Ezt a címet, és a tizenhárom pontot is, változatlanul veszem át a logout-ról, Parci blogjáról. Ez az az írás, amit a minap ígértem, Gabriel García Márquezt műve.
Durva volt elolvasni, ahogy látom, más is így volt vele. A mostani helyzetemben főleg nagyon tud ütni, már-már pofon jellegű némelyik.
Van köztük olyan, amivel nem feltétlen értek egyet, pedig logikusnak hangzik. Például pont ez, az első.
1. Nem azért szeretlek, aki Te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.
2. Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.
3. Csak mert valaki nem úgy szeret Téged, ahogy Te szeretnéd, az még nem jelenti azt, hogy nem szeret Téged szíve minden szeretetével.
4. Az igazi barát a kezedet fogja, és a szívedet simogatja.
5. Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül, és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
6. Sose felejts el mosolyogni, még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7. Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek Te jelented magát a világot.
8. Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart Téged érdemesnek arra, hogy Veled töltse.
9. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.
10. Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megörtént!
11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hited. Csak légy óvatos!
12. Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitől azt reméled, hogy ismer Téged.
13. Ne küzdj túl erősen! A legjobb dolgok váratlanul történnek.
Igazán az ötös pont az, ami most nagyon az enyém, és amiért igazán megfogott ez a lista, de ha a hármas pontot tekintem, akkor egy kicsit megnyugszom, és remélem így van.
Remélem… Így kell legyen…
Nem vagyok már annyira szomorú, kicsit változott a hangulatom az utóbbi időben. Inkább olyan nyomott vagyok, olyan beletörődött, meg tudomisén. /*Szerk.: igen, eszembejutott. Robi haverom mondása volt ez: “meg vagyok menve”, igen, ez írja legjobban a dolgot. */
Vannak viharok, nehéz idők még mindig, de már igyekszem nem picsogni, hanem kihúzni magam, és ellenállni minden csapásnak.