Vagyok még

Pfuuhh, két zh letudva. Analízis volt, meg LinAlg. Nem valami fényesek lettek, de túl vagyok rajta. Ezért is nem írtam mostanában, kedvem sem volt, mert stresszelt rendesen a dolog, meg ugye tanulni is kellett bőven.
Nem is tudom, a hétvége elég gyorsan telt, ahhoz képest, hogy hosszú volt. Volt valami langyos kis hőbörgés is Pesten, március tizenöt örömére. Erről annyit tudok mondani, hogy mindkét oldal elég izé volt, igazán észre vehetné már magát mindenki. Igen, demagóg vagyok, napüff.
Inkább mentünk csillagászni, hát ilyen komoly geek-eket is rég láttam. Iszonyatos pénzeket ölnek teleszkópokba, de tényleg, félmilla egy belépő cucc. Ezzel állnak ki a mezőre, távolabb a várostól, hogy ne zavarjon a fény. Sajna elég rossz ég volt, de a szaturnusz fent volt, és megnéztük a gyűrűjét, meg annak árnyékát is. Gyönyörű volt. Őszintén megmondom, a mélyűr objektumok engem nem nagy nyűgöztek le, de kétségtelen, hogy érdekesek.
Jól megfagytunk, nem készültünk rendesen.
Bicaj is volt, pénteken kapott újabb 35 km-t, jól kifáradtam, meg átfagytam, de sebaj, ki lehet bírni.
Elég sokat tanultunk mostanában, jórészt nálam. Azt kell mondjam, hogy sokat fejlődtem, meg lehet csinálni ezeket, ha tanul az ember. Ráadásul jól is éreztük magunk, amikor épp nem tanultunk. A kis Sony-val meg nem tudom, mit tettünk, de egyszer csak bekrepált a zoom-os objektív. Először pánik, hogy ezt most így hogy, de mikor kicsit összeszedtem a gondoltaim, meg lenyugodtam, próbaképp rákereste a google-lel a kiírt hibakódra, és hogy hogy nem, első helyen adott is megoldást. A weben minden van, még az is, ami nincs. Maga a web is fent van a weben, tartalmaz mindent, komolyan mondom.
Vissza kellett tolni az objektívet, és kikapcsolni, bekapcsolni. Valószínű, hogy valami kalibrálási probléma volt, úgy, mint az autóknál az elektromos ablakemelőnél. Meg kellett neki mutatni, hogy mi az alapállapot, és onnan már tudta a dolgát. Összeesküvés-elmélet, szándékosan elhagyja magát a gép bizonyos idő után, hogy a szervízek is éljenek valamiből. Körülbelül most jár le a nemzetközi garija, olyan hároméves.
Persze, én és a web győztünk, nem kell ide szervíz.
Amúgy csináltam elég jó fotókat, majd ha lesz türelmem, csinálok egy olyan post-ot, amiben felteszek egy csomó fotót, mert van most rengeteg érdekes. Mentettem a telefonról is, és sok értékes fotó előkerült, majd meglátjátok.

Amúgy nyugaton a helyzet változatlan, ugyanott vagyok, ahol eddig is, ingadozó hangulat, kilátástalanság bizonyos ügyekben, a csavar félrekapatva, de megfelelő nyomatékkal bele lehet azért csavarni, próbáltad már? Be lehet, tényleg, de had ne részletezzem, mi lesz a csavarral, meg az anyával. Jó, ez durva analógia, nem pusztolok el holnapra, de azért komoly dolgok ezek, szakad a menet bele, ki se lehet csavarni. Nembaj, majd kifúrjuk…

Öregharcos gyengélkedett, végül is triviálsi volt a diagnózis, de egy hét kellett, hogy kitaláljuk. Nos, az izzítógyertyák szép sorjában beszartak, így hidegen nem indult. Kapott régi-új gyertyákat, most kábé pöccre röffen.
Ugye mikor szarjon be végleg?! A lehető leggázabb, ajtócsapkodós, kirohanós, basszamegazégezős, vitázós, veszekedős, lelkizős, temperamentumoskodós éjszakán.
A Vectrával vittem haza, mentünk, mint a szél, vahh….
Az Öreg meg kint aludt, tibíjja, mijja?

Mostantól lazítok a héten, két zéhá doszt elég volt, be van tárazva egypár film, meg sörözés…

This entry was posted in élet. Bookmark the permalink. Trackbacks are closed, but you can post a comment.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.

  • Barátok