Ma csak matek jellegű órák voltak, és érzésre több is a matek ebben a félévben, alig lesz egy kis kockulás. Robbantják a fősulit, nomád népség lett a hallgatóság. Fűtetlen, dohos előadók, szocreál épületek, kellet már egy kis változatosság.
Jó ez, meg minden, de aki nem tud bicajjal járni a városban, vagy kocsival, az igen jó kis gyalogtúrákra kényszerül. Csak ne lenne oly hideg a régi MG épületében. Nem, nem a híres angol sportautógyárról beszélek, hanem a Mezőgazdasági Főiskola elhagyott épületéről.
Mindegy is, a lényeg, hogy lesz matek bőven, kombinatorika és gráfelmélet, analízis egy, lineáris algebra, és végül is ennyi. Így leírva nem sok, de óraszámban, tanulásban rengeteg lesz nekem.
Sok minden nem történt ma, még bevezető hét van, de így is elég fáradtan blogolok most. Korán kelek, hosszú a nap, de leglább jól elvagyunk, ha épp órán kívül vagyunk. Semmi extra, csak úgy múlatjuk az időt. Olyat kaptam ma meg, hogy olyan emberi vagyok, meg finom lelkű. Nem is tudom, hogy értsem, de sejtem, persze. Tulajdonképp számít, milyen vagyok?
Nem tudom, milyen vagyok, vélhetően kivel milyen. Annak azért örülök, hogy kezd rájönni a környezetem, hogy bizony vannak rossz napjaim, sőt még jellemhibáim is, és jéé, nem vágok jó pofát mindenhez.
Na, sok osztani való ész nincs ma nálam, hallgatom a wovrádiót, King Crimson est van, azt még úgysem ismerem. Progresszív, agyérgörcsölő, permutáslós, kombinálós, variálós matekozós jóságzene. Igen, ma volt kombinatorika órám, onnan a szép szakszavak. Meg fogom szenvedni ezt a tárgyat, de nem lesz bukás, mert úgy akarom, ezért úgy lesz.
Rohadt egy vacak hangulat tört rám. A tőzsdénél gáz, ha ingadozik az árfolyam. Ugye az embernél is gáz, ha ingadozik a hangulat?