Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Beküldte imcsi Beküldve 2026.02.5. 19:48:23 (8 olvas)

🕊️ IN MEMORIAM: JOSEPH BENCSIK (1933–2026)
IMG-20260205-105453
A mérnöki precizitás, a kutatás és a méhészet tudósa

Mély fájdalommal, de hálával teli szívvel búcsúzunk Bencsik Józseftől (Jóska bácsitól), aki tegnap, életének 93. évében végleg letette a dalt. Egy igazi hazafit, egy nagyformátumú kutató elmét és egy önzetlen tanítót veszítettünk el.

A rendíthetetlen kutató: Aki a tudományban kereste a megoldást

Jóska bácsi számára a méhészet nem csupán hobbi vagy szakma, hanem egy életen át tartó tudományos kutatás volt. Építészi és mérnöki szemlélete minden munkájában megmutatkozott:

Innovációk az atka ellen: Megszállottan kereste a vegyszermentes megoldásokat. Nevéhez fűződik az atka-fésű elgondolása és az Atkamentes kaptár fejlesztése, amellyel a természetes hőkezelés erejét használta a paraziták ellen.

Rezgésmérés és akusztika: Kevesen tudják, de fiával közösen úttörő kutatásokat végzett a méhcsaládok rezgésmérése terén. Hitt abban, hogy a hangok és rezgések elemzésével korábban és pontosabban megérthetjük a méhek állapotát.

Szerkezetek mestere: Behatóan foglalkozott a Kemény-kaptárral és a kaptáron belüli kémény-hatású szellőzéssel, folyamatosan finomítva a technológiát a méhek egészsége érdekében.

Az '56-os hazafi: Menekülésből új élet

Életútja a 20. századi magyar sors tükörképe. Az 1956-os forradalom után kényszerült elhagyni az országot. A sors különös ajándékaként a Jugoszlávián keresztül vezető rögös úton, a menekülés közben ismerte meg feleségét. Végül Franciaországban, Lyonban leltek otthonra, ahol példás szeretetben öt gyermeket neveltek fel. Lyonban végezte el az iskoláit, ott vált elismert építésszé, de szellemileg sosem szakadt el Magyarországtól.

Híd Lyon és Budapest között

A rendszerváltás után Jóska bácsi azonnal a magyar méhészek szolgálatába állt.

Szakmai műhelyek: Rendszeresen járt Budapestre, aktív volt a Biokultúra mozgalomban és a hazai tudományos fórumokon.

Európai Méhész: Az általa alapított portál és a Méhész újságban megjelent számtalan írása évtizedeken át volt a magyar méhészek „iránytűje”, közvetítve a legfrissebb francia és európai kutatási eredményeket.

„Nem érdekből bírálok... csak éppen a magyar méhészekre váró veszély miatt aggódom.” – J. Bencsik, 2006

Jóska bácsi, te nemcsak a méheknek építettél kaptárat, hanem nekünk, embereknek is hidat a tudás felé. A kutatásaid, az atka-fésűid és a rezgésméréseid eredményei itt maradnak velünk, mint egy soha el nem múló szellemi örökség.

Isten veled, Jóska bácsi! Nyugodj békében az égi mezőkön! 🕯️🐝

Bővebben... | 5652 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.05.11. 15:09:24 (2469 olvas)

Elérkezett az idő amikor az oldalnak haladnia kell a korral ,kicsit más oldalról nézve nem szolgálja ki az igényeinket .
Másrészről többet kell bűvészkednem mint az újon,ezt később fogjátok észre venni .
Régi oldal teljes tartalma elérhető,olvasható,kereshető tartalma megmarad .
Új oldal elérhető klikk a megszokott névre.


Európai Méhész


Beküldte imcsi Beküldve 2013.05.4. 16:15:51 (1658 olvas)


Bencsik József


Mit látnak szemeim Magyar földön? Nem akarom elhinni! Az egyetlen szaklap, a Méhészet legutóbb a 2013/04 számában 26.teljes oldalon, egy fényképes hirdetés- írás a “Syngenta” nemzetközi méreggyártó tröszt égisze alatt. (lásd ! ki ez a weboldalon) Történik ez nem akárhol! Az egyetlen magyar méhészeti szaklapban. No lám nem de gátlásmentes közreműködés a méreggyártók és a Méhészet szaklap között ? A “Syngenta “ rovarirtó gyártó tröszt, fizetett magának egy teljes oldalra méretezett hirdetményt, “Operation Pollinator “ Társulat égisze alatt. Érdekes módon a hirdetés közel sem a méhészekhez fordul, hanem a mezőgazdákhoz. Az írás utolsó mondata alkalmával derül ki: “A Syngenta pedig mint jó mezőgazdasági gyakorlatot ajánlja, a méhlegelők telepítését a mezőgazdálkodók számára “ Tehát még csak nem is a méhészeknek! De mégis a Méhészet szaklap közölte le. Valószínűleg nem ok nélkül, nyilvánvalóan meg is fizették az árát a szaklap tulajdonosainak.

Klikk a bővebben-re folytatódik ..

Bővebben... | 7621 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.05.2. 20:53:09 (813 olvas)

Részletes korlátozást kapott 3, a méhekre veszélyes anyag használata:

Hivatkozás
Ajánlom 'A Méhek Világa' c. filmet a figyelmébe, az előzetese itt tekinthető meg:



Tovább is van !

Bővebben... | 2531 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.29. 20:08:41 (1021 olvas)

Tisztelt Méhészek és méh-rajongók!

Ma volt 3 neonikotinoid hatóanyagú rovarölőszer korlátozásáról szavazás. Így alakult a szavazás:
8 tagállam ellenezte a korlátozást, 15 támogatta, 4 ellenezte.
189 szavazat mellette, 125 szavazat ellene, 33 szavazat tartózkodás!

Az alábbi sajtóközleményt küldtük ki ebben a pillanatban:


Részletek később! (pl. nem július 1-től, hanem decembertől lép életbe, stb.)

Köszönjük mindenkinek a segítséget!

Tisztelettel,
Tömöri Balázs




Tömöri Balázs
kampány koordinátor / campaignerHivatkozás

Bővebben... | 2082 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.29. 20:03:16 (970 olvas)

Ezt is megéltük: a nemzetközi közösség a mi miniszterünket próbálja rávenni, hogy ne a méhgyilkos vegyszereket, hanem a méheket védje!
https://secure.avaaz.org/en/bees_final_hours_hungary/?bPLCndb&v=24599


MA SZAVAZNAK BRÜSSZELBEN A TAGÁLLAMOK 3 NEONIKOTINOID CSÁVÁZÓSZER 4 NÖVÉNYKULTURÁBAN 2 ÉVRE SZÓLÓ KORLÁTOZÁSÁRÓL!

Hargitai Miklós cikke a mai nyomtatott Népszabadságban - részben a témáról:Népszabadság

Folytatódik, klikk a bővebben-re

Bővebben... | 5087 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.19. 17:33:08 (878 olvas)



Bencsik József

Ezen cím alatt íródott előző írásomban a rovarirtók tömeges, ipari alkalmazásaiból származó veszélyekről volt szó. El kell azonban ismerni, hogy az írás fő témája , sem az összefüggései közel sem voltak kimerítők. Nem is lehettek azok, hiszen forog a világ, változnak a helyzetek. Ezúttal is ugyancsak, újabb (méhészeti) életbevágó kérdések kerülhettek a felszínre az odafigyelő méhészek szemei előtt. Másokat a saját sorsa se érdekel.

Bővebben... | 4512 byte -nál több | Hozzászólsz?


Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.11. 20:20:54 (1238 olvas)

1,


2,

3,


Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.9. 18:06:13 (1055 olvas)

Tolvajok leleplezésére tervezett, hivatalosan is használható eszköz, amely bizonyítékokat szolgáltat a rendőrség felé, rögzítve a bűncselekmény elkövetését
Helyezze a mobilkamerát egy közeli fára vagy épületre úgy hogy a kaptárakat lássa. Amint mozgást érzékel azonnal fotókat, kisfilmeket készít az illető személyről, rögzíti a felvételeket egy SD kártyára és akár azonnal továbbítja is a fotókat az Ön telefonjára vagy e-mail címére.
Máris értesül róla hogy illetéktelen személy éppen el akarja tulajdonítani az értékes kaptárakat, azonnal intézkedhet és az SD kártyán rögzített felvételek alapján bizonyítékot szolgáltat az elkövetőről.
A mobilkamera már bizonyított, számos esetben fogta már el a rendőrség az elkövetőt.
Használatáról technikai tudásáról és a jogi háttérről honlapunkon talál részletes ismertetőt.
Kollégáink segítséget nyújtanak a mobilkamerák használatával, beállításával kapcsolatban.
Minden készülék raktárról azonnal elérhető kiegészítőkkel együtt.

További információk, vásárlás: www.mobilkamera.hu

HU-2040 Budaörs Forrás utca 10.
Tel: 06-23-414045
Fax: 06-23-428060
Mobil: 06-20-404-5571
Web: www.mobilkamera.hu
Email: katonazita@mobilkamera.hu
Skype: Mobilkamera.hu


Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.9. 16:17:12 (797 olvas)

Forrás : Greenpeace

jelentés bemutató:
2013.04.09.
Helyszín: Budapest, Paulay Ede utca 55
Ismertető:
A Greenpeace nemzetközi tudományos jelentést állított össze a méhpusztulás mértékéről és okairól. A jelentés tanulsága szerint a méhpusztulás egyik legfontosabb és legkönnyebben megváltoztatható oka a veszélyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata.
Az Európai Unió most tervezi három neonikotinoid betiltását, amit a magyar kormány jelenleg ellenez. A tanulmányt az egyik szerző, Simon Gergely vegyianyag-szakértő mutatja be április 9-én kedden 11 órakor, a Loffice zöld irodaházban, Paulay Ede utca 55-ös szám alatt.
A Méhpusztulás - az európai beporzó rovarokra és mezőgazdaságra fenyegető veszélyek című tanulmány szerint a méhpusztulás az élősködők és fertőzések terjedése, a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás következményeire vezethetőek vissza. A tét hatalmas, hiszen a beporzóknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, a mezőgazdaságban végzett „munkájuk” gazdasági értéke pedig uniós szinten a legújabb kutatások szerint évente 22 milliárd euróra becsülhető.
A tudományos jelentés kiadásával a Greenpeace elindította az európai szintű kampányát a méhek és az általuk beporzott növényekre épülő mezőgazdaság megmentéséért.
Nyilatkozó:
Simon Gergely, Greenpeace vegyianyag-szakértő, +36 20 252 9212, gergely.simon@greenpeace.hu Más kérdésekben:
Vay Márton – Greenpeace Magyarország, médiás: +36 20/52-53-500 marton.vay@greenpeace.hu


Beküldte imcsi Beküldve 2013.04.8. 17:28:57 (928 olvas)


Bencsik József


Az MTI március 20-n nyilvánosságra hozott jelentései, valamint annak március 29-én történt megerősítése szerint : « Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotonoid csávázó szerek használatakor, ezt alátámasztják az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai »
Lásd bővebben .

Bővebben... | 7201 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.28. 20:56:38 (860 olvas)

Forrás :Greenpeace Budapest, 2013. március 25. - A Greenpeace értetlenül áll a kormány álláspontja előtt, miszerint nem támogatják a méhekre világszerte veszélyes vegyi anyagok európai uniós betiltását. A hétvégén több mint száz zöld szervezet részvételével tartott országos találkozón a résztvevők is egyhangúlag arra szólították fel a kormányt, hogy kezdeményezze a beporzókra veszélyes vegyi anyagok korlátozását.

Bővebben... | 2987 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.17. 8:04:59 (742 olvas)

Korábbi cikk alapján




Csuja László
Biológus
Méhmérgezés 2008


Állítólag országszerte gyönyörű a repce. és a repcének a magját csávázzák, sőt virágzás előtt is permeteznek neonikotionid csoportba tartozó rovarírtóvall. Fel kell hívni a méhészek figyelmét a várhatóveszélyre. Aki teheti a figyelmeztetést adja tovább. A neonikotionidos permetezés akkor okoz nagy arányú pusztulást, ha a permetezés kevesebb mint két héttel a virágzás előtt történt. Különösen azok a méhcsaládok vannak veszélybe, amelyek körzetében több külön gazda által gondozott repce van. Ki tudja, hogy melyik mikor permetezett. Elég egy trehány gazda és vége a világnak.


Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.16. 13:58:48 (784 olvas)


Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.14. 20:19:01 (1556 olvas)



Bencsik József

No persze a méhész által alkalmazott itatáson kívül adódik alkalom a méheknek, a család szomjúságát oltani más módon is. Esős időben például, a kaptáron kívül a természetben, szinte bárhol lehet vizet találni. De nem így persze ha gondolunk a nagy nyári melegre, szárasságra. Míg tavasszal, azonban harmatcseppek képződnek, különös hőmérsékleti, és páratartalmi körülmények között, szinte bárhol, esetenként különleges nedves helyeken. A vízhordók természetesen kihasználnak minden alkalmat a nedvesség fölkutatására, esetenként elhanyagolhatják az itatótálcát is.



Harmatképződés alkalmával szívesen meg is teszik, hol ott a tálca a kaptár mellett, tele tiszta vízzel, míg a harmat képződési területe, meg esetleg valamivel távolabb. Járnak el így nyilvánvalóan nem ok nélkül! Az irányadójuk ezúttal nem kizárólag a kihasználási gazdaságosság, vagyis az ivóvíz közelsége, hanem inkább, annak különlegessége, tartalmának nagyobb értéke . A magamfajta kétlábú emlősök is, időnként szívesebben isznak sört, vagy bort, szódát, vagy limonádét, mint közönséges üres vizet . Minden bizonnyal, a méhek is találhatnak valami többletértékűnek vélt folyadékot például a növények levelein található lecsapódott harmatvízben, vagy éppen a gyökér közelben ülepedő nedvességben? Ez utóbbi, részükre, halálos veszély is lehet, amennyiben az OGM növény vetemény magvait olyan rovarirtóval kezelik, amely fölszívódik szinte beépül természetesen, a növény hajtásaiba, leveleibe is. Innen a rovarirtó hatás.

Folytatódik klikk a bővebben-re

Bővebben... | 14113 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.14. 18:35:42 (832 olvas)

Mielőtt elkezdenétek olvasni, ma este még feldobok egy dolgot :)
Van aki ismeri, van aki nem, Józsi bácsi 80 éves, én nagyon kedvelem szókimondását ,mert bizony valljuk meg sokszor igaza van :)

Szóval aki e sorokat elolvassa nincs más teendője Itatón ötletelni vagy megosztania,hátha ő lesz az első ötletével :) hajrá,
ötleteket ,ilyen -olyan féle fajta itatókat várok imcsi72@gmail.com -ra
Akár ezer oldal leírás is jöhet hozzá :)

És most hagylak olvasni :)


Bencsik József

Kedves Imre Barátom !
Ismét jelentkezek újabb elgondolásokkal. Az idő ugyan halad de a tavasz errefelé még mindig nem közeledik. Az országban északon helyenként 30 cm hó, holnap talán ide is megjön. Az első kaptárbontást se tudtam megcsinálni.
Újabban olvastam (Méhészet 13/03 Szekszárd-on) az OMME meg akarja vásárolni a Méhészet szaklapot. Vajon megvásárolnák a szerkesztőséget is? Vajon azok is eladók és meg is vásárolhatók ? Nem de job lenne egyszerre két sajtó orgánum az országban, akik versenyben állnának egymással szemben: ki tud jobbat, többet tenni a szakma érdekében? Abban is csak reménykedek hogy alapvető változások várhatok a közeljövőben, nem csak a szakma gyakorlatában, hanem az értesülések áramlásában is.
Továbbra is az az érzésem , hogy a “fészbuk” divatba jött értesülés forgalmi szokások közel sem felelnek meg a méhésztársadalom tájékozódási szükségletek sujának elviselésére, kielégítésére. Francia tapasztalatok szerint lehet ugyan hatalmas tüntetésekre, zenekoncertekre, táncoló, kávézó, találkozókra, akár bu....... Ez törölve :) szerk. . . a tagokat tömegeket meghívni, lehet hőbörögni is, mindez azonban csak egy villanás, szappan buborék, csak üresség legfeljebb halvány emlék. Semmi tartós szervezettségi igény, semmi tényleges szolgálat? Az a benyomásom, hogy az olyan kezdeményezés ajánlatok amelyek erőfeszítéseket, idő és munkabefektetést igényelnek, azok a fészbukon eleve sikertelenségre ítélve! Hogy ez a benyomás mennyire valós, csinálhatunk bizonyító kísérletet is, gyakorlati téren:
A közelmúlt írásaimban a méhcsalád, vízellátása, itatók, vízminőség volt a téma! Mi történne ha a fészbuk társaidat fölhívnád egy versenyre. Tervezzünk, kivitelezzünk egy ideális méhitató tálcát, ( No persze nem olyan Nagy Ernyei fajta egytonnásat, Méhészet 2013/03, oldal 13) közöljük elgondolásainkat terveinket azokat egymás között, hasonlítsuk össze az eredményeket, vitassuk meg előnyeiket, válasszuk ki a közülük a legjobbat , első lépésben. Célirány annak gyártása, forgalmazása EU szerte. Annak érdekében magam is elszegődöm például a nyertes itató külföldi ismertetésben mint ahogy megtettem azt a Favus lépek esetében. Aki nem mer, az nem nyer!
Egy ilyen kezdeményezés várható eredménye = O. Még csak vissza se hatnak! Következés képpen erőfeszítést igénylő fészbuk nem más mint üres visszhang nélküli esemény. Holott kincsek heverhetnek a fészbuk utcák porában.
Természetesen leközölhető e levelem akár részlegesen akár égészben a fészbuk társak között is!
Bátorító üdvözlettel : Józsi Bácsi


Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.13. 11:59:05 (4044 olvas)

Szerző :Somogyi Norbert ,Párizs

Stéphane Le Foll miniszter február elején mutatta be a három éves fönntartható méhészeti programot - Plan de développement durable de l’apiculture (2013-2015) – az esemény apropóját egy Sarthe megyében található méhészet meglátogatása jelentette.
A miniszter kifejtette, mintegy 40 millió eurónyi nemzeti és uniós forrást kíván mobilizálni a három év alatt annak érdekében, hogy a francia méhészetet versenyképessé és fönntarthatóvá lehessen tenni. Az ambíció nem kicsi: Franciaországot úgy akarja az EU egyik nagy méztermelő országává tenni , hogy jelenleg az országban évente elfogyasztott 40 ezer tonna mézből 25,5 ezer tonna importból származik! A megvalósítás szempontjából mindenképpen kockázatot jelent, hogy a méhcsaládok állapota az egész országban instabillá vált. A miniszter ezzel együtt kifejtette, a gazdasági szempontok mellett a méhészet fönntartható fejlődési pályára állítása lehetővé fogja tenni a méhállomány megőrzését, ami elengedhetetlen a növényvilág szempontjából is.

Cikk folytatódik ! Klikk a bővebben-re

Bővebben... | 6234 byte -nál több | Hozzászólsz?

Beküldte imcsi Beküldve 2013.03.1. 19:36:37 (4393 olvas)


Bencsik József

Alkalmasint olvashatunk a Méhészetben is ( az egyetlen magyar nyelvű szaklapban!) a gyakorlatban alkalmazott itatás szükségességéről a méhesben . Legutóbb (2013/2) is, Janovics István, figyelemre méltó elmélkedései olvashatók , “A víz az élet alapja” című írásában. Megállapításaihoz nem fér kétség. Tudatos, itatás híján számos vízhordó méhecske vész el a természetben. Történik ez így többek között és különösen a kora tavasz folyamán, a hideg-meleg határértékek közelében, pontosan akkor amikor a kaptárban nagy a vízfogyasztás. Beindult a nagybani fiasítás, táplálékot kell készíteni a lárváknak A család vízszállítói a természetesen, a kaptár közelben , kisebb nagyobb víztócsákra járnak amikor is még a talaj hideg, a fagy alig engedett föl, talán még fagyos lehet mélyebben . Ugyanakkor a levegő hőmérséklete már kicsalja a méheket tömegesen, így a vízhordókat is. Azok pedig, igen bátran, teleszívják magukat hideg vízzel. A baj csak az, hogy ezzel az eljárással alaposan lehűtötték a testük hőmérsékletét . Majd megdermednek a helyszínen, képtelenek hazarepülni. Nem hiába el kell ismerni Janovics István szakcikkben jelzett kijáró méhek jelentős veszteségeit a kaptárban.
Folytatódik ! "bővebben-re klikk

Bővebben... | 12481 byte -nál több | Hozzászólsz?


(1) 2 3 4 ... 32 »