Régi, több évszázados borvidékünk a Soproni. Hasonlóképpen a Balaton közeli borvidékekhez, ide is szívesen települtek emberek már jóval az idoszámításunk elott. Sopron városát még a kelták alapították, akik már foglalkoztak szolotermesztéssel. A rómaiak idején fontos kereskedovárossá notte ki magát. Az idok során számos rendelettel kedvezményezték az itt termelt, majd exportált bort. Kedvezo fekvésének köszönhetoen a XV. és a XVIII. század között az európai borkereskedelem központjává vált.
Az Észak-Dunántúli szolotermelo tájba tartozik hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Az Alpok lábánál elterülo Soproni borvidéknek két körzete van: a Soproni és a Koszegi. Jelenlegi összterületük megközelíti az 1900 hektárt.
Klímájára kedvezo hatást gyakorol a Ferto-tó, mely nagy vízfelületének köszönhetoen egyenletessé, kiegyenlítetté teszi a környék éghajlatát. A tél itt enyhébb, a nyár viszont huvösebb a magyarországi átlaghoz képest. Ennek az enyhe télnek köszönhetoen a szoloket még takarás nélkül is elkerülik a komolyabb fagyok. Az évi napfénytartam mindössze 1900 óra, mely a sok csapadékkal (650-700 mm) egyetemben hozzájárul a táj kiváló minoségu, egyedi ízvilágú, savban gazdag borainak létrejöttéhez.
A borvidék szoloültetvényeinek többsége az enyhe lejtésu domboldalakon, a hidegebb levegot hozó északi szelektol védve terül el. Talajaik általában löszön kialakult barna erdotalajok, illetve a Ferto-tó melletti homoktalajok.
Napjainkra nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a fajtaválaszték is jelentos változáson ment keresztül. A korábban akár aszú minoséget is produkáló Furmint fajta, mára szinte teljesen eltunt a borvidékrol. Helyébe a Zöld Veltelini lépett, melyet a Leányka, Tramini, Sauvignon és Chardonnay ültetvények színesítenek. A Soproni borvidéken 75%-ban vörösbort adó fajták teremnek. Kiemelkedik közülük a Kékfrankos, melyet a Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc követ.