavaszi fagyokat.
Tél - December - Január - Február
Gondoskodnunk kell a fagyérzékeny növényeink biztonságos
áttelelésről. Takarni kell töveiket, összekötni, hogy
a hó ne nyomja el őket, ne törje össze őket. De
meg kell védenünk gyümölcsfáinkat a vadak rágásától is.
Január - Február
Ideje elterveznünk, hogy milyen növényeket szertnénk vetni,
ültetni, mert időben be kell szerezni a magokat. A
Február végén, márciusban vethetőeket és a palántázni
szükségeseket feltétlenül, ha magunk kívánunk palántákat
nevelni.
Február végén, ahogy az idő engedi már vethetünk
petrezselymet és fagytűrő borsóffajtákat, mint a
debreceni világoszöld, debreceni sötétzöld és a rajnai
törpe. Nemcsak fagymentes napra van szükség a vetéshez,
hanem a talajnak is megfelelőnek kell lennie.
A kerti veteményekre jellemző, hogy meghálálják, ha
ősszel fel volt ásva ültetési helyük, s tavasszal
vetés előtt felkapálva, meggereblyézve. Ehhez
szükséges, hogy viszonylag száraz legyen a föld teteje. Van
aki a magágyat közvetlenül vetés előtt készíti
elő, de szakemberek szerint pár nappal előtte
készítsük elő, mert azalatt kicsit roskad a föld.
Az oda kerülő növény igényeit messzemenőleg
vegyük figyelembe. Melyik az, amelyik szereti a frissen
trágyázott földet, melyik az, amelyiket ne trágyázást
követő évben vessük.
Milyen gyökeret növeszt, milyen mélyen laza földet kíván.
Ha gyökérzöldségről van szó, milyen mélyre nő.
Más egy retek, ami inkább kinyomja magát a földből,
ahogy a cékla is, s más egy sárgarépa, fehérrépa,
pasztinák, amelyik méllyen fellazított talajban tud jól
fejlődni.
Ne felejtsük azt se, hogy itt a Kárpát-medencében is
sokféle termőtalaj található. Ezek közül, van ami
bizonyos növények számára előnyősebb, más
növények számára kevésbé és fordítva. Termőképesség
javítható, fokozható, s a talajerőt pótolni szükséges
is, a rendszeres művelés velejárója, de azt
ősszel kell megtennünk, mert a tavaszi trágyázás, ásás
nem olyan. A talajéletnek is meg van a maga ritmusa.
Március
A hideget jobban tűrő, sőt a nyári nagy
meleget szenvedő, vagy csak hosszú tenyészidejű
növényeket vetjük márciusban. Ezek a répafélék, a
borsófélék, retkek, saláták. A tavaszi fokhagymát,
vöröshagymát is ilyenkor kell eldugni, illetve a
hagymamagot elvetni. Vannak egy éves hagymák is, melyek
magról közvetlenül fogyasztható méretűre nőnek.
Március vége felé vethetjük a krumplit is, csak a
talajhőmérséklet tartósan érje el a 10 C fokot.
Egy fészekbe 1-2 vetőkrumpli kerüljön. Ha nincs
vetőkrumplink, akkor az éppen otthon levő
öregkrumpli is megfelel erre a célra, csak lássunk rajta
csírakezdeményt. Vigyázzunk, túl hosszú csírával ne vessük
el a krumplit!
Márciusban kell a palántázandó növényeket is vetni a
nevelő helyükre, ami klasszikusan fólia sátor, de
kismennyiségben edényekben, ládákban, speciális
palántázókban is történhet. Ilyenek a paradicsomok,
paprikák, káposztafélék ( tavaszi, nyári fajták ) , zeller.
Lehet az uborkát, tökféléket, dinnyeféléket is fészeknyi
magmennyiséggel poharakban előnevelni, ami általában 4
- 5 magot jelent, de kicsit később vessük, mint a
paprikaféléket.
Márciusban van az ideje, még rügypattanás előtt a fák,
bokrok, szőlők metszésének, tavaszi lemosó
permetezésének ( vannak bio szerek is ) . Minden fát
fajtájának megfelelően, s korához igazodva gondozzunk!
Április
Melegszik az idő. A 2009-es évben különösen meleg van,
de máskor is arra figyeljünk, hogy mennyire melegszik az
idő és a talaj is felmelegedett-e már. A Krumpli a 10
fok feletti talajhőmőrsékletet igényli, általában
a hónap közepéig még vethető.
A babfélék, tökfélék melegebbet kívánnak, ezeket a hónap
közepétől, végétől május elejéig vethetjük.
Először az uborkát, tökféléket. Az uborkát vethetjük
fészekben ( 4-5 mag ) és sorban is. Van aki a talajon
futtatja, van aki felfuttatja. Lehet készen uborkahálót is
kapni, de drótkerítés is megteszi, vagy készíthető
neki karókkal és kötözőzsineggel kapaszkodó, vagy csak
vasbetonháló felállítva. Mindenképp erősítsük meg a
támaszt, mert a növekvő uborka lombozatát és terméseit
is el kell bírnia. Minden tökféle és az uborka is szereti a
friss trágyát, fészkébe téve ( kis földre tegyük a magot,
alatta legyen a trágya ) különösen meghálálja, ahogy az
öntözést is.
Nekem fólia sátram van, ahol a palántákat nevelem,
hagyományosan trágyára felépített földrétegen nevelve, így
nemcsak a nap melegíti a levegőjét, hanem az érő
trágya is fűti a magokat, itt mindig kel ki tökmag,
akkor is ha nem szándékosan ültetem, valahogy oda került (
dolgoznak a manók :-) ) Látványos a növekedése és a
fejlődése is ilyen körülmények között, többszörös a
tök termésének mérete is a sima földbe vetetthez képest.
Ha tényleg tudunk istálló trágyát szerezni és azt tenni a
fészekbe ( egy kis gödörke ) , akkor különösen öntezzünk,
mert kiéghet a növény a túl "erős" földben. Ez minden
esetben igaz, ha valamilyen módszerrel talajerőt
pótlunk, akkor fokozni kell a folyadék mennyiséget, ha nem
esik elég, akkor öntözni kell.
Tökfélékből gondoljuk a sütő tökökre is. Sokféle
van. Ha tudunk néniktől jóféle sárgahúsú kalapos tök
magot
szerezni, vagy sonkatökmagot, vagy másformájú
sütőtököt, akkor vessük azt. A sonkatök méretileg
nagyon megfelel a kisebb igényeknek és nagyon finomak is. A
nagydobosi tök érzékenyebb a beérésre, dércsípésre, akkor
lesz jó.
Főző tökökből sima fehérhéjut is
választhatunk, vagy cukkínit, de ottvannak a rántani való
fajták és a patiszon is. Én kedvelem a laskatököket, mert
hűvös helyen elállnak februárig biztosan, de még utána
is szokott lenni 1-1 kitartó példány, amelyik, még tovább
is fogyasztható, így nem kell fagyasztóba tenni ezeket.
A főznivalókból 1 bokor is elég, esetleg 1
főznivaló és 1 cukkíni, de ha családdal számolunk
akkor is elég 3 esetleg 5 bokorra való. Elég nagy helyet
foglalnak.
A sütő tökök viszont extra nagy helyet igényelnek,
szeretnek a trágyadomb, szélén , vagy a komposzt tetején
kikelni, óriási a tápanyag és víz igényük, viszont nagyon
meghálálják. A sonkatök még kevésbé, de a nagydobosi
különösen nagy indát fejleszt, 10 méteresnél is hosszabbat.
A tökökre jellemző, hogy az indájuk is begyökeresedik,
így az égész felületet öntözhetjük. Sonkatökből, ha
van helyünk, akár 5-10 bokrot is ültessünk. Én tökféléket
szoktam a borsó szélébe vetni, s mikor azt kiszedem futhat
arra a területre a tök. Tökmagot foghatunk a piacon vett
érett tökökből is, nem kényes.
Április vége felé vessük a zöldbabot ( bokorbab ) , ami
lehet sárgahüvelyű, vagy zöldhüvelyű fajta. Olyat
válasszunk, ami kevésbé hajlamos a szálkásodásra. A
zöldhüvelyűekre ez jellemző, illetve magasabb az
értékes összetevőinek aránya, a sárgahüvelyű
fajtákhoz képest. Ügyeljünk, hogy mindig zsengén szedjük,
akkor a legfinomabbak, a sárgánál könnyebb észrevenni,
mert, amikor már az egész hüvely szép sárgás, már jó is, a
zöldnél inkább az árnyalata változik meg a zöld színnek.
Vethetünk szárazbabot is, akár futót, akár bokorbabot,
fehéret, vagy tarkát. Vannak különösen kifejtésre való
nagyszemű fajták. A babfélék különösen meghálálják a
kapálást!
Áprilisban a márciusban vetett, s már szépen kikelt
növényeket ideje megkapálni, gazmentesíteni. Ha ezt
megtesszük, erőre kapnak, mert később már
nehezebb lenne a gyommentesítés a nagyobb növényzet
mellett. Akkor már könnyen megsérthetjük a
haszonnövényeket. A hónap elején ne felejtsük el még
virágzás előtt megkapálni az epret sem, s megkötözni,
megkapálni a bogyósokat, amit az ősszel, vagy korábban
telepítettünk ( málna, szeder, ribizli, egres, áfonya ) .
Ha van teleltetett citrus fánk, már azt is kitehetjük
ekkorra. Sose a napra tegyük, legyen mindig szűrt
napfénye, inkább reggel kapjon direktet, utána egy nagyobb
fa árnyékot adjon neki, s ne feledjük, hogy vízigényesek,
de a pangó vizet nem szeretik, így ne álljon vízben. Kicsit
savas földet szereti, így vagy citrusföldbe ültessük, vagy
keverjünk földjébe egy kis tőzeget.
Vigyázzunk virágzó fáinkra, mert kisgyermekeink aokat is
szívesen leszedik, s akkor várhatjuk a termést!
Az őszi káposztaféléket ilyenkor már vethetjük
szabadföldbe is. Mindig olvassuk el, hogy milyen magról van
szó, s mit igényel, mikor vessük.
Van egy répaféle, amelyiket nem kell korán vetni, elég
áprilisban is, ez a cékla. Vessük nyugodtan
sűrűbben, s egyelni sem kell igazán ( elég nagy a
magja, így azért olyan nagyon sűrűn elég nehéz
vetni ) , mert kifelé nő a földből, kinyomja
magát, s az a jobb, ha nem túl óriásira nőnek. Jobban
eltarthatóak a közepes méretűek. A földből
kinövő része még édesenn, mint, a benmaradó része a
répának.
Áprilisban vetik a kukoricát is, bár konyhakertekbe csak
egy pár sor szokott megférni, lehet csemegét, vagy
pattogatni valót. Fészkekbe vetjük, 8 cm-re a földbe, egy
fészekbe 2-3 magot téve. Megtehetjük, hogy előre
kicsíráztatjuk őket, s úgy vetjük el. Ekkor csak
2-őt tegyünk a fészekbe. Úgy számoljunk, hogy 1 száron
2-3 cső kukorica lesz. Ez alapján szorozzuk ki, hogy
mennyit szeretnénk, s hogy ehhez mennyit kell vetni. Piacon
vett pattogatós kukoricát használhatjuk magnak is, de a
csemegék mindig hibridek. Ha van lehetőségünk
takarmánykukorica magot kapni, az is jó főzni, csak
nem olyan édes. Általában azok is hibridek. Ha nem az,
akkor sokkal kisebbek, mint a nagyok. Kapás növény, s
meghálálja, ha érésig legalább 3-szor megkapáljuk.
Vethető közé nyári saláta ( nem magzik olyan hamar fel
a saláta az árnyéktól ) , futtathatunk rá babot, vagy
vethetünk közé tököt.
Május
Májusi eső aranyat ér! Igen minden kikelt már szinte,
még az áprilisban vetett magok is, s csak várják a
növesztő esőt. A gazok ellenállóbak, még
szárazság idején is nőnek, így ezeket kapáljuk ki a
haszonnövények közvetlen közeléből. Ne hagyjuk, hogy
cserepesre száradjon a föld, kapáljunk! Ükapám szerint egy
kapálás felér egy esővel. Ha öntözünk, különösen kell
kapálni, ugyanis a teteje cserepesre szárad a melegben, s
mikor jön az eső, lefolyik a tetején a víz, míg a
laza, kapált föld egyből a gyökerekhez vezeti a vizet.
Hamarosan a palánták is kikerülhetnek a szabadföldbe.
Tartósan 18 fok feletti hőmérsékletet igényelnek.
Folytatjuk!
Ha babát terveznek, várnak, vagy már van
kisgyermekük, olvassák el a Babamenü Babakonyhakert
menüpontjában írtakat. Ott speciális tanácsokkal
egészítettek ki a kertészkedés mikéntjét.
Íme egy-két kép konyhakertünkről 2008 novemberében ...
Egy öreg kád is élhet tovább
dézsaként, vagy magaságyként.
Ha jól érzi magát a rozmaring, akkor 3 év alatt ekkorára is
megnő.
2008-11-03
2008-11-12