Galvácson a kocsma az ellenőrzőpont, pecsét, csokika, csipsz ajándékba, meg vettem egy energiaitalt is. Jól esett mind, és megbeszétük a tanárurakkal, hogy ne szarozzunk, irány Szendrő, zárjuk a kört, tudjuk le a túrát. Aszfalt végig, és teljesen elfogytam. Ekkor még nem tudtam, de napszúrást kaptam, és ahol nem volt ruha, ott meg is égtem. Aki meglát, rám sem ismer majd a suliban.
Nagynehezen lenyomtam a távot, bent Szendrőn már alig húztam magam, de a suliajtón belépve hagymaszag, meg tea. Gyorsan becsekkoltam, meg is kaptam az oklevelem, és bevertem két lilahagymás zsíroskenyeret, meg egy pofa teát. Szuszogatam kettőt, és jött a legjobb rész. 500m-re van a kocsi. Odavánszorogtam, víz, meg pihi, aztán haza is indultam. Szerpentin, kacskaringó, de lassan, mert kérdezte a tábla, hogy én (Ön) leszek-e a következő. Mármint, aki fejenpörög az árokban.
Teljsen mellékszál, de leírom, mert vicces volt a hazaút. A nyékládházi kereszteződés után rámszállt két csaj egy Smart-tal. Ugye, a kicsi, nyolcszázas turbódízel nem egy erőspista, országúton elég bajosan tartja a tempót. Hát, a lányok jöttek, és nulla követési távolsággal elkeztek nekem szélárnyékozni. Ami ugyan jó móka, meg izgalmas, de igen veszélyes, és én nem szeretek a közúton veszélyesen játszani, mert tonnák vannak, nagy sebességek, és a fizika.
Szóval, mostmár tudom, mekkora jó móka a Forma1-ben a Safety Car mögött elsőként menni, és szopatni a többieket, mert ők ugye nem előzhetnek, és így én diktálok. A kis Smart előzhetett volna, de vagy jöttek szembe, vagy nem mert belevágni.
Többszöri figyemleztetés ellenére csak bújik a szélárnyékomba.
Najó, akkor innentől én diktálok, gondoltam.
Gázt elveszem, lassít, lassít, kisfröcs már ott is maradt, alig bír felmászni, de muszáj bevárom, mennek előttem.
Volt, hogy lelassítottam neki 20-ra, hogy na most mit csinálsz?! Lassított, de már rá is tapostam, össze is ment a visszapillantóban, de csak rámmászott mindig.
Végül kint az országúton körülbelül hetvennél is ott jött a csomagtartóban, hogy nem is láttam a fényszóróit a tükörben, úgyhogy 1.6L, 16v versus 800ccm dízel.
Gyere akkor kislány szélárnyékban, ha tudsz, visszakettő, harmadikban padló.
Többet nem láttuk egymást.
Lehet, hogy én értettem el a dolgot, és valamit akartak, de nekem csak az tűnt magyarázatnak, hogy velem akarták húzatni magukat. Nem, köszi. Nem hiányzik a kocsitörés.
Ha arra akarták felhívni a figyelmem, hogy kiégett a bal féklámpa, akkor köszi, itthon észrevettem.
Szóval, sűrű nap volt, de remek.
Itton már nehezemre esett kimászni az ágyból, mert úgy rázott a hideg, hogy nem tudtam tőle semmit csinálni. A lázmérő szerint 35 fokos voltam, szóval kicsit megborult bennem valami. Vagy a lázmérőben. De bennem biztosan.
Látszik a pólóm nyoma, ott nem égtem meg. A karórám alatt sem, de a fejem szép piros, és nem bírja a napot, szóval diszkomfort van kicsit.
A járás is nehezen megy, van öt vízhólyagom, és enyhe izomlázam.
Nem panaszkodok, mert remek volt, férfimunka. Nagyon élveztem. Rengeteg, és sokféle élmény ért. Jövőre is is megyek, ha tudok.
Ez volt tehát a Vitézlő túra leírása. Remélem sikerült végigolvasni.
Mától Főhe van, szóval.
Idén sem lesz szomjazás.
Ímmel-ámmal majd talán jelentkezek is.