Sok éve, volt egy tévéműsor, valahogy délután-estefelé ment, lényeg, hogy már rég otthon voltam a suliból, azt általánosból. Szerettem, tudományos, ismeretterjesztő jellegű program volt, semmi különös nem volt benne, csak ült néhány ember, különböző tudományterületek értői, és mindenféle érdekesről beszéltek, bejátszások voltak benne, csupa izgalmas, fejlődjön csak a gyerek tudományos érdeklődése.
Tisztán emlékszem, egyszer egy szakállas fickó mutatott benne egy anyagot, egy gyurmát, ha jól rémlik, azt mondta, itthon, a BME-n fejlesztették. Annyit tudott, hogy ütésre tört, melegre olvadozott, egyébként lehetett gyurkászni, mint a sima gyurmát.
Kérdezgették a műsor többi résztvevői, hogy oké-oké, de mire jó ez?! Igazi kutató lehetett a szakállas fickó, azt mondta, fogalma sincs, majd kideríti az idő.
Most, -borítékolom- lesz majd az óriási hype, ebből.
Íme, itt az anyag, ez lett belőle. Illetve nem lett, mert ez volt akkor is, csak barna. Annakidején arra gondoltam, biztos lesz majd ebből a furán viselkedő anyagból valami érdekes, valami nagyvolumenű műszaki vívmány. Lehet, hogy műveletlen vagyok, és így lett, de szerintem tudnám. Lehet, hogy tényleg nem jó semmire az egész, de én személy szerint ezt kétlem.
A magyar ipar jelen állapota mellett, tulajdonképpen jellemző, hogy mi lett ebből. Ha jobban megnézed, egy nagy semmi. Ennyi.
”
- nélkülözhetetlen a stressz oldásában
- mókás játék az irodában és otthon
- kiváló ajándék
- segít leszokni a dohányzásról
- eredeti reklámajándék
- egyszerű és hatásos rehabilitációs eszköz
“
Ez lófütyi. Ez blabla. Ez píárduma. Mese habbal. Fontos dolog a rehabilitáció, de ha belegondolsz, ez csak duma. Egy ilyen különleges anyagot szerintem felszippantana az ipar. Ha volna.
Figyeld meg, mekkora hype lesz belőle, már tele vele a média, tévé, web, és a többi.
Mindemellett instant get.
Egyébként barmok, csak a thinkgeek-en kéne forgalmazni, tonnákat adnának el belőle.
/*
Most olvasom az oldalt, hát, könnyen meglehet, hogy rosszul emlékszem, gyerek voltam. Olyan 1984 érzésem van, áú. Mivaaan? Teljesen más sztorit írnak az anyagról. Mindegy, tényleg gyerek voltam, betudom annak, hogy én emlékszem rosszul.
*/
One Comment
Hehe, kicsit olyan gőzgép szaga van (nem képzavarral értve), amit ugye már marharégen feltaláltak, pontosan nem is tudom, kicsodák, tán a rómaiak, de akkoriban technológiailag nem volt alkalmazható, illetve “nem tudták elképzelni”, mihez lehetne hasznos. Nem fantázia hiányában, egyszerűen nem volt együtt egy csomó dolog ahhoz, hogy megnyilvánulhasson a benne rejlő potenciál. Vad a példa, de mintha feltalálnál mondjuk egy processzort (?), csak nem lene köré számítógép, még az ötlete sem, és tudod, hogy valami faszát csináltál, de nem tudod, mire jó. Majd ha valaki elkezd számgépet csinálni, hirtelen újra fel fogja találni a dolgot, de más úton haladva, a funkció és igény felől közelítve. Gondolom, de csak okoskodom. Könnyen lehet ennek a gyurmának vagy minek is valami közember számára nem nyilvánvaló haszna, csak nem publikus, és hülyeséggel ködösít a nagytestvér. Ha igen, mindegy, úgysem vesszük le. Egyébként meg olvastad a Dirk Gently-t? Abban viccesen a főkarakter fikázza Newtont, hogy nem feltalált, csak felfedezett valamit, ami addig is kiverhette volna az emberek szemét, és nélküle is létezett, még mielőtt beleártotta volna magát a dolgokba, nevezetesen a gravitációt. Feldob egy pénzérmét, ami leesik, erre azt mondja: “Látod, most is működik.” Bezzeg a macskaajtó feltalálója, az igazi zseni. Utólag persze mindenki mondja, hogy ez neki is könnyen eszébe juthatott volna, de mégsem történt. Utólag triviális a dolog, mint a kerék meg a tűz. Persze a Newtonokat messze nem kell lebecsülni, sőt. Kicsit tovább kalandozva: a nagy tudományos felfedezések nem ritkán párhuzamosan, egymástól függetlenül történnek. Nem csoda, hiszen nem a semmiből jönnek, születésük előtt valamivel már elegendő infó van a világon ahhoz, hogy a jól képzett elme megfelelő következtetésekre jusson, és kipótoljon néhány hézagot. Ez függetlenül megesik több helyen is. Csak egy példa: evolúció. Nem volt egyedül Darwin, és a Fajok eredetét 1859-ben részben szakmai féltékenységből publikálta. Korábban készen volt már, de nem akarta még kiadatni, csak amikor már öreg vagy halott, de vetélytársak tűntek fel, és a babérokat le kellett aratni. Hasonló körülmények mellett hasonló megoldások, mint az evolúciós analógok: például a puhatestűek, mondjuk a polipok és az emlősök szeme. Két teljesen más fejlődési úton közel azonos megoldás a közel azonos adaptációs problémára, környezetre. Azt hinné az evolúciós biológiában járatlan, hogy fejlődésileg valami közös van, valamikor “elváltunk egymástól” a nagy családfán, amikor a szem már készen volt, de nem ez a helyzet. Akkor homológ lenne evolúciósan, így analóg. Hasonló végeredmény a hasonló problémára két eltérő úton. De marha messzire kalandoztam, franc tuggya, miért. Vissztérve a gyurma közelébe: olyan ez, mint a mostanában egyre kevésbé pénzelt alapkutatások, amik ugye nem kecsegtetnek közvetlen megtérülő anyagi haszonnal a kutatásokat javarészt pénzelő multiknak, így igyekeznek hanyagolni. Viszont sosem lehet tudni, mikor válik valami pusztán “mental masturbation” okán felfedezett valami leírhatatlanul hasznossá, sőt, nélkülözhetetlenné egy adott területen. Ez így szok lenni. Ez a kis anyag is megtalálja majd a rést, illetve a rés kiált majd fel valami alkalmasért, és ez meg könnyen lehet, hogy kéznél lesz. Nem felesleges geekség, és egy nagy lóf*szt a stresszoldásos per dohányzásról leszokásos ökörségekbe, az ilyesmit az átlag alatti Blikk-olvasók beveszik, de hát a többség, ugye… És nem is a fantázia hiánya szüli a mostani kételyt az alkalmazhatóságban: nem a funkciós igény felől érkezett ez a valami, hanem a kíváncsiság, a tudományos “játék” szülte. Riszpekt. Nekem is kell itthonra, hátha jó lesz egyszer valamihez…