• gmail
• intereumedia
• wikipedia

---

ÜZENET

Te ugyan nem látsz engem, de én szívesen látlak...

Rock-történet

A rockzene születését legtöbben a XX. sz. 40-50-es éveire teszik. Ez csak részben igaz, mert ekkor teljesedett ki, de a gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. Mivel a zene a kezdetek óta létezik, valamely gyökerekből táplálkozik. Mik is ezek? Alapvetően a jazz és a blues stílusokból ered, tehát korábbról kell vizsgálódnunk. Sőt, ha tovább megyünk még egy szempontot is megnézhetünk. Mivel fekete zenének nevezzük az előbb felsoroltakat, Afrikából indulhatunk ki. Ezen a hatalmas kontinensen is rengeteg fajta zenei keveredést figyelhetünk meg. Mivel spontán alakult ki, saját érzéseiket próbálták kifejezni, lehetetlen skatulyába helyezni.

De az tény, hogy bármilyen zenét meghallgatunk, visszaköszön az alapvető ritmus, hangzásvilág. Ez pedig a blues, ami az alapvető zene a fekete zenében. Ennek egyszerű magyarázata van. A behurcolt néger rabszolgák magukkal hozták a kontinensről zenéjüket Amerikába. Majd különböző kolóniákba adták tovább kultúrájukat. Először csak maguk között, természetesen megújulva, alkalmazkodva a körülményekhez. Megtanultak helyi hangszereken játszani, a zenei alapokat is elsajátították.

Saját dalokat szereztek, és olyan magas fokon játszottak a hangszereken, hogy az amerikai bárokban, lokálokban csak néger zenészeket alkalmaztak. Fehér zenészeket nem is foglalkoztattak itt, mert a közönség nem szívesen fogadta őket. Ezek a fiatal feketék, olyan hangulatot tudtak kelteni a szórakozóhelyeken, hogy csak őket követelték. A másik szempont, hogy ez volt az egyedüli kiugrási lehetősége ebben az időben nekik. A nagy szórakozóipari központokban most már komoly harc folyt a népszerű, kreatív muzsikusok után.

A popzene a 20. század ötvenes éveiben kezdett kialakulni. Az USA-ban kialakult a szórakoztatóipari ág, ami hatalmas anyagi haszonnal járt. De szerintem még ekkor sem sejtették, mekkora üzletté növi ki magát. Egy jól kiválasztott tehetség, akár hetek alatt is jómódúvá teheti a menedzserét is. A lemezkiadó cégek is gombamódra szaporodtak, néha még maguk sem tudták, mekkora kincseket találtak. A tömegek maguk választották ki, ki lehet sztár, nem pedig a szponzorok. Ez a varázs máig megmaradt. Bárki, bárhonnan jött, tehetségével akármilyen magasságokba elérhet. De ehhez megfelelő kitartásnak is társulni kell. Ezért azóta is nagyon népszerűek a különböző tehetségkutató versenyek. Ezeken versenyeken feltűnhet egy-egy csiszolatlan gyémánt is. A közönség is vevő erre a témára. A könnyűzenei ipar tehát nem is olyan könnyű, mint a neve mutatja. Az egyéb iparágakra is nagy hatással van, pl. zenelejátszó-, HI-FI berendezés-, egyéb kiegészítő-, lemez-gyártók, szórakoztatóipar, kiszolgáló létesítmények, tv-, rádió adók, és a végtelenségig lehet sorolni. De még a divat követése miatt, a könnyűipar is szóba jöhet.

Az eredeti témánál maradva, a háború után teljesedett ki a zenei kultúra megújulása. A fiatalok a hirtelen támadt szabadidejüket a zenével tudták leghamarabb eltölteni. Minden sztárnak, együttesnek kialakult a maga tábora, akik bármit feláldoztak, hogy láthassák, hallhassák, utánozhassák őket. Emlékezhetünk, hogy Elvis-nek, a Beatles-nek, a Rolling Stones-nak, Pink Floyd-nak, Michael Jackson-nak, majd később a fiúegyütteseknek mekkora bázisa volt. Ma is mindig feltűnik a Föld valamelyik pontján Elvis-imitátor, amely egyből a bulvár-lapokba kerülhetnek. Bár eleinte szinte üldözték a lázadó fiatalokat, kénytelenek voltak elfogadni őket. Idővel úgyis megnyugodtak, családot alapítottak, tehát belesímultak a társadalomba. Kirekeszteni nem szabadott őket, hiszen maga a társadalom is nagy hasznot húzott belőlük. Ezt még a keleti blokkban is el kellett fogadniuk.

---

Ugrás a lap tetejére

---

"Gondolkodik, tehát nem tudja, hogy mit csináljon. Én segítek, hogy ne egyedül tegye."

Tel: 06/90/1000-000

---