Azt hiszem hip-hop körökben senkinek nem kell bemutatni a new yorki
születésű "The Arcitype" név alatt tevékenykedő ütemgyárost, aki a
saját stúdió és a saját kiadó beindításának eredményeként teljes
mértékben kiélheti alkotói szabadságát. Aminek ugye szintén megvan az
eredménye - az utóbbi években egyre gyakrabban tűnik fel a neve a
különböző lemezek produceri listáján. Azt viszont már kevesebben
tudják róla, hogy magyar származású és az aktív munkásságán kívül ez is
lehet az egyik apropója ehavi interjúnknak...
Ahogy mondtad, magyar
származású vagy, az édesapád Budapesten született. Hogyan került ő az
Egyesült Államokba? Az
apám még a második világháború idején menekült el gyerekként
Magyarországról a családjával. Elképesztő számomra a története, miután
eltöltöttek egy kis időt különböző európai menekülttáborokban, egy
hajón utazva kerültek Bostonba (ahol most élek), és New Yorkban nőtt
fel. Mindent maga mögött kellett hagynia, és nincstelenül került az
államokba, de megteremtett magának egy életszínvonalat, és számomra is,
mint ahogyan a családomnak is. Ő számomra a leginspirálóbb személy,
akire valaha is gondolhatnék az életemben.
Ahogy az életrajzod írja,
gyerekként sokféle hangszeren játszottál. Mesélj nekünk arról, milyen
volt a zenei érdeklődésed gyerekként, és később tinédzserként.? Eleinte
zongorázni tanultam, alap dolgokat, és kezdők által is játszható
klasszikusokat játszottam. Körülbelül harmadikos lehettem, amikor
áttértem a klarinétra, ekkor nagyon sok Benny Goodman and the Swing
Era-t hallgattam. 5-ik és 6-ikos koromban visszaváltottam a zongorára,
és a klasszikus zene mellett bluest és ragtime-ot is játszottam. Ebben
az időszakban leginkább Scott Joplint hallgattam, stride zongorás
zenéket, emellett Dr. John and Professor Longhairt, a New Orleansi jazz
és blues zenéket, és eléggé rajongtam a Beatles iránt is. 7-ik
osztályban elkezdtem gitározni tanulni, és csatlakoztam egy együttesbe.
Leginkább 60-as és 70-es évekbeli rockot játszottunk, és azt hiszem a
Cream-et, Jimi Hendrixet, és más reggae zenéket hallgattam ekkortájt.
Ezután elkezdtünk az együttessel 70-es évekbeli soult és funkot
játszani, a Staple Singerst hallgattam, a Meters-t, és persze a
Parliamentet. Középiskolában a banda feloszlott, úgyhogy elkezdtem a
saját utamat járni, az éneklés és a dalszövegírás érdekelt leginkább a
blues területén, csináltam a saját zenéimet, amiket kazettákra vettem
fel, amin minden hangszert én játszottam. Valamikor a középsuli vége
felé egy haverom mutatott nekem pár cuccot a Fugeestól, a Rootstól és
Mos Deftől, és ekkor változott meg számomra minden. Először éreztem
úgy, hogy az összes zene, amit az addigi életemben kedveltem, vagy
éppen csináltam egyszerre hangzott fel. Azóta hallgatok Hip-Hopot.
Azelőtt gitároztál, volt
egy blues együttesed, ami később feloszlott. Hogyan jött az ötlet, hogy
szerencsét próbálj a hip-hop terén? Nos,
ahogy előbb említettem, részben amiatt, hogy a hip-hop lehetővé tette
számomra, hogy együttesen játszhassam azokat a zenéket, amiket az
azelőtti években szerettem. Főiskolán csináltam egy tézisszerűséget
arról, hogy a hip-hop valójában a blues zene egy újabb értelmezési
formája. A témájuk hasonló volt, és hasonló körülmények keletkezett
mind a kettő. Azt hiszem, a Blues és a Hip-Hop közötti kapcsolat, és az
átmenet az egyikről a másikra számomra nagyon könnyen ment. És a
körülöttem lévő emberek is egyetértettek velem, ezáltal segítve abban,
hogy gyorsan és buzgón vágjak neki a zenekészítésnek a hip-hopban.
A
stílusod elég különleges, a beatjeid nagyrészt nem tartalmaznak
mintákat, és hangszerek alapján épülnek fel. Teljesen bojkottálod a
minták használatát a beatjeidben, vagy néha azért te is próbálkozol a
régi módszerekkel dolgozgatni?
Nem úgy tekintek erre, mintha bojkottálnám az egészet. Persze, időről
időre én is élvezem ezt, de a megbecsülés és az érzés, amit egy olyan
zene miatt kapok, amit teljes mértékben én készítettem a semmiből
sokkal jobb, mint az, amit egy mintából előállított zene miatt kapok.
Jobb érzés a magaménak tudni ezeket a zenéket, amikor teljesen magamtól
csinálom őket. Ez a készségem a beatek készítésével kapcsolatban olyan,
ami talán valamennyire segít abban, hogy különbözőbbé váljak a világ
többi beatmakereitől, akik persze szintén jók. Üzleti szempontból is
jobb, ha az ember mellőzi a mintákat a zenéiből, és mindent saját
magától csinál.
Milyen
módszerek alapján csinálod a zenéket, hány beatet csinálsz egy nap, és
milyen felszereléssel dolgozol?
Leginkább a Reasont használom. Bár mostanában egyre gyakrabban
használom a Maschinet is. Az, hogy hány beatet csinálok meg egy nap
alatt attól függ, hogy mi mást kell még csinálnom a stúdióban, vagy a
kiadónál, de mindig megpróbálok legalább egy újat csinálni egy nap. Az
olyan napokon, amikor leülhetek, hogy csak erre koncentráljak, 3-at
vagy akár 5-öt hozok össze.
Melyik
producerek vannak rád befolyással, és kik a kedvenc rappereid vagy
csapataid?
Leginkább Jake One, DJ Khalil, M-Phazes, Just Blaze, Alchemist, 9th
Wonder, Premier, és Dr. Dre-t befolyásol, a kedvenc rappereim vagy
csapataim között pedig ott van a De La Soul, Little Brother, Pharaohe
Monch, Big K.R.I.T., J. Cole, Kendrick Lamar, és még sokan mások.
Csináltál
egy albumot Ruste Juxx-al a Duck Downtól V.I.C. címmel. Mesélj az album
készítésének körülményeiről, és hogy milyen volt vele dolgozni?
Marha jó volt Juxx-al dolgozni, nagy forma, faszán összehaverkodtunk.
Tényleg jó arc, és egy jó emcee aki tudja a dolgát. Az album nagy
részét a stúdiómban, Cambridge, MA-ben vettük fel egy hétvége alatt,
aztán hozzárakosgattunk pár dolgot még lent Brooklynban az azt követő
hónapokban, és Young Jedi dolgozott a keveréssel a stúdiómban. Jó
hangulatban teltek a munkálatok, és mind a ketten nagyon büszkék
vagyunk az albumra.
Nagyon
sok nagy név rappelt már a beatjeiden, mint például Slaine, Vinnie Paz,
Kool G Rap, és Sean Price, csak hogy párat említsek. Nevezd meg azt a
közreműködést egy emceevel, amire a leginkább büszke vagy.
Fúúú, tényleg nagyon sok van, amire büszke vagyok. Szerencsém volt
dolgozni kiváló előadókkal, és ami fontosabb, hogy összebarátkoztam
velük. Mindannyian korrekt fazonok, marha jók a maguk területén, és
megtiszteltetésnek érzem azt, hogy kedvelik azt, amit csinálok. Amikor
Vinnie Paz küldött nekem egy e-mailt, hogy Scarface rappelni fog a
közös zenénken, az a hír különösen bearanyozta a napomat. De ezek
mellett büszke vagyok minden egyes zenére, amit az AR Classic-el
csináltam, egészen azokig a zenékig amiken Reks, Termanology, Slaine,
Rockness Monstah, Vinnie, vagy akárki más rappel.
Van
egy saját kiadód, ami AR Classic Records néven fut. Mesélj nekünk az
ott lévő előadókról, az eddigi munkáikról, és hogy milyen projekteken
dolgoznak most?
Az AR Classic névsorában jelen van Carolina Black, Dominik Omega, Esh,
Fran-P, Moe Pope, XL, Waters, és Viceversah. Ezenkívül még van a The
High Life nevű csapat, melynek tagjai Carolina Black, Dominik Omega,
Fran-P, és Vice. Carolina Blacknek ott a „The Key Of Black” című
albuma, Dominiknek a „This Moment In Time”, és Vicenak is van egy pár
albuma, a legújabb „Shine Not Burn” címen jelent meg. Decemberben
kiadtam egy EP-t Esh-el, „Nightworks” címmel. Jelenleg Moe Pope,
Fran-P, Vice, és Esh albumain dolgozunk, a legtöbbjüké idén fog
megjelenni, és Waters debütáló albuma Május 22-ikén jelenik meg
„Surface Tension” címmel.
És
végül, de nem utolsó sorban, beszélj nekünk arról, mit várhatunk tőled
a jövőben, legyen az szóló projekt, vagy kollaboráció egy újabb nagy
névvel a hip-hopból.
Van pár cucc a tarsolyomban, két új saját projekt, amin dolgozok, és
reménykedek benne, hogy ki tudom adni őket idén. Az első egy rövidebb,
de annál jobb projekt lesz, különbözőbbnél különbözőbb emceekkel. Ezzel
a projekttel valami olyat szeretnék mutatni az embereknek, amire nem
számítanának tőlem. Ennek a projektnek nagyon olyan hangzása lesz,
mintha teljesen mintákból készült volna, és olyan igazi oldschool
érzést fog átadni. Nagyon izgatott vagyok ezzel a projekttel
kapcsolatban. Emellett még dolgozok a debütáló LP-men is, amin több
igazán jó emcee is szerepelni fog. Már rajta van Sean Price, Reks,
Termanology, Ruste Juxx, és még csak most kezdek neki igazán. Úgyhogy
az is egy jó kis projekt lesz, pár igazán jó rapperrel rajta. Emellett
számítsatok új zenékre tőlem Vinnie Pazzel, Termanology-val, Reks-el,
Rockness Monstah-val, és persze kövessétek az AR Classic projektjeit!
