MENÜ
LINKEK
HÍRDETÉS
ÜZENET
Te ugyan nem látsz engem, de én szívesen látlak...
A Rock itthon
A hatvanas évekig a szocialista kltúrpolitika tiltotta a mindenfajta nyugati típusú zenék elterjedését. Ekkor csak pár énekes dalolt a presszókban, de szigorúan tiltották a külföldi dalokat. Maximum polbeat fesztiválokat rendeztek, ami nem volt az igazi. Aztán elindultak a táncdalfesztiválok Aradszky Lászlóval, Payer Andrással, Korda Györggyel. De felléptek később olyan együttesek is, mint az Illés és a Metró. Az Omegával már a nagy trióként emlegették őket, és beat-esebb elemeket hallhattunk tőlük. A rádióban nagyon ritkán csendült fel igazi beat zene, hiszen ellenőrzöttek voltak a műsorok. Új zenét csak a Luxemburg rádión lehetett hllgatni, persze titokban. De mindenki ismerte Cseke László műsorát, amit alig hallhattak, mert folyamatosan zavarták az adást. Élő fellépéseket csak az ORI szervezhetett, ez csak a kiváltságosok birodalma volt. A szocialista erkölcsöt mindenáron betartatták. A sanzon-bizottság engedélye kellett minden dal megjelenéséhez. A dalszövegeket ellenőrizték, és kihúzták a nem megfelelő sorokat. A KISZ keretein belül működött az Ifi park, ahová csak különböző furmányos trükkökkel lehetett bejutni. Ilyen körülmények között próbáltak az együttesek létezni. A Pacsirta rádiók nagyon jó szolgálatot tettek az erősítésben. A magyar pedig furmányos nemzet mindent megoldottak házilag, és mégis fejlődött a magyar beatzene. A gitártorzítók megjelenésével viszont visszavonhatatlanul beköszöntött a rock-zene. 1968-ban megjelent az első hazai nagylemez is: Omega - "Trombitás Frédi" címen.
Amit, tiltanak, az a legédesebb, tudja mindenki. Hiába voltak az eltiltások, újraalakulva megmaradtak az együttesek. Ennek hatására is a párt szabad utat engedett a fiatalok zenéjének, megfelelő keretek között. A TV viszont a fülbemászó sanzonokat nyomta, szigorúan szimfónikus aláfestéssel. Zalatnay "Cini"-t, Poór Pétert, és a fent említett énekeseket adták a műsorokban. A rádió ban is csak Komjáthy György és Ambrus Kyri 1-1 órás műsora szerepelt üdítőként. Hogy vártuk az adásokat, szigorúan bekarikázva a bennünket felettéb érdeklő számokkal. Az MK-27 magnónkkal izgatottan vettük fel a magnókazettákra a számokat. Már voltak más zenekarok is, akik megpróbáltak az árral szembeszállni. A Neoton, a Hungária, a Beatrice még a megengedett kereteken belül nyomta a diszkóslágereket. De megalakult az első szupergroup is, a LGT. A Beatrice is kiszórta a lányokat, és Feró bekeményített. Sokáig csak "Fekete bárányoknak" nevezett Beatrice, PMobil, HBB trió hiába adott teltházas koncerteket, nem adtak ki lemezt tőlük. Pedig a P.Mobil is olyan művet komponált, mint a "Honfoglalás". Ez egy 45 perces rock-opera, ami méltán került a legféltettebb kincseim közé is. 1980-ban az Óbuda-szigeten 25ezren hallgatták a FB-koncertet. Végül is a köz akaratának nem tudtak ellenállni, és saját albumot készíthettek a 80-as évek elején. Emlékszem én is egy szombathelyi koncertre, ahova pénz nélkül csövesnadrágban, Tisza-papucsban, csíkos pólóban és szumkával jutottunk be. Az Edda, a Lord, A Piramis és a HBB adott koncertet hatalmas siker mellett. Talán ekkor szerettem meg az igazi rock-zenét.
A nyolcvanas évek már az igazi áttörés idekje. Sorra nyílnak a helyek. Egyre több koncertet tudnak adni az arra érdemesültek. A "Petőfi Csarnok", a "SOTE", a "KEK" már ad magyar underground koncerteket is, akik nem szeretnek diszkóba járni. Az URH, a VHK, az Európa Kiadó koncertjeire csak egy szűk réteg kíváncsi, de itt fogalmazzák meg legjobban a társadalom kritikáját. Színe a zenei paletta: az "Első Emelet", "KFT", "Zizi Labor" - mindenfajta stílus. A tv-ben is megindul a "Pulzus" adás, a rádióban a "Poptarisznya". Én ekkor Pécsen jártam főiskolára, nagyon sok zenét cserélgettünk. Ekkor ismertem meg én is az elvontabb zenéket, de sok sláger zene is volt a repertoáromban, mert mindenfajta stílus érdekelt. KFT-t is szerettem, URH-t is, a "Kopaszkutya" zenéje is kedvencem volt, vagy a német NDW /Neue Deutsche Welle/. Amióta /1989-től/ dolgozom, kevesebb idő jut a zenére, bár lemezeimet ekkor vettem meg nagyrészben. Főleg a régi régen óhajtott lemezeket szereztem be. Már több, mint száz lemez közül válogathatok. Ebben az időszakban -a 90-es évektől-, nem igazán maradt meg egy alkotás sem. Talán Geszti Péter próbálkozásai, vagy éppen egy szám ragadott meg. Az előzőekben alig tudtam, kit hagyjak ki a sok remek művészből, most azonban hiába gondolkodom, most is csak a megszokott zenészek jutnak eszembe. Talán annyit, hogy a múlt évtizedben nem teszett, hogy mindenki Búcsúkoncertet adott, közben nyomják továbbra is mostanáig az ipart. Itthon is a nagy retro korszakot éljük. Elnézést a maiaktól, de szerintem kell még egy kis idő, hogy kitermelődjön (ronda szó) egy új nemzedék. A régiek kezéből, pedig semmi áron nem akar kiesni a mikrofon. Ha jó, ha nem jó.
A legkedvesebb videóm
HÍRDETÉS
"Gondolkodik, tehát nem tudja, hogy mit csináljon. Én segítek, hogy ne egyedül tegye."
Tel: 06/90/1000-000
Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, levegő nélkül nem tudok élni. (John Lennon)
 |
 |
| Telefonon bármikor elérhet | |
| Hétfő | 10:00 - 16:00 |
| Kedd | 12:00 - 17:00 |
| Szerda | 10:00 - 18:00 |
| Csütörtök | 09:00 - 17:30 |