Libanon

Libanon egy olyan ország, amit, ha nem létezne, ki kellene találni, és tanítani az egyetemeken, hogy ilyen létezik. Én is így éreztem, amikor 2008 novemberében megérkeztem a cédrusok földjére. Az egyik ismerősöm, aki ebben az országban él már több éve, a következőképpen mutatta be nekem az országot: a keresztények az ország keresztény részében, a muzulmánok az ország muzulmán részében élnek. A keresztény országrészben kis kápolnácskák az út mentén, keresztek, szentek, templomok, zászlók mindenfelé. Az iskolák (katolikus iskolák) fantasztikusak: az itt élőgyerekek háromévesen iskolába járnak, hatévesen angolul, franciául és arabul írnak és olvasnak. Az összes itteni családban van etiópiai vagy Fülöp-szigeteki szobalány, aki ott lakik a családdal, és ő a mindenes. Szinte minden keresztény beszél franciául, klasszikus arabul (és esetleg angolul) a libanoni mellett. Ami még furcsa: rengeteg az egyedülálló lány. A folyamatos polgárháborúk miatt nagyon sok fiatal férfi külföldön él, így egyetlen Libanonban élő fiatal (keresztény) férfira akár öt-hat lány is jut. A lányok azonban nagyon válogatósak, és inkább nem mennek férjhez, ha nem találnak magukhoz való párt.
Az ide utazókat már az ország repterén is meglepetés érheti, hiszem az Európai Unió országaival ellentétben, itt mindenhol engedélyezett a dohányzás. Ne botránkozzon meg egy turista sem, ha az útlevele lekezelése közben a libanoni ellenőr egy-egy füstkarikát fúj felé. Engem személy szerint letablózott ez a látvány. Az országba haza érkezők, már a repülőgépből kiszállva cigarettás dobozuk és öngyújtójuk után kutatják a zsebeikben, itt ez a szokás. A tömegközlekedés kultúrája ebben az országban jóformán nem létező fogalomnak számít. A tömegközlekedés itt a taxi, aminek piros rendszáma van és rendszerint 20-40 éves Mercedes, aminek a sofőrje állandóan dudál, hogy felhívja magára a figyelmet. Ezek az autók fix díjon visznek városon belül bárhova, általában 2 dollárért. Ha nagyobb távolságot megyünk, akkor megmondja a sofőr előre, hogy a 2 dolláros díj hányszorosáért visz el minket. Általában egy várost át lehet szelni maximum 10-12 dollárból. Természetesen ezek a taxik útközben másokat is felvesznek, akik velünk egy irányba utaznak.  A mégis előforduló egy-egy tömegközlekedési busz, igen ritkán jár, és szinte állandóan tömve van. A libanoni emberek mentalitásában nincs helye a KRESZ-nek. Bennem legalábbis ezt az érzést keltették az utakon össze-vissza cikázó gépjárművek. Mindenki úgy közlekedik ahogyan tud. Nincsen jobb kéz szabály, és a jelzőlámpák tilos jelzését is csak 2008 októberétől kell figyelembe venni. Ezekre minden lámpánál rendőr vigyáz.

Alapvetően mindenki óvatosan közlekedik, ennek megfelelően elég kevés a baleset. A biztonsági öv használatának elmulasztása viszont, vagy a mobiltelefonálás a kocsiban, hamar 150-200 dollárba kerülhet. A kint tartózkodásom alatt a következő akadályt a benzinkutakon történő tankolás okozta. Ha megállunk tankolni, ne keressünk a benzinkúton shop-ot. Általában csak beállnak az autók a kútoszlophoz, gyakran járó motorral és az indiai vendégmunkásnak megmondják, hogy mennyiért kívánnak tankolni, aki már tölti is. Ezek a furcsaságok arra késztettek, minket turistákat, hogy inkább a taxikkal közlekedjünk az országban. A helybéli taxisok autóiban nem található meg az itthon már megszokott taxióra. Az úti cél megbeszélését követően, a tarifát is előre le kell egyeztetni a sofőrrel, hiszen az alku megkötése előtt még a motort sem hajlandó beindítani. A nevesebb szállodák, mint a Mövenpick Hotel vagy a Le Meridien színvonalas, az öt csillagos minősítésnek megfelelő ellátásban részesítik vendégeiket. Bőséges reggeli, ebéd és vacsora várt minket a hotelben. Az európai vendéglátástól eltérően Libanonban egy étkezés minimum 30-40 fogásból áll, melyek kissé kóstoló jelleget öltenek. A helyiek mindenből csak egy kicsit fogyasztanak, melyhez evőeszközt ritkán, vagy egyáltalán nem használnak. Ezekhez az étkezési szokásokhoz kellet alkalmazkodnunk a kinn tartózkodásunk alatt.  Gasztronómiai szempontból a teríték főként friss gyümölcsökből, olajos magvakból, zöldségekből áll.

A szórakozni vágyók az arab ország 3-4 kilométer hosszú, Mono street elnevezésű sétányán lelhetnek megfelelő kikapcsolódásra egy-egy kellemes este alkalmával. Ez az utca a keresztény belvárosban, vagyis Achrafieh-ben található, amely a szórakoztatóegységek végtelen palettáját vonultatta fel előttünk. Természetesen minden vendéglátó egység lehetőséget nyújt a hazánkban kuriózumnak számító különféle vízipipák és dohánytermékek kipróbálására. Akik napközben a vásárlás mellett döntenek, azoknak érdemes ellátogatniuk Verdun luxus negyedébe, ahol az összes világmárkát felvonultató bevásárlóközpontok gondoskodnak arról, hogy a turisták elköltsék az összes pénzüket. Azonban azok se csüggedjenek, akik csak egy kis olcsó helyi csecse-becsét, szeretnének szuvenírként hazavinni, hiszen Hamra utcája csak úgy ontja magából az olcsó portékákat.  Az ország fővárosa nem csak a vallások, hanem a társadalmi rétegek és a vagyon szerint is megosztható. Bejrut egyes részei virágzó és gazdag életről tanúskodnak, még a másik oldala a szegénység és a pusztulás jelenlétét tükrözi. Meglepő élmény volt számomra, hogy egy-egy városi utazásunk alkalmával az egyik utcában a nyomort, míg az azt követő utcában a gondtalan gazdagságot láttam. Az ott már mindennaposnak számító áramkimaradásokhoz, és a közlekedés nehézségeihez nehezen sikerült hozzászoknom, de összességében elmondhatom, hogy egy igazán gyönyörű és érdekes kultúrájú országba sikerült eltöltenem néhány hetet, amely felejthetetlen élményekkel és óriási tapasztalatokkal gazdagított engem.

USA

Amerika kontinensein mindenhol a rend és a fegyelem figyelhető meg. Ezt már a repülőtéren megtapasztalhattam, amikor idén márciusban ellátogattam az államokba. Itt az emberek nagy részében ösztönösen él az, hogy a szabályokat be kell tartani és aszerint kell élni. Amerika egy másik világ. Az ország városaiba érkezve olyan érzés lett úrrá bennem, mint amilyet Gulliver érezhetett, amikor megérkezett az óriások birodalmába. Itt minden óriási volt. Az épületek, az utcák, az autók, egyszerűen minden hatalmas méretet ölt. A reptértől kilépve tömegközlekedéssel, vagy akár taxival is eljuthattunk a szállodánkba, de mi inkább az utóbbit választottuk. A taxisok fix tarifával dolgoznak, így esélyünk sem volt az alkudozásra. Számos olyan neves szállodalánc megtalálható itt, melyek világszerte magas színvonalon hivatottak kiszolgálni vendégeiket. A Miami-Beachen megtalálható három csillagos Hilton Hotel adott nekünk otthont arra az egy hétre amit az országban töltöttünk. Ez a hotel a magyarországi ötcsillagos szálloda kiszolgálásának és reprezentálásának felelt meg. Az itt megtalálható szobák sokkal felszereltebbek és tágasabbak voltak, ezáltal kényelmesebb és önfeledtebb pihenés nyújtottak. A szobákat nem a megszálló vendégek létszáma szerint adják ki, és árazzák be, mint ahogy hazánkban. (itthon léteznek 1 ágyas, 2 ágyas szobák) Amerikában a szobáért kell fizetni, melynek mérete alapján változnak az árai.  Egy szobában annyi ember száll meg ahány csak elfér. A szállodák a már jól megszokott wellness lehetőségeket is magas színvonalon biztosítják vendégeiknek, de Las Vegasban minden ilyen szolgáltatásért külön fizetnünk kellett. Alapvetően Vegasban mindenért külön kell fizetni, ami nem a szerencsejátékkal van összefüggésben. Az otthoniakkal való kapcsolattartás miatt a szállodában wifi elérhetőséget kerestem, s meglepően tapasztaltam, hogy nincs, még a legjobb, leghíresebb Bellagio Hotelben sem ilyen szolgáltatás. Ezzel szemben a jócskán elmaradottabbnak számító bejruti kávézók teraszán vígan tudtam internetezni. Vegasban úgy gondolják, hogy a vendég ne a neten lógjon, inkább menjen le játszani, vagy fizessen be egy show-ra, amikre a belépőjegy 150 dollárnál kezdődik.

Akik nem csak kizárólag a hotelben megszokott kontinentális gasztronómiai vendéglátásra kíváncsiak, hanem kipróbálnák a „helyi ízeket” is, azok bátran nekivághatnak Amerika széles utcáinak. Így tettünk mi is. A gyorséttermek hazájában egymás hegyén-hátán sorakoztak a különféle étteremláncok, gyors kiszolgáló büfék. A hamburger, a sült krumpli, a reggelinél megszokott rántották, bagelek, az édes palacsinták, és muffinok színes kínálatával találkoztunk Amerika gasztronómiai egységeiben. Ezek az éttermek úgymond a szegényebb réteg számára a legmegfizethetőbbek. A nevesebb és színvonalasabb éttermek kínálata a magasabb társadalmi réteg kiszolgálására hivatott. A magyarországi vendéglátáshoz képest szokatlan volt számunkra, hogy az éttermekben, legyen szó gyorséttermekről vagy normál vendéglőkről, az üdítő ital fogyasztása korlátlan, hiszen csak egyszer kellett kifizetnünk az üdítőhöz a poharat, melyet bármikor újratölthettünk. Az Amerikából származó McDonald’s kínálata is merőben más mint itthon. A menük sokkal nagyobbak és változatosabbak, valamint a különféle szószok (pl.: majonéz, ketchup) korlátlan mennyiségben fogyaszthatók az ételekhez. Külön „élményt” nyújtott számunkra az a tény, amikor a Taco Bell gyorsétteremben, Miami Beach-en a kiszolgáló személyzet nem beszélt angolul. Ott áll az étterem Miami Beach kellős közepén egy hatalmas amerikai zászlóval, és a személyzet nem beszéli az ország nyelvét. Mikor mondtam, hogy európai vagyok, nagyon megörült, és azonnal küldött egy másik kollégát, aki szintén európai, bolgár. Szegény kis mexikói lány meg volt róla győződve, hogy egész Európában egy nyelvet beszélnek. Végül „kézzel-lábbal” ugyan de sikerült megértetni velük, hogy mit szeretnénk rendelni.

A vásárolni vágyók számára nehézséget okozhatnak az óriási távolságok, melyek nem csak a városok, de egy-egy városrészek között is megfigyelhetőek. Ezért is nehéz autó nélkül létezni az országban. Számukra a 100-150km-es távolságok olyanok, mint hazánkban egy 5-10km-es út. Tankolásnál ismét szokatlan kiszolgálásban volt részünk. A benzinkúton először be kellett mennünk a shop-ba, ott megmondani mennyiért kívánunk tankolni. A fizetést követően az adott kútoszlopra beállította a kutas a fizetett összeget és csak ezután tudtunk tankolni.
Az úgynevezett MOL bevásárló központok óriási üzletkomplexumot alkotnak, amelyekben a turisták kedvükre vásárolgathatnak. Természetesen erre az országra kevésbé mondható az, hogy olcsó lenne, de lássuk be az általuk kínált minőségre bizony nem szabad sajnálni a pénzünket!
A szállodák által szervezett különböző városjáró turistabuszok, számtalan lehetőséget adtak arra, hogy minden kedves vendég - köztük mi is - megismerhesse Amerika nevesebb városait. Míg Los Angeles  és Las Vegas az éjszakai élet, a szórakozás és hírességek a városa, addig Miami a tengerparti strandoknak és New York pedig a belvárosi pezsgésnek és vásárlási lehetőségeknek ad otthont.   

 

 

Bermuda-szigetek

Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe.
Bermuda-sziget éghajlata szubtrópusi. Szeptemberben több hurrikán is végigsöpör rajta.
A legmagasabb pont a szigeten a Town Hill (79 m).
A szigeten több nemzeti park is található.
A sziget felfedezését Juan de Bermúdez spanyol felfedező nevéhez szokás kötni. A szigeteket spanyol és portugál hajók használták élelmiszer és ivóvíz készletük kiegészítésére, de a szellemekről és ördögökről szóló legendák, amit táplált egy rémületes madárhang (legvalószínűbben a 'Bermuda Petrel', más néven Cahow' hangja), és a folyamatosan viharos, hajótöréssel fenyegető időjárás elvette a kedvet állandó település alapításától az Ördögszigeten.
Népesség: 64.482 (2003). Fővárosa Hamilton.
A népesség közel, 55-60%-a fekete bőrű, az afrikai rabszolgák leszármazottai. Az európai lakosság aránya: 34-36%, kivétel nélkül a brit gyarmatosítók utóda. 6% mulatt, fekete-fehér keverék. További 4% indiai bevándorló, akik akkor érkeztek a szigetre, amikor még India is a Brit birodalomhoz tartozott.
Wikipedia article: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bermuda-szigetek
This article is protected.
Category: island
Permalink to this place

 

 

 

Izrael
Tel Aviv

 

Fantasztikus, nagyon vallásos, és nagyon - nagyon idegesítő. Főleg a reptér!!!!
Személyes tapasztalataimra és a HVG tapasztalataira építem véleményemet.
Amit az országba lépéskor tapasztaltam még a kedvemet is elvette hogy legközelebb ide jöjjek.  Átforgatás, kikérdezés, éppen csak a bugyim színét nem kérdezték meg, de minden mást igen. Rosszul kezdődött nagyon, pedig annyira vártam és annyira szerettem volna látni mindnet. De a kommunikációs tér mindenhol hiányzott. Zárkózott mosolygós emberek. Semmi közeledés.

A HVG.HU szakértői

Braun Róbert: Tagja lettem egy nemzetközi és izraeli kommunikációs és reklám-szakemberekből, kutatókból álló csapatnak, amely a kormánytól kapott megbízás alapján dolgozza ki Izrael új márkáját, brandjét. Ha majd meghatározzuk a márkát, az identitást, arra épülhet majd a kommunikáció. A régi márkával valóban sok baj volt, ezt igazolták az elmúlt két évben e munka előzményeként folytatott nemzetközi kutatások. Igaz, Izrael „márkájával” korábban soha sem foglalkoztak, inkább csak spontán alakult, elsősorban a napi konfliktusokról, háborúkról szóló hírek és a világ információs csatornáin ide-oda áramló előítéletek, vélekedések, magyarázatok hatására. Az izraeli vezetők felismerték, hogy a globális kommunikáció korában óriási verseny folyik országok, régiók, városok, falvak között a figyelem felkeltésért. Ennek pedig anyagi konzekvenciái is vannak: fellendülhet vagy ellenkezőleg, visszaeshet az idegenforgalom, a befektetés, a kivitel – attól függően, hogy közvéleménynek illetve a szakmai közönségnek, beruházóknak, a pénzpiacok szereplőinek milyen elképzelései alakulnak ki az illető országról, régióról, városról vagy történetesen faluról.

 Kik vannak a szakértői csapatban?

B. R.: Az izraeli kormány és a helyi reklámszövetség „Brand Israel” projektjét 20 tagú bizottság irányítja. Elnöke Guy Toledano, az izraeli Saatchi & Saatchi reklámügynökség vezetője. Vele korábban együtt dolgoztam egy nemzetközi branding projektben, ő hívott a csapatba. A bizottságban rajtunk kívül a külügyminisztérium képviselői, izraeli és amerikai kutatók, valamint neves nemzetközi kommunikációs szakemberek kaptak helyet. Nekik már vannak tapasztalataik más országok, például Botswana, Új-Zéland, illetve nemzetközi cégek, így az Aeroflot vagy a Johnny Walker márkájának kialakításában.

 Mire jutottak, hogyan kellene újravarázsolni a külföldiekben élő Izrael-képet?

B. R.: Korai lenne erről beszélnem. Annyit azért elmondhatok, hogy elemeztük az elmúlt években elvégzett kutatásokat, kialakítottuk azt a listát, amely pozitív és negatív értékeket tartalmaz, megkíséreltük a lehetséges átjárási, átvezetési csatornákat meghatározni. Foglalkoztunk a szóba jöhető márka lényeges elemeivel, azzal a kerettel, amelyre majd a kommunikáció épülhet. Minden ismert márka így épül; a legismertebb talán a Coca Cola márkaesszenciája, amely két szóból áll: globális barátság (universal friendship) vagy a Stella Artois sör márkája, melynek lényege: „minőség - kompromisszumok nélkül”. Országok márkája sem épül másképp, ez az elmúlt években mind nagyobb figyelmet kapott a szakmában, olyannyira, hogy ma már külön szakmai folyóirat is létezik, címe Place Branding (azaz: helymárkázás). Horvátország, Bosznia-Hercegovina márkaidentitásának kialakítása csak nemrég fejeződött be, most már a ráépülő kampányok folynak a nemzetközi sajtóban.

 Melyek voltak a vitás kérdések, felhasználják-e az emberarcú zsidó állam jelképeként a mosolygó izraeli katonalányt?

B. R.:

Valóban, az eddigi márka egyik lényeges eleme volt - még ha nem is tudatosan épült – az „emberarcú Izrael”. A modern márkák azonban nem tolakodóak, elsősorban fogyasztói előnyökre és a fogyasztói részvételre épülnek, nyitottak, inspirálják a gondolkodást, lehetőséget adnak a fogyasztónak, hogy tegye hozzá azt, amitől úgy érzi, a sajátja. A márkáknak tehát egyenrangú párbeszédre kell ösztökélniük a fogyasztót, nem szabad rákényszeríteniük a befogadóra az értelmezést, nem szabad szájbarágósnak lenniük. Nincs ez másképp az ország márkákkal sem; azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy az emberarcú Izrael márka elemei nem éppen ilyenek.


 Úgy hallottam, Önnek a kreativitás, mint izraeli énkép sem tetszik.

B. R.: Való igaz. Amikor felhozták, ellene voltam, mert jó példája a nem egyenrangú párbeszédnek. Ha mi kreatívak vagyunk, és ez különböztet meg bennünket másoktól, akkor ezzel a többiek fölé – egyebek mellett a más nemzetbéli fogyasztók fölé - helyezzük magunkat. De ez nem csak izraeli sajátosság: éppen most Magyarország is hasonló üzenettel szeretné megnyerni magának a turistákat. Mondanom sem kell, azt sem tartom szerencsés ötletnek.
Érezhető volt, hogy Izrael a 2006-os libanoni összecsapás óta készül egy sikeres, győztes háborúra, az időzítés pedig nem véletlen – véli a szakértő. George W. Bush az utolsó napjait tölti elnökként, ráadásul egy győztes háború jelentősen növelheti a februári választásokon a jelenlegi kormánypártok, a Munkapárt és a Kadima esélyeit. Céljuk megakadályozni a Likud és annak keményvonalas vezére, Benjamin Netanjahu hatalomra kerülését. A hat hónapos tűzszünet meghosszabbításának a Hamasz által történt elutasítása és a rakétatámadások felújítása pedig úgyszólván lépéskényszerbe hozta Izraelt.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem professzora szerint a kormánypártok választási céljai mellett Izraelnek az is célja, hogy a Hamasz hatalmának letörésével helyzetbe hozza a Ciszjordániában erős Fatahot, a mérsékeltebb palesztin erőket, akik Mahmúd Abbász vezetésével tárgyalópartnerek lehetnek Izrael számára.  

 

 

 

 

 

Jordánia

 

A sivatag

 

A nyaralók

 

 A tengerpart

 

Fantasztikus és kolosszális Jordánia

A Jordán király kb. egy évtizede döntött úgy, hogy országát Közel-Kelet legvonzóbb turistacélpontjává teszi. Túl sok erőfeszítésre nem volt szüksége, mert az ország annyi csodát és kincset rejt az utazó előtt, amivel joggal nevezhetjük a térség aranybányájának. Petra ősi romvárosától a Wadi Rum vörösen izzó sivatagán át Amman izgalmas bazársoráig rengeteg szépséggel találkozhatsz. A kötelező látnivalókon túl megmutatja neked a Mujib Wadi fantasztikus kanyonját, Jerash ősi települését, a Nébó-hegyet, ahonnan Mózes megpillantotta a Kánaánt. Mindezen túl 50 méter magas vízesés alatt fürdőzhetsz egy kétnapos gyalogtúra végén, a sivatag közepén. Ali Baba világa mese, Jordánia valóság, még sincs köztük különbség...

Petra

Petra

Aqaba

 

 

Mallorca

 

 

 

 

 

8-as Kapu Főtengelyének helyszíne a gyönyörű spanyolországi sziget, Majorka lesz. A Főtengely minden 11:11-es kapunyitásnak a középpontja. Ezen a helyen lépnek be az első 11:11 energiák a Földre. Elengedhetetlenül fontos, hogy erős és odaadó csoportunk legyen a 8-as Kapu Főtengelyében, mert a SZERETET legújabb szintjeit hozzuk be, és jó erősen lehorgonyozzuk a Lótusz Szív új alapjait.

A 8-as Kapu Megnyitása monumentális, az első 11:11-es Kapu 1992-ben történt megnyitása óta a legfontosabb. A Természetfeletti Gyémántján keresztül megtett utunk mérföldköve, amely után az Egységbe vezető utunk egészen új metafizikája válik láthatóvá. Az Újvilág útjai megnyílnak a mélyebb Láthatatlan végtelen, még fel nem derített birodalmai, ezen belül a magasztos Lótusz Világ felé. Most teljes egészében lemegyünk az ismert világ térképéről, és minden sejt- és magszinten megváltozik. Semmi sem lesz már olyan, mint eddig volt!

A 8-as Kapu annyira nagy és olyan nagyon fontos, hogy csak azok jöjjenek, akik valódi hívást éreznek arra, hogy a Főtengelyben részt vegyenek, mert nem horgonyozhatjuk le új alapjainkat kevesebbre, és nem építhetünk rájuk kevesebbel, mint teljes lényünkkel. Ez túlmegy eddigi valóságunkon, erőteljes lesz, több SZERETETTEL telve, mint amit valaha is lehetségesnek hittünk. Időnként meglehetősen intenzív lesz, olyan energiákkal, amelyek előttünk eddig ismeretlenek voltak. Ugyanakkor nagyon élvezetes is lesz teljes egészében elfoglalni legbenső valódi énünket és hozzánk hasonló lényekkel játszani a végtelenség felgyorsult szintjein. A 8-as Kapu Főtengelyében mélységes beteljesülés lesz olyan felfokozott állapotban, amit jelenleg el sem tudunk képzelni.

 

Szlovákia

 

 

 

 

A szomszédos országokban mára a legtöbb síközpontban elkezdődött a szezon, és a jelentések szerint többségük nagyon jó síelési körülményekkel rendelkezik annak ellenére, hogy ez a tél melegebbnek mutatkozik, mint általában. A téli sportok között az egyik legizgalmasabb és talán legnépszer?bb sportág a síelés, azonban a magyar természeti adottságok nemigen teszik lehetővé, hogy komolyan ?zzük ezt a sportot, de legalábbis az ezzel járó izgalmakat és szépségeket teljes mértékben élvezhessük. Magyarországon ugyan vannak sípályák, de még a legmagasabb hegycsúcs is, a Kékestető, mindössze 1014 méter magas. 

Strednica síközpont 967–1057 méteres magasságban, a Magas- Tátra keleti részén található, Zdiar nev? hegyi falu része. Az itt található sípályákat kezdők és kevésbé gyakorlott síelők számára ajánljuk. Jó megközelítése, a felvonók nagy kapacitása, illetve az egész szezon alatti kedvező hóviszonyok miatt ezt a központot is gyakran látogatják. 
Ha mégis úgy döntünk, hogy magasabb helyekre és meredekebb pályákra vágyunk, nem is kell sokat utaznunk, csupán 200 kilométert Budapestről, és a szomszédos Szlovákia egyik kedvelt síközpontjára, Donovalyra érkezünk. Donovaly síközpont a Magas-Fátra gyönyör? természeti vidékének a szívében fekszik. A sípályákat és felvonókat a rendszerváltás után folyamatosan fejlesztették, a jelenleg odalátogató síelőknek 17 kiváló minőség? m?havas lesiklópálya, 10 sífutópálya, 16 felvonó és egy libegő áll rendelkezésére, a Nova Hola, ami 1370 méter magasba visz fel. A felvonók kapacitása 12 900 személy/óra. Akik a szabadidős kikapcsolódást minél színesebbé tennék, azokat Donovaly közelében több gyógyfürdő is várja, például Siac és Korytnica, amelyeknek vize a népszer? palackozott ásványvizek közé tartozik. Bevásárlásra a közeli Besztercebányára látogathatunk, amely mindössze 25 kilométerre fekszik a síközponttól. Legideálisabb, ha Donovalyn legalább egy hétvégét eltöltünk, de Magyarországról nagyon sokan csak egynapos sportkirándulást szerveznek erre a vidékre. 
Valamivel északabbra már egészen magas hegyek között is síelhetünk. A Poprádi-fennsíkból előhegyek nélkül egyszer csak elénk táruló Magas-Tátra gránitcsúcsai, éles gerincei önmagukban is fenséges látványt nyújtanak az erre utazóknak. A magas falak és csúcsok között az őskori jégárak völgyeket vájtak ki, melyek mélyén tavak vize csillog. A régi tátrai emberek úgy hitték, hogy ezek a feneketlen mélység?, kristálytiszta viz? tavak közvetlen összeköttetésben vannak a föld alatt a tengerekkel, így tengerszemeknek hívták őket. Az egyik ilyen a Csorba-tó. A Magas-Tátra azonban nem csak szépsége miatt híres és kedvelt hely. Kedvező természeti adottságai sok síelni vágyót csalogatnak ide. A Magas-Tátra legnépszer?bb síközpontja a már említett Csorba-tónál (Strbské Pleso) található. 1816 méter magasan fekszik, 3330 méteres pályákkal rendelkezik, ezek közül az egyik a híres Interski pálya, amely éjjel is ki van világítva. A pályák többsége m?hóval is telíthető. 
A következő, szintén nagyon híres pálya közvetlenül a második legnagyobb tátrai csúcs, a Lomnici-csúcs alatt fekszik, a Skalnaté Pleso, amely Tatranská Lomnica felől közelíthető meg. Skalnaté Pleso 2197 méteres magasságban fekszik, kipróbálása inkább a gyakorlottabb síelők számára ajánlatos. Itt négy sípálya található, melyeknek összhosszúsága 1800 méter. 

Szlovákia keleti részén, Krompachy mellett található a Plejsy nevű síközpont, amely jelenleg 40 centiméter hóréteggel rendelkezik. A létesítmény látogatóit tíz különböző nehézségi fokozatú lesiklópálya, egy libegő és hat felvonó képes ellátni. Ez óránként 5500 síelőt jelent. A pályák hosszúsága 12 500 méter. E központ az utóbbi években jelentősen kiépült. Az általa nyújtott kényelem és a központ kihasználtsága lényegesen megnőtt, és a centrumot elfogadták mint a szlovák válogatott olimpiai csapat felkészülésének hivatalos központját. A Nemzetközi Síszövetség homologizálta a műlesikló-, az óriás műlesikló- és a szuper óriás műlesiklópályákat, és Plejsy az Európa Kupa versenyzőit jónéhány évben látta már vendégül. A síparadicsomban ezenkívül vendéglő, síszerviz, síkölcsönző található, rendkívül gazdag a különféle szolgáltatások köre. A létesítmény egész területe hóágyúzott és karbantartott, ami lehetővé teszi a szezon meghosszabbítását a tavaszi hónapok végéig, amikor a szlovák téli központok többsége már befejezte m?ködését. Plejsy síközpontnak az egyik idei újdonsága az úgynevezett "babysitting" – amíg a szülők síelnek, a gyermekekre képzett személyzet vigyáz kellemes környezetben. Közvetlenül a sípálya mellett nyitották meg a Plejsy nevű szállodát, amely 150 főt képes befogadni. 
Szlovákiában általában a főszezon december 6-tól január 13-ig, illetve január 20-ig tart, ekkor a legmagasabbak a szálloda- és bérletárak. A legtöbb helyen igénybe vehetők családi kedvezmények, és sí, illetve snowboard bérlésére is van lehetőség, a kezdők számára oktatást biztosítanak. A nagyobb szállodákban általában magyar nyelven is tudnak a vendégeknek tájékoztatást nyújtani. 
Annak ellenére, hogy a forint jelenlegi állása valamennyire költségesebbé teszi a külföldi utazásokat, Szlovákia a magyar síelők számára még így is a legelérhetőbb. A fent említett síelés- és szálláslehetőségekről bővebb tájékoztatást a táblázatban megadott weboldalakon olvashatnak. Jó utazást kívánunk!

 

Thaiföld

 

 

Thailand 2007 január

A szerencsés élmények közé sorolható  a Thaifödi nyaralásom.

Minden bizonnyal azért mert ott alapvatően az emberek mentalitása nyugodt.
A túrista a legfontosabb, belőlük élnek, és ezt tudatosítja az emberekben az ország vezetője.
Ha ez véletlenül elmaradna akkor is tisztában van vele a lakosság hogy a pénzforrásuk legnagyobb része a túrizmusból származik.
A mozdulataik a test tartásuk a kommunikációjuk mind a nyugodt kiegyensúlyozott személyiséget tükrözik. Alázattal fordulnal egymásfelé és a túristák felé.
Talán a mélyen vallásos mivoltuk miatt is melyben a budhizmus ágát követve a tisztelet a nyugalom vezérli őket. Volt persze olyan szituáció melyben mi is meglepődtünk az indulatokon és ezt most ki is emelném. Szokásos túrista baki. Bezártuk a szobába a kulcsot és nagyon későn értünk haza. Bemászni nem lehett és fel kellett kelteni a tulajt.
Nem örült nekünk, nagyon nem. Pedig csak annyi volt h felkel kinyitja a pót kulcsal és  visszafekszik. Indulatok grimasz stb  Meglepődtünk nagyon!

 

 

A strandokon

a hétköznapok