|
(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
|
| |
 |
Vit谩k |
 |
| F艖k茅nt a h铆rekkel, vagy a honlap cikkeivel kapcsolatos hozz谩sz贸l谩sokat, vit谩kat a tov谩bbiakban is ide k茅rj眉k be铆rni... |
M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba
[0] [1]
| V谩gfalvy |
 |
adatok | 2009.11.26 21:41 | 28 |
|
V谩lasz a 27. sz谩m煤 眉zenetre:
Igen a NOM szerint a keddiben maradt csak meg, a zsolt谩rok ut谩n a legv茅g茅n.
A brevi谩riumban viszont r枚gt枚n az elej茅n, m茅g a Confiteor el艖tt van ez a r茅sz. Csak ut谩na j枚nnek a zsolt谩rok, himnusz, Nunc dimittis, Salve Regina.
Nem nagyon 茅rtek hozz谩, de a leg煤jabb, 1962-es v谩ltozatban minden nap m谩s a komplet贸rium, de az elej茅n ott van a "Sobrii estote"
Szerkesztve: 2009.11.26 21:47 |
| kucsorat |
|
adatok | 2009.11.26 17:44 | 27 |
|
V谩lasz a 24. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Eszter,
"Azt hiszem a komplet贸rium im谩iban benne van ez a r茅sz: "J贸zanok legyetek 茅s vigy谩zzatok, mert a ti ellens茅gtek, az 枚rd枚g, mint az ord铆t贸 oroszl谩n, k枚r疟lj谩r, keresv茅n, a kit elnyeljen" (1 P茅t 5,8),"
Igen benne van. a NOM szerint a keddiben. |
| Horv谩th Beatrix |
|
adatok | 2009.11.23 17:09 | 26 |
|
A mai vall谩si helyzet眉nk a lelki hal谩llal fenyeget, ami rosszabb, mint a testi, a hit眉nk szerint. Besz茅lgethet眉nk nagy szeretettel, csak k枚zben nem mondjuk el, amit kell, meg nem lesz olyan sarkos 茅s 茅les, mint amennyire fontos, 茅s az 谩lland贸 puha, meleg fogalmazgat谩sunk azt fogja k枚zvet铆teni, hogy a dolog nem annyira l茅nyeges 茅s 茅letbev谩g贸. Mindig arra jutunk, hogy a szeretet-fogalom 茅rtelmez茅se k枚r眉l nagy bajok vannak.
|
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.11.23 16:47 | 25 |
|
Miut谩n proChristi egy fontos 铆r谩sba fogott a GONDOLATOK topicban, ide teszem az el艖z艖 t谩rgyban a hozz谩sz贸l谩somat (m谩sodik v谩laszomat Minister Primusnak).
Sz贸val Minister Primus sz茅p t枚rt茅net茅hez szeretn茅m a magam val贸di t枚rt茅net茅t p谩ros铆tani.
Maessen atya olyan pap, aki nagyon oda tud figyelni a m谩sik emberre, 茅s ez茅rt nagyon j贸 茅rz茅s vele besz茅lgetni. Ez茅rt, amikor megismertem, elvittem hozz谩 Jaidhofba egy k枚zeli rokonomat, akit szerettem volna 鈥瀖egt茅r铆teni鈥. El is j枚tt, 茅s Maessen atya t枚bb 贸r谩t sz谩nt a vele val贸 szeretetteljes foglalkoz谩sra. A v茅g茅n az atya azt mondta nekem, hogy szerinte ez nem 鈥瀗eh茅z eset鈥. Rokonom nem sz贸lt semmit, de ak谩rhova mentem vele ezut谩n, egyre er艖sebben mutatkozott n谩la a katolicizmussal szembeni ellenszenv. Egy igen er艖s kit枚r茅se ut谩n, megk茅rdeztem t艖le, v茅g眉l is mi茅rt ut谩lja ennyire a katolikus Egyh谩zat. Mire 艖 sz贸 szerint ezt mondta: 鈥濧z茅rt, mert Maessen atya azt mondta, hogy csak egy igazs谩g l茅tezik, 茅s ez az igazs谩g a katolikus Egyh谩zban van.鈥 鈥..
Konkl煤zi贸: 1. A legszeretetteljesebb 茅s legt眉relmesebb besz茅lget茅s nem hogy nem vezetett eredm茅nyre, de pontosan az ellenkez艖j茅t 茅rte el;
2. Nem csak hogy nem fogadott el semmit az igazs谩gb贸l, de ett艖l kezdve kifejezetten GY虐L脰LTE 茅s 贸cs谩rolta az Egyh谩zat, 茅s az igazs谩g sz贸t贸l szinte rohamokat kapott;
3. Nem az sz谩m铆t, hogy kivel hogyan besz茅l眉nk, hanem, hogy az illet艖nek milyen a viszonya Istennel, a val贸di Istennel, nem az 谩ltala alkotott 谩l-istennel. Ha valaki v茅gre ezt a viszonyt a hely茅re teszi, vagyis bel谩tja, hogy 艖 egy porszem, akinek nem jogai, hanem k枚teless茅gei vannak Istennel, a Teremt艖j茅vel szemben, akkor ny铆lik ki az igazs谩g sz谩m谩ra, m茅gpedig mindegy, hogy ezt hogyan k枚zlik vele.
脡s m茅g egy. 脡n is szeretem, ha kedvesen sz贸lnak hozz谩m, 茅s nem goromb谩n. De, J茅zus is azt tan铆totta, hogy tan铆tv谩nyai t茅rjenek be egy h谩zba, 茅s ha meghallgatj谩k 艖ket, maradjanak ott, ha nem, menjenek tov谩bb 茅s m茅g a port is verj茅k le l谩bukr贸l. Vagyis: a helyes az, ha betartjuk a sorrendet. El艖sz枚r sz茅pen kell besz茅lni, ez rendben van. De nem a v茅gtelens茅gig. Ha a m谩sik nem reag谩l a sz茅p sz贸ra, a katolikus k枚teless茅g, hogy tov谩bb kell pr贸b谩lkozni kem茅nyebben, esetleg m茅g az 铆t茅let megeml铆t茅s茅vel is. Persze, egy-k茅t k铆s茅rlet ut谩n ezt is abba kell hagyni.
A mai ember, m茅g az 煤. n. keres艖k is, 谩ltal谩ban csak keseregni tudnak. Ahelyett, hogy v茅gre csin谩ln谩nak valamit, hogy megtenn茅k azt, amire az addig megtal谩lt igazs谩g k枚telezi 艖ket, t茅tlens茅g眉ket azzal pr贸b谩lj谩k kimagyar谩zni 茅s mentegetni, hogy 艖ket senki nem 茅rti meg, vel眉k senki nem besz茅l sz茅pen, nekik senki nem azt mondja, amit 艖k sz铆vesen hallgatn谩nak.
|
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.10.09 13:12 | 24 |
|
A "Szabadk艖m疟ves tervvel (http://www.katolikus-honlap.hu/0904/szabad.htm") kapcsolatban n茅h谩ny gondolat:
A lev茅l eredet茅vel kapcsolatban k茅t lehet艖s茅g mutatkozik:
- el艖bb volt a terv (teh谩t hitelesek ezek az 铆r谩sok) 茅s j枚tt a megval贸s铆t谩s,
- vagy ilyen lett a vil谩g, valaki pontokba szedte, le铆rta 茅s a szabadk艖m疟vsek nyak谩ba s贸zza.
A kett艖 k枚z眉l 茅n ink谩bb ezt a m谩sodikot tartom val贸sz铆n疟bbnek (sok jel erre a k枚vetkeztet茅semre utal), b谩r a mondanival贸j谩n semmit nem v谩ltoztat.
Bizonyos v茅lem茅nyek szerint van 枚sszeesk眉v茅s, 茅s akik benne vannak, tudatosan haszn谩lj谩k fel az emberi gonoszs谩got, lanyhas谩got saj谩t c茅ljaikra. Viszont a megval贸s铆tok nem mind beavatottak, csak 艖k kapnak lehet艖s茅get a szerepl茅sre, a sikerre, a megsz贸lall谩sra.
Ami ezt illeti, 茅n is ink谩bb afel茅 hajlok, hogy a mostani vil谩g alakul谩sa tudatosan ir谩ny铆tott, 茅s nem k茅telkedem afel艖l, hogy az ir谩ny铆t贸i a szabadk艖m铆vesek.
Ha teh谩t ez az 铆r谩s nem is azokt贸l sz谩rmazik, akik ezt okozt谩k, t茅ny, hogy a v谩ltoz谩sokat el艖mozd铆t贸 egyh谩zvezet艖k 艖nekik d艖ltek be, 茅s v茅gs艖 soron ezzel a s谩t谩ni er艖ket t谩mogatt谩k. Az 铆r谩s mindenk茅ppen j贸l le铆rja, mi is t枚rt茅nik.
A k眉l枚nf茅le 枚sszeesk眉v茅selm茅letekkel 谩ltal谩ban 贸vatos vagyok, szerintem nem f茅r 枚ssze egyszerre az Istenbe vetett bizalom, 茅s a vil谩g gonoszs谩ga el艖tti 谩lland贸 retteg茅s - mindazon meggy艖z艖d茅sem mellett is, hogy van 枚sszeesk眉v茅s!
Msg. Williamson egyik pr茅dik谩ci贸j谩ban felh铆vja a figyelmet J茅zus szavaira:
"Virrasszatok, 茅s im谩dkozzatok": Nem hi谩ba mondja a Mi Urunk el艖sz枚r, hogy "virrasszatok", mert ennek fontos jelent茅se van.
Azt hiszem a komplet贸rium im谩iban benne van ez a r茅sz: "J贸zanok legyetek 茅s vigy谩zzatok, mert a ti ellens茅gtek, az 枚rd枚g, mint az ord铆t贸 oroszl谩n, k枚r疟lj谩r, keresv茅n, a kit elnyeljen" (1 P茅t 5,8), latinul: "sobrii estote et vigilate" - j贸zanok legyetek 茅s virrasszatok - ez vil谩gosan 煤tmutat谩st ad, az 枚rd枚g k枚r眉lj谩r, egyszer az 枚sszeesk眉v茅selm茅lettel riogat, gyakrabban pedig a vil谩gi k茅nyelemmel, 茅s "b茅k茅vel" cs谩b铆t.
Nem k枚nny疟 kiigazodni ebben a kusza vil谩gban, 茅s neh茅z elk眉l枚nb枚ztetni, mi az ami hasznos, 茅s mi a k谩ros az 眉dv枚ss茅g szempontj谩b贸l, ez茅rt fontos korunkban sokkal ink谩bb mint b谩rmikor ezel艖tt a j贸zans谩g, 茅s a virraszt谩s, 茅s a gyermeki odaad谩ssal val贸 im谩dkoz谩s.
Szerkesztve: 2009.10.09 13:16 |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.08.30 21:07 | 23 |
|
V谩lasz a 20. sz谩m煤 眉zenetre:
"Nemr茅g sz贸v谩 tettem, egy mis茅vel kapcsolatban az ott ministr谩l贸 szem茅lynek a t枚rt茅nteket. Szerinte rendben van, ha a szent茅lyben szinte als贸nem疟be 枚lt枚z枚tt n艖k jelennek meg."
Az illet艖 v谩lasz谩t 煤gy 茅rtelmeztem, hogy szerinte rendben volt minden, t枚bbek k枚z枚tt ez is...
Lehets茅gesnek tartom, hogy a v谩laszt rosszul 茅rtelmeztem, 茅s a fenti mondatommal nem 谩llt sz谩nd茅komban senkir艖l val贸tlant 谩ll铆tani. A v茅lem茅nyem szerint botr谩nyos mis茅nek szervez茅s茅ben - b谩r nem k枚zvetlen眉l, 茅s teljesen akaratlanul - 茅n is r茅szt vettem.
B谩rmilyen m谩s dologban is lehets茅gesnek tartom, hogy t茅vedek, 茅s hamis k枚vetkeztet茅st vonok le magamnak. 脡s lehets茅ges, hogy a t茅nyszer疟 dolgokat is rosszul 铆t茅lem meg. Viszont hat谩rozottan visszautas铆tom, hogy "hazudozn茅k"!
Szerkesztve: 2009.08.30 21:15 |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.08.23 22:29 | 22 |
|
Konkr茅tan az Eliot m疟v茅nek el艖ad谩s谩ra 煤gy menn茅k, mintha sz铆nh谩zban adn谩k el艖. B谩rmennyire is egyh谩zias jelleg疟 a t茅m谩ja, m谩r att贸l, hogy sz铆nh谩zi el艖ad谩snak volt hirdetve, nem val贸 szerintem a templomba.
Viszont ha pl. a templomban el艖adnak kar谩csonykor p谩sztorj谩t茅kot, azzal felfog谩som szerint a Megv谩lt贸 sz眉let茅s茅t akarj谩k szemleltet艖 m贸don k枚zelebb hozni az emberhez, nem az emberek sz贸rakoztat谩s谩ra szolg谩l, hanem im谩ds谩gra ind铆t. (A mai k枚r眉lm茅nyek k枚z枚tt tal谩n m茅g ezzel is 贸vatos lenn茅k!)
Elm茅letben egyet茅rten茅k Veled, kedves Zsolt, de voltam m谩r olyan templomi koncerten (Liszt Ferencz: Koron谩z谩si mise), ahol a hallgat贸s谩g nagy r茅sze h谩tat ford铆tott a szent茅lynek - megford铆tott谩k a sz茅keket -, 茅s az orgona fel茅 fordulva hallgatt谩k v茅gig az el艖ad谩st. Naiv m贸don, 茅n 煤gy mentem be, hogy egy ilyen m疟vet hely茅nval贸, ha templomban hallgatom im谩ds谩gos lelk眉lettel. Att贸l tartok, ma szinte minden ilyen templomi koncert - eredeti, istenes ihletetts茅ge ellen茅re is - 谩ltal谩ban nem k眉l枚nb枚zik a prof谩n koncertekt艖l. M谩sr茅szt el tudn谩m k茅pzelni, hogy ugyanilyet meg lehetne szervezni 煤gy is, hogy az ilyen zene Istenhez emelje a h铆v艖 katholikust a saj谩t templom谩ban. Viszont most megint nem tudom mi is a krit茅rium? Tal谩n a sz谩nd茅k: a m疟 szerz艖j茅nek, a koncert szervez艖je, 茅s a szerepl艖k valamint a hallgat贸s谩g k枚z枚s sz谩nd茅ka? |
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.08.23 11:30 | 21 |
|
Szerintem (az 茅n erk枚lcsi 茅rz茅kem szerint, s nem felt茅tlen眉l az Egyh谩z t枚rv茅nyei szerint) valahogy 煤gy van ez, mint ahogyan r茅gen a vas谩rnapi munk谩t szab谩lyozta az Egyh谩z: "szolgai munka (pl. kap谩lgat谩s) akkor sem v茅gezhet艖, ha valakit pihentet, nem szolgai munka (pl. tan铆t谩s) akkor is v茅gezhet艖, ha valaki p茅nzt kap 茅rte." -- Istenes koncert akkor is rendezhet艖, ha p茅nzt szednek 茅rte (v枚. Egri Bazilika h茅tk枚znap f茅l 12-es koncertjei), prof谩n, vagy ak谩r csak egy mozzanat谩ban is nem templomba ill艖 koncert (m茅g akkor is, ha egy茅bk茅nt egyh谩zias szellem疟), m茅g ingyen sem engedhet艖.
De hozz谩 kell f疟zn枚m, hogy engem eleve irrit谩lnak a templomi koncertek, f艖leg a taps, 茅s a tabern谩kulumnak h谩tat ford铆t贸 zen茅szek 茅s/vagy 茅nekesek. Ui. mind a taps, mind a "versus populum", valahogyan 枚nmag谩ban kiford铆tja a templom alapvet艖 c茅lj谩t: az istentisztelet茅re szentelt helyet emberek sz贸rakoztat谩s谩ra, s艖t a taps 谩ltal bizonyos 茅rtelemben embertisztelet c茅ljaira haszn谩ljuk. Ez akkor is igaz, ha vall谩sos 茅rzelmeket gerjedeztetnek a dallamok. Ez ui. csak bizserget茅s, mellyel 枚nmag谩ban nincs is baj, csak k茅rd茅s milyen 谩ron. Vajon mennyire rombolja ez 贸hatatlanul is a templommal szembeni tiszteletet: nem a megbecs眉lts茅get (reverentia, dignitas) mely megvan az Operah谩zzal szemben is, hanem az isteni dolgoknak kij谩r贸 f茅lelmes tiszteletet (timor reverentialis), 茅s az isteni 谩ldozat meg煤jul谩s谩nak hely茅t m茅lt谩n illet艖 megrend眉lts茅get (tremendum).
|
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.08.22 12:33 | 20 |
|
"A P茅csi Bazilika szolg谩l helysz铆n眉l a T. S. Eliot legismertebb m疟v茅b艖l k茅sz眉lt el艖ad谩snak. A Gyilkoss谩g a sz茅kesegyh谩zban c铆m疟 verses dr谩m谩t augusztus 22-茅n k枚z枚s produkci贸ban adja el艖 a Debreceni Csokonai Sz铆nh谩z, a Beregsz谩szi Illy茅s Gyula Magyar Nemzeti Sz铆nh谩z 茅s a P茅csi Harmadik Sz铆nh谩z."
Nemr茅g sz贸v谩 tettem, egy mis茅vel kapcsolatban az ott ministr谩l贸 szem茅lynek a t枚rt茅nteket. Szerinte rendben van, ha a szent茅lyben szinte als贸nem疟be 枚lt枚z枚tt n艖k jelennek meg. Most minden眉tt a sz铆ni el艖ad谩sr贸l sz贸l贸 hirdet茅st hallani. Lassan m谩r k茅telkedem 枚nmagamban, m茅gis megk茅rdezn茅m, norm谩lis ez?
Nem tudom, rendben van-e minden esetben, ha koncertet szerveznek templomban. Annyit tudok, hogy ha kereskedelmi c茅lra (fizetett koncert, filmforgat谩s, stb.) haszn谩lj谩k a templomot, az nem egyeztethet艖 枚ssze hit眉nkkel.
|
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.06.22 08:19 | 19 |
|
Nem k枚nny疟 a v谩lasz.
Egyfel艖l ui. ellenkezn茅k M. atya v茅lem茅ny茅vel, hiszen mind a Biblia, mind a hagyom谩ny tan铆tja (m谩r Szt. Polik谩rp 贸ta vagyis a kezdetekt艖l) az egy茅neken t煤l a n茅pek meg铆t茅l茅s茅t is:
鈥濨izony, azokban a napokban, abban az id艖ben, amikor j贸ra ford铆tom J煤da 茅s Jeruzs谩lem sors谩t, 枚sszegy疟jt枚m majd a n茅peket, leviszem 艖ket a Jozaf谩t v枚lgy茅be, 茅s 铆t茅letet tartok ott f枚l枚tt眉k n茅pem 茅s 枚r枚ks茅gem, Izrael miatt; ami茅rt sz茅tsz贸rt谩k a n茅pek k枚z茅, s megosztott谩k orsz谩gomat鈥 (Joel 3,1). 鈥濳eljenek fel, vonuljanak fel a n茅pek Jozaf谩t v枚lgy茅be, mert ott 眉l枚k 铆t茅letet k枚r枚s-k枚r眉l minden n茅p felett. Lend铆ts茅tek meg a sarl贸t, mert be茅rt a vet茅s; gyertek, taposs谩tok, mert megtelt a sajt贸 茅s t煤l谩rad a pr茅s: oly nagy a gonoszs谩guk! Egyre t枚bb a n茅p a D枚nt茅s v枚lgy茅ben; mert k枚zel van az 脷r napja a D枚nt茅s v枚lgy茅ben鈥 (Joel 3,11).
A hagyom谩ny azt is vallja, hogy minden nem k枚z枚ss茅g 茅s nemzet b铆r 艖rangyallal, kiknek egyik feladata, hogy az isteni 铆t茅l艖sz茅k el茅 k铆s茅rj茅k, azokat, akiket a f枚ld枚n v茅delmeztek. (A juricisztikus gondolkod谩s煤 r贸maiak szerint 艖k lesznek az 眉gyv茅deink, a S谩t谩n a v谩dl贸/眉gy茅sz/ az 枚r枚k B铆r贸 jelenl茅t茅ben. De ez term茅szetesen csak anal贸gia.)
M谩sfel艖l az Egyh谩z mindig vallotta, hogy:
1. Az 铆t茅let t谩rgya lesz minden gondolat, sz贸 茅s cselekedet (a j贸k 茅pp煤gy, mint a rosszak), 茅s minden mulaszt谩s. Napvil谩gra ker眉lnek a sz铆v legrejtettebb titkai is.
2. 脥t茅let al谩 ker眉lnek az angyalok 茅s az emberek (a j贸k 茅pp煤gy, mint a rosszak).
Ez pedig azt jelenti, hogy Isten szem茅lyeket 铆t茅l meg, nem k枚z枚ss茅geket. Mert nemzetek is lehetnek gonosztev艖k, de a gonosztetteket is konkr茅t szem茅lyek hajtj谩k v茅gre, 茅s egy gonosz n茅p kebel茅n is 茅lhetnek szentek (ld. L贸t p茅ld谩ja). 脡s Isten 5 igaz茅rt is kegyelmez egy v谩rosnak, amint a Genezis k枚nyve 铆rja. Az pedig lehetetlen, hogy Isten el艖tt valaki egyszerre legyen igaz 茅s b疟n枚s: igaz, mint egy茅n, 茅s b疟n枚s, mint egy nemzet tagja, ill. ford铆tva. Az 脷SZ is m谩r kifejezetten egy茅nek meg铆t茅l茅s茅r艖l besz茅l.
A m谩sik 茅rv, ami M. atya mellett sz贸l, hogy a nemzetek 茅s orsz谩gok 鈥 szemben az egy茅nekkel 鈥 csak evil谩gi perspekt铆v谩val b铆rnak, nincs teh谩t 茅rtelme az 铆t茅letnek, hiszen szankci贸 sem f疟zhet艖 az 铆t茅lethez.
Mi lehet a megold谩s?
A k眉l枚n铆t茅let. Mert a k眉l枚n铆t茅leten t枚rt茅nik a szem茅lyes 铆t茅let. Itt sz贸ba sem j枚het a nemezetek meg铆t茅l茅se Azonban az ember nem csak individuum, hanem egy k枚z枚ss茅g, az emberis茅g 茅s a t谩rsadalom tagja is. A v茅g铆t茅letkor t枚rt茅nik teh谩t a k眉l枚n铆t茅let 鈥瀟谩rsadalmi鈥 k枚vetkezm茅nye, a nyilv谩noss谩gra hoz谩s (declaratio), de b眉ntet茅s 茅s jutalom itt m谩r nincs, mert az m谩r a k眉l枚n铆t茅tkor elkezd艖d枚tt. Itt lehets茅ges, s艖t val贸sz铆n疟, hogy ez egyes k枚z枚ss茅gek 茅s n茅pek is kapnak elismer茅st vagy elmarasztal谩st, vagy mindkett艖t, ennek azonban nem lesz k枚vetkezm茅nye.
Az apostoli aty谩k meg voltak gy艖z艖dve, hogy a v茅rtan煤k r枚gt枚n Isten sz铆nel谩t谩s谩ra jutnak. Egyhang煤 meggy艖z艖d茅s眉k volt az is, hogy az istenetlenek azonnal elk谩rhoznak. 脥gy tan铆tott R贸mai Szt. Kelemen (Clemens Rom. 5,4), Anti贸chiai Szt. Ign谩c (Rom 2,1; 4,1), Szt, Jusztinusz (Iustin. Dial. 80), Szt. Polik谩rp (Polyc. Phil. 9,2) 茅s Tertulli谩nusz is (Tertul. Anima 55; Resurr. 17,43). N茅mi bizonytalans谩g csak a megt茅rt b疟n枚s枚kkel 茅s b疟nb谩n贸kkal kapcsolatban uralkodott. A tiszt铆t贸t疟z tan铆t谩sa ui. m茅g nem minden眉tt volt teljesen vil谩gosan kifejtve, 茅s a kiliaszta elk茅pzel茅sek is zavart谩k a tiszt谩nl谩t谩st. Szt. Cipri谩n idej茅re azonban m谩r teljesen letisztult a tan铆t谩s (Cypr. Mortal. 26). Szt. Jeromos 茅s Szt. 脕goston szint茅n vallott谩k az 铆t茅let azonnali v茅grehajt谩s谩t (Hieron. in Eph 4,9; August. in Jn. 124, 5-7), 茅s Aranysz谩j煤 Szt. J谩nos 铆r谩sai igazolj谩k, hogy keleten is hasonl贸 felfog谩st k枚vettek a kereszt茅nyek (Chrysost. In ss. Beren. et Prod. 3). Nemk眉l枚nben Nazianszi 茅s N眉sszai Szt. Gergely (Nazian. Or 7,21; Nyssen. M 46, 869). Ez a b艖s茅ges tan煤s铆t谩s elegend艖.
Ebb艖l k枚vetkezik, hogy mivel Isten igazs谩gos 茅s senkinek nem marad ad贸sa, a k枚z枚ss茅gek 茅s nemezetek a f枚ld枚n 茅lik meg jutalmukat vagy b眉ntet茅s眉ket, 茅s ezek az egy茅nre n茅zve Isten tervei szerint javukra v谩lnak. Pl. ha egy igaz szenved a b疟n枚s n茅p k枚z枚tt, az is tov谩bbi tisztul谩s谩t szolg谩lja. De mindez igaz az ellenkez艖 el艖jellel is.
|
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.06.21 18:55 | 18 |
|
Maessen atya azt tan铆tja, hogy mivel a t煤lvil谩gon csak egy茅nek vannak 茅s csak mint egy茅nek es眉nk 铆t茅let al谩, a nemzetek, n茅pek, orsz谩gok ezen a f枚ld枚n kapj谩k meg b眉ntet茅s眉ket, vagy jutalmukat. Ezek szerint Magyarorsz谩gnak ebben a vil谩gban kellene Trianon, Moh谩cs stb. miatt el茅gt茅telt kapnia, illetve kedves szomsz茅djainknak, Amerik谩nak, Angli谩nak, Hollandi谩nak, Sv茅dorsz谩gnak stb., stb. ebben a vil谩gban kellene megb疟nh艖dnie mint orsz谩gnak, n茅pnek. Ennek 茅n nagyon 枚r眉ln茅k, de k茅rd茅seim vannak ezzel kapcsolatban:
1. T茅nyleg 铆gy tan铆tja-e ezt a katolikus hagyom谩ny? Nem mintha nem hinn茅k Maessen aty谩nak, csak 茅ppen el nem tudom k茅pzelni, hogyan t枚rt茅nhetne mindez meg;
2. Nem lehet b眉ntet茅snek tekinteni azt, hogy ezekb艖l a n茅pekb艖l relat铆v kevesebben jutnak a mennyorsz谩gba, mint egy olyan sokat szenvedett n茅pb艖l, mint mi magyarok? Hiszen a szenved茅s, az elnyomat谩s minden bizonnyal t枚bb szentet, vagyis 眉dv枚z眉ltet terem, mint a j贸l茅t, siker 茅s elnyom谩s. Maessen atya szerint a t煤lvil谩gon is megmaradunk annak, amik itt voltunk, m茅g a nemzetis茅g眉nk is megmarad. 脡s akkor tal谩n az k眉l枚n t煤lvil谩gi 枚r枚met jelent, ha egy magyar sok magyart tal谩l, m铆g p茅ld谩ul az angolok sz谩m谩ra keser疟 felfedez茅s, hogy olyan kevesen vannak.
Akkor ez hogy van?
|
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.01.07 01:12 | 17 |
|
A sapientia f艖iskola honlapj谩n szinte sz贸r贸l sz贸ra megtal谩lhat贸 ez a jegyzet:
http://www.sapientia.hu/dwn/jegyzet/dogmatika_IV_szentsegtan2.pdf
Itt kiss茅 贸vatosabban fogalmaz a szerz艖, de nem lett katholikusabb. M谩r ki tudja h谩nyadik 茅vfolyam v茅gzi el a teol贸gia tanulm谩nyait ilyen dogmatik谩val. Az ott v茅gzett szerzeteseket papp谩 szentelik. Sz谩momra igencsak k茅rd茅ses, hogy ilyen alapokkal k茅pesek-e egy谩ltal谩n 茅rv茅nyes szents茅get l茅trehozni papi hatalmukkal?
|
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.01.06 15:43 | 16 |
|
Pisti buzd铆t谩s谩ra megkerestem a r茅gi jegyzeteimet, amelyben Dr. Luk谩cs L谩szl贸 el艖ad谩sai, ill. a vizsg谩kon k枚vetelt tananyag tal谩lhat贸. 脡rdekess茅g kedv茅茅rt kim谩soltam az utols贸 kenettel kapcsolatos anyagot. Ha az ember figyelmesen elolvassa, kider眉l, hogy ma szinte eg茅szen m谩st jelent ez a szents茅g az el艖ad贸 szerint, mint amit az apostolok kor谩t贸l a 20. sz谩zad m谩sodik fel茅ig.
N茅h谩ny 谩ll铆t谩s谩t kiragadn谩m az 谩ttekinthet艖s茅g kedvv茅茅rt:
a szents茅g kiszolg谩l贸j谩val kapcsolatban
- ... az els艖 n茅gy sz谩zadban ... A megken茅st laikusok v茅gezt茅k, vagy maguk a betegek, alkalmank茅nt presbiterek.
- ... ma ... Nyitva marad teh谩t a k茅rd茅s, vajon lehets茅ges-e, hogy rendk铆v眉li esetben m谩s is kiszolg谩ltassa. Err艖l ma teol贸giai vita folyik. A Trent贸i zsinat 4. k谩nonja "proprius minister, saj谩tos kiszolg谩ltat贸"-k茅nt a papot jel枚li meg (DS 1719), sok 茅rtelmez茅s茅ben ez lehet艖v茅 teszi a kiterjeszt茅st, pl. a diak贸nusokra.
- ... a II. VZS ut谩n ... Nemcsak oliva olaj, hanem sz眉ks茅g eset茅n m谩s n枚v茅nyi olaj is haszn谩lhat贸.
Ezzel szemben: Az utols贸 kenet t谩volabbi anyaga a p眉sp枚kt艖l megszentelt faolaj. Hitt茅tel. Az olaj faolajat (oleum olivae) jelent.
Az utols贸 kenet k枚zelebbi anyaga a betegek megken茅se. Certum.
Az utols贸 kenet szents茅g茅nek form谩ja a pap im谩ds谩ga. Hitt茅tel. (Eme szentkenet 茅s f枚l枚tte kegyes irgalmass谩ga 谩ltal bocs谩ssa meg neked az 脷r, amit l谩t谩s /hall谩s, szagl谩s, 铆zl茅s 茅s besz茅d, tapint谩s, j谩r谩s 茅s a l谩gy茅kok k茅je/ 谩ltal v茅tkezt茅l. Amen.)
Az utols贸 kenet kiszolg谩ltat贸ja a pap. Hitt茅tel.
A k枚z茅pkorig a gyakori vissza茅l茅sek miatt szok谩sban volt a laikus kenet, vagy mint szentelm茅ny, vagy mint v谩gykenet. |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.01.06 15:43 | 15 |
|
Az utols贸 kenet f枚lvev艖je a megkeresztelt nagybeteg. Certum.
Ennek megfelel艖en minden komoly betegs茅g el茅gs茅ges alkalom. De a betegs茅g s煤lyoss谩g谩nak meg铆t茅l茅s茅ben nem kell agg谩lyosnak lenni.
Ugyanabban a betegs茅gben a szents茅get nem szabad megism茅telni. Nem vehetik f枚l a szents茅get olyanok, akik hal谩lvesz茅lyben vannak, de nem betegs茅g k枚vetkezt茅ben (harcra indul贸 katon谩k, kiv茅gz茅s眉kre v谩r贸 el铆t茅ltek), 茅s nem vehetik fel olyanok, akik a kereszts茅g ut谩n nem v茅tkezhettek (nagy m茅rt茅kben fogyat茅kosok, csecsem艖k).
|
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.01.06 14:15 | 14 |
|
R茅szlet Luk谩cs L谩szl贸 jegyzet茅b艖l - A 3. alc铆mb艖l kimaradt r茅sz:
3. Teol贸giai megfontol谩sok
Mivel a szents茅g teljes teol贸gi谩ja csak a 12. sz谩zadban alakult ki, neh茅z pontosan eld枚nteni, hogy a r茅gebbi betegmegken茅si szertart谩sok k枚z眉l melyikb么l ered a szents茅g. M谩sok 枚sszess茅g眉kben tekintik a r茅gi egyh谩z gyakorlat谩t: Isten gy贸gy铆t贸 ereje az eg茅sz emberre hat, testre 茅s l茅lekre. 脥gy a 8. sz谩zadt贸l kialakult koncentr谩l谩s a haldokl谩sra id么ben is, hat茅konys谩gi k枚r茅ben is besz疟k眉l茅snek tekinthet么, amely teh谩t nem v茅g茅rv茅nyesen normativ.
A szents茅gnek a zsinat 谩ltal 煤jragondolt szeml茅let茅t Beinert h谩rom szempontb贸l gondolja 谩t:
3.1. Antropol贸giai: az ember, f么leg a pedig nem csup谩n elszigetelt lelki 眉dv枚ss茅gre v谩gyik, hanem az eg茅sz embert 谩tfog贸 眉dv枚ss茅gre. A Szentl茅lek a betegs茅g 煤j helyzet茅ben 煤jra 谩t枚leli az embert, s egyes铆ti a szenved么 茅s felt谩madott Krisztussal, s az 么 茅l么 k枚z枚ss茅g茅vel. A betegs茅g a saj谩t 眉dv枚ss茅g茅t 茅s a t枚bbiek茅t szolg谩lhatja. A megken茅s hat茅kony 铆g茅ret茅v茅 lesz annak, hogy 谩llapota j贸ra alakul.
3.2. Ehhez k枚t么dik a krisztol贸giai 茅s ekkl茅ziol贸giai dimenzi贸: a beteget a szentkenet 煤jra Krisztus egyed眉l 眉dv枚z铆t么 uralm谩ba 谩ll铆tja: a rossz szellemeket lefegyverzi. Ehhez kapcsol贸dik az egyh谩z, a testv茅ri szeretet szolg谩lata; megford铆tva pedig: a beteg szenved茅se jav谩ra lehet az egyh谩znak.
A szents茅g anyaga: a szentelt olajjal megken茅s, form谩ja az ezt k铆s茅r么 szavak, a pap im谩ja. A szents茅g szorosan k枚t么dik az egyh谩z 茅let茅hez. A kiszolg谩ltat贸ja az egyh谩zat k茅pviseli, hivatalos megb铆zat谩s谩ban. A liturgia pedig a diakoni谩ra eml茅keztet, hiszen az egyh谩z 茅let茅hez mindig is hozz谩tartozott a betegekr么l gondoskod谩s. |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.01.06 13:55 | 13 |
|
R茅szlet Luk谩cs L谩szl贸 jegyzet茅b艖l
14. A betegek kenete
Ez az utols贸 a minden h铆v艖 sz谩m谩ra rendelkez茅sre 谩ll贸 szents茅gek sor谩ban. A "t谩voz贸k" (exeuntium), haldokl贸k meger艖s铆t茅s茅re szolg谩lt. Nev茅t a II. Vatik谩ni zsinat v谩ltoztatta meg "az utols贸 kenetr艖l" "betegek kenet茅re" (a r茅gi k贸dex m茅g a hal谩lvesz茅lyhez k枚t枚tte a kiszolg谩ltat谩s谩t). Az 煤j n茅v azonban a szents茅g 煤j 茅rtelm茅t is jelzi: nem csup谩n a haldokl贸k szents茅ge, hanem a betegek茅 茅s az 枚regek茅: "felv茅tel茅re m谩r az az id艖 is biztosan alkalmas, amikor a h铆v艖 茅lete betegs茅g vagy 枚regs茅g miatt kezd vesz茅lybe jutni". (SC 73.)
1. Szent铆r谩si alapok
A vall谩sok a betegs茅get sosem csak biol贸giai szempontb贸l n茅zik, hanem az eg茅sz emberi l茅t fenyegetetts茅g茅t l谩tj谩k benne, a kiszolg谩ltatotts谩got 茅letidegen, az 茅lettel szemben ellens茅ges hatalmaknak, az isteni harag megnyilv谩nul谩s谩nak.
1.1. 脫sz枚vets茅g
Izrael hit茅ben is a betegs茅g szorosan 枚sszef眉gg枚tt az Istennel val贸 kapcsolat megszakad谩s谩val, a b疟nnel. J贸b k枚nyve 茅s az 脷jsz枚vets茅g elutas铆tja ugyan a r茅gi elgondol谩st, hogy minden betegs茅g forr谩sa a b疟n (Zsolt 1., 37.), a kett艖 m茅gis valamilyen kapcsolatban marad egym谩ssal: a szenved艖 ember Istenhez fordul panasz谩val, k茅r茅s茅vel, kiszolg谩ltatotts谩g谩ban, mag谩ny谩ban (Zsolt 88,15: Mi茅rt rejted el el艖lem arcodat? Zsolt 38,22: Uram, ne hagyj el engem!; v枚. Iz 38,9-20.)
Ennek megfelel艖en Isten j贸indulat煤 fel茅nk fordul谩s谩nak gy贸gy铆t贸 ereje van. Ill茅s im谩ds谩g谩ra Isten 茅letet aj谩nd茅koz a sz谩reptai fi煤nak, N谩m谩nt meggy贸gy铆tja lepr谩j谩b贸l (1Kir 17,17-24; 2Kir 5.) A gy贸gy铆t谩s is 谩tfog贸 metafor谩v谩 lesz: "Jahve meggy贸gy铆tja n茅pe f谩jdalm谩t" (Iz 30,26), int茅se gy贸gy铆t贸 orvoss谩g: "脡n vagyok Jahve, az orvosod." (Kiv 15,26.)
1.2. Az 脷jsz枚vets茅gben
J茅zus gy贸gy铆t谩sai az elk枚zelgett Isten Orsz谩g谩nak jelei 茅s megval贸sul谩sai (Mt 9,35; 10,7sk; 11,5): az Isten Orsz谩g谩nak hirdet茅s茅t egy眉tt eml铆tik a betegek gy贸gy铆t谩s谩val. Ez azonban csak m谩sodlagos -- J茅zus nem a beteggy贸gy铆t谩sra specializ谩lta mag谩t, mint az antik vil谩g n茅melyik alakja. Az Isten Orsz谩g谩t hirdette, a gy贸gy铆t谩sokra a gonosz ki疟z茅s茅vel, a b疟n枚k bocs谩nat谩val kapcsolatban ker眉l sor. Teh谩t nem orvosi-ter谩pi谩s, hanem val贸s谩gteremt艖-szimbolikus, karizmatikus tettek voltak. 脕ltaluk jelezte J茅zus, hogy Isten megk枚ny枚r眉l a szenved艖 emberen, f艖leg a b疟n枚s枚k枚n 茅s a betegeken.
Az 煤jsz枚vets茅gi k枚z枚ss茅gek els艖dleges gondja volt a betegekr艖l gondoskod谩s (Jak 5,14sk.), a gy贸gyul谩sokban Isten k枚zels茅g茅nek jel茅t l谩tt谩k (Apcsel 5,15sk; 19,11sk; 28,8sk.), id茅zt茅k az orvos-beteg metafor谩t is: "Nem az eg茅szs茅geseknek van sz眉ks茅g眉k orvosra... Mk 2,17.).
A gy贸gy铆t谩sok t枚rt茅net茅ben gyakran olvassuk, hogy J茅zus meg茅rinti a szenved艖t (pl. P茅ter any贸s谩t f枚lseg铆ti Mk 1,31; a lepr谩st meg茅rinti Mk 1,41; a vak szem茅re teszi a kez茅t Mk 8,22-25). Gyakran gy贸gy铆t k茅zr谩t茅tellel (Lk 4,40). K茅t hely眉tt pedig olajjal megken茅sr艖l esik sz贸. Egyszer az evang茅liumokban: Mk 6,12sk szerint az apostolok sok beteget megkentek olajjal 茅s meggy贸gy铆tottak. L谩that贸an az igehirdet茅s 茅s a gy贸gy铆t谩s 枚sszetartozik. (Az antik vil谩gban az olaj univerz谩lis gy贸gyszernek sz谩m铆tott.) Az evang茅lista tal谩n azt akarta jelezni, hogy a meghirdetett 眉dv枚ss茅g 谩tfogja az eg茅sz embert, a Tizenkett艖 ugyanazt a k眉ldet茅st folytatja, mint J茅zus. De az is elk茅pzelhet艖, hogy az olajjal megken茅s hasonl贸 gyakorlatra utal, mint Jakab levele.
A betegek kenet茅nek klasszikus helye: "Beteg valaki k枚ztetek? Hivassa az egyh谩z presbitereit. Im谩dkozzanak f枚l枚tte s kenj茅k meg olajjal az 脷r nev茅ben. A hitb艖l fakad贸 im谩ds谩g 眉dv茅re lesz a betegnek, 茅s az 脷r megk枚nnyebb铆ti 艖t, ha pedig b疟nben van, bocs谩natot nyer." (Jak 5,14.) A sz枚veg er艖sen liturgikus jelleg疟. A v茅neket 枚sszeh铆vj谩k, hogy a beteg f枚l枚tt (k茅zr谩t茅tellel?) im谩dkozzanak. A megken茅s itt az im谩ds谩got megtestes铆t艖 s a beteggel is 茅rz茅keltet艖 cselekv茅s. A k茅t ige jelent茅sk枚re t谩gas: "szozein -- megmenteni": ink谩bb a t茅nyleges betegs茅g lek眉zd茅s茅t jelzi, t枚bbnyire eszkatologikus c茅lzattal. T枚bbjelent茅s疟 a m谩sik ige: "egeirein -- felt谩masztani" is. Az 脷jsz枚vets茅gben haszn谩lj谩k a hal谩lb贸l felt谩maszt谩sra, az alv谩sb贸l f枚lkelt茅sre, teh谩t mindennapos sz贸kincsben is. De ez a t谩gas jelent茅sk枚r lehet tudatos is: a betegs茅gben az ember a kiszolg谩ltatotts谩g谩t, fenyegetetts茅g茅t 茅li meg. A k枚z枚ss茅g im谩ja e vesz茅lyben "megment" 茅s "f枚lseg铆t": er艖t ad a fenyeget艖, ellens茅ges hatalmak ellen. Ez茅rt els艖sorban a betegs茅g gy贸gy铆t谩s谩ra utal, m谩sr茅szt viszont a h谩tt茅rben megh煤z贸d贸 alapvet艖 fenyegetetts茅gre, amely a betegs茅gben jelentkezik. A megment艖 maga az 脷r, a szertart谩sban a beteg az 脷r k枚zels茅g茅t tapasztalja meg. -- Fontos mozzanat az is, hogy az illet艖 annyira beteg, hogy j谩r谩sk茅ptelen: hozz谩 kell elmenni a presbitereknek; de nincs sz贸 hal谩lvesz茅lyr艖l. A b疟n枚k megbocs谩t谩s谩r贸l csak felt茅telesen t枚rt茅nik eml铆t茅s. Az esem茅ny els艖sorban a beteg 眉dv枚ss茅g茅t szolg谩lja, nem pedig (csod谩s) gy贸gyul谩s谩t.
A "v茅nek" nem karizmatikusok, hanem hivatalb贸l megb铆zottak, feladatuk m谩r az 脷jsz枚vets茅g k茅sei kor谩ra int茅zm茅nyes眉lt. Egzegetikai szempontb贸l vitathat贸, hogy a megken茅s 茅s az im谩ds谩g 铆g茅rt hat谩sa a jelenre vagy az eszkatologikus j枚v艖re vonatkozik-e. Ma t枚bbnyire a jelenre 茅rtik: az 脷r megmenti a beteget.
Tov谩bbi k茅rd茅s, mit jelent ez a gy贸gy铆t谩s. A k枚z茅pkor csak a szellemi-lelki hat谩sra 茅rtette. Ma ink谩bb az eg茅sz emberre gondolnak. A "megment" a k茅s艖zsid贸 felfog谩sban a beteg test茅re vonatkozott, a f枚lseg铆t pedig ink谩bb a lelki f枚lemel茅sre. Az 脷r seg铆ti a baj elvisel茅s茅ben. A felt茅teles b疟nbocs谩nat csak a h谩tt茅rben h煤z贸dik meg, nincs sz贸 a b疟n 茅s a betegs茅g oks谩gi 枚sszef眉gg茅s茅re.
A kenet j茅zusi h谩ttere: Mk 6,13. A Jakab-lev茅l olyan term茅szetesen besz茅l a betegek kenet茅r艖l, hogy ennek ismer艖snek kellett lennie az 煤jsz枚vets茅gi k枚z枚ss茅gkben. H谩tter茅ben J茅zus k眉ld艖 parancsa 谩llhat: "A 12 煤trakelt, s az embereket megt茅r茅sre sz贸l铆totta fel. Sok 枚rd枚g枚t 疟ztek ki, sok beteget megkentek olajjal 茅s meggy贸gy铆tottak."
脰sszefoglal贸 jelent茅s ez. Az olaj a zsid贸s谩gban 茅s a hell茅nizmusban gy贸gy铆t贸eszk枚z. Itt azonban m茅lyebb jelent茅st hordoz. K枚z枚ss茅gi szok谩st gyan铆thatunk m枚g枚tte. Az olaj az Istent艖l kapott seg铆ts茅g jele; b疟nbocs谩natr贸l m茅g nincs sz贸. A beteg meggy贸gy铆t谩sa Isten orsz谩g谩nak elj枚tt茅t jelzi.
A tan铆tv谩nyok (nem a 12) e k眉ld茅si jelenete sok egzeg茅ta szerint a t枚rt茅neti J茅zus 谩ltal t枚rt茅nt. Konkr茅t szents茅gi aktusr贸l azonban m茅g nincs sz贸, felismerhet艖 viszont benne a betegek kenete k茅s艖bb kifejl艖d艖 szents茅g茅nek a megalapoz谩sa.
2. Dogmat枚rt茅neti fejl艖d茅s
2.1. Az els艖 n茅gy sz谩zadb贸l
az olaj meg谩ld谩s谩ra szolg谩l贸 im谩kat ismer眉nk. Sokmindenre haszn谩lt谩k ezt az olajat. Els艖sorban meger艖s铆t茅sre 茅s gy贸gy铆t谩sra. Nem mindig lehet elv谩lasztani prof谩n 茅s a szakr谩lis haszn谩lat谩t. A legr茅gebbi olajszentel茅si im谩t Hyppolitusn谩l tal谩ljuk: "Amik茅nt ennek az olajnak a megszentel茅s茅vel, amellyel f枚lkented a kir谩lyokat, a papokat 茅s a pr贸f茅t谩kat, 眉dv枚ss茅get adsz, Isten眉nk, azoknak, akik ezt haszn谩l茅j谩k 茅s megkapj谩k, 煤gy hozzon ez az olaj meger艖s枚d茅st azoknak, akik meg铆zlelik, 茅s 眉dv枚ss茅get azoknak, akik haszn谩lj谩k." (Traditio Apostolica 5. Vany贸 5/86.)
Az els艖 id艖k r谩nkmaradt im谩i szerint a betegek kenet茅ben r茅szes铆tenek mindenf茅le beteget. K枚zvetlen seg铆ts茅get 茅s enyh眉l茅st rem茅lnek t艖le. Kiszolg谩ltat贸ja: p眉sp枚k, pap, laikus vagy maga a beteg. B疟nbocs谩natr贸l nemigen esik sz贸l.
Els艖k茅nt 脫rigen茅sz eml铆ti Jakab sz枚veg茅t, de ink谩bb a b疟n lelki betegs茅g茅b艖l val贸 gy贸gyul谩sra 茅rti. A megt茅r艖t b疟neinek megbocs谩t谩sakor olajjal is megkent茅k.
I. Ince p谩pa 416-ban 铆rt levele hivatkozik Jak 5,14-re. Eszerint a sz枚veg k茅ts茅gtelen眉l a beteg kereszt茅nyekre 茅rtend艖, akiket a krizma szent olaj谩val megkennek. (DS 216). Ez az els艖 tan铆t贸hivatali bizony铆t茅k. Fontos Beda Venerabilis (672-735) komment谩rja M谩rk 茅s Jakab sz枚veg茅hez. Szerinte testi gy贸gyul谩st ad 茅s b疟nb谩nati aktusban teljesedik ki.
A 8. sz谩zadig kev茅s az adatunk, de biztosra vehet艖, hogy a szentelt olajat 谩ltal谩nosan haszn谩lt谩k a betegek megken茅s茅re. Az egyh谩zi elemet a p眉sp枚k 谩ltal mis茅ben v茅gzett szentel茅s biztos铆totta. (Ez谩ltal is v茅dekeztek a babon谩s 茅s m谩gikus szok谩sok ellen.) A Szentl茅lek leh铆v谩sa biztos铆totta az olaj 眉dv枚s hat谩s谩t. A megken茅st laikusok v茅gezt茅k, vagy maguk a betegek, alkalmank茅nt presbiterek. Nem k枚tik a hal谩lhoz, mindenf茅le betegs茅gben alkalmazt谩k.
2.2. A "haldokl贸k szents茅ge" a k枚z茅pkorban
A betegek kenete 谩talakul a haldokl贸k szents茅g茅v茅, a 9. sz谩zadban a laikusoknak megtiltj谩k a felad谩s谩t. M谩r nem tartj谩k a szents茅g l茅nyeg茅hez tartoz贸nak, hogy a megken茅s a p眉sp枚k 谩ltal megszentelt olajjal t枚rt茅nj茅k. A korak枚z茅pkort贸l kezdve 枚sszek枚tik a hal谩los beteg gy贸n谩s谩val 茅s az 谩ldoz谩ssal, v茅gs艖 煤traval贸k茅nt. A szertart谩st 眉nnep茅lyesebb茅 teszik: pl. a test megken茅se h茅t helyen.
Bizony谩ra a keservesen hossz煤, s煤lyos vezekl茅sek (pl. aki f枚lvette, t枚bb茅 nem ehetett h煤st, nem t谩ncolhatott, nem 茅lhetett h谩zas茅letet), m谩sr茅szt pedig az, hogy csak papok szolg谩ltatt谩k ki, borsos 谩ron - vezettek oda, hogy a hal谩l 贸r谩j谩ig halogatt谩k a szents茅g f枚lv茅tel茅t. A szents茅gek legv茅g茅re ker眉lt: a gy贸n谩s 茅s az 谩ldoz谩s (viaticum) ut谩nra. Spiritualiz谩lj谩k 茅s individualiz谩lj谩k. Az elnevez茅s eszerint v谩ltozott: az oleum infirmorumot a k枚z茅pkorban m谩r extrema unctionak nevezt茅k (铆gy pl. az I. Lyoni zsinat: DS 832). Ez a n茅v maradt 茅rv茅nyben eg茅szen a 20. sz谩zadig.
A k枚z茅pkori teol贸gia ezt a szeml茅letet teol贸giailag megalapozta. A skolasztika igyekezett pontosan k枚r眉lhat谩rolni a szents茅g hat谩s谩t. Tam谩s szerint elt枚rli a b疟n maradv谩nyait, s ez谩ltal a l茅lek utols贸 gy枚nges茅geit. "Eszkatologiz谩lj谩k" a szents茅get: csup谩n lelki, b疟nbocs谩t贸 hat谩s谩t emelik ki, a testi gy贸gy铆t贸 hat谩sra alig vetnek 眉gyet.
A firenzei zsinat szerint 茅letvesz茅lyben l茅v艖 betegeknek kell feladni. Hat谩sa f艖leg a l茅leknek sz贸l, kiszolg谩ltat贸ja a pap (DS 1324sk.).
A reform谩torok a teol贸gusok tal谩lm谩ny谩nak tartj谩k, hogy ez szents茅g. A Trid. ezzel szemben v茅delm茅be veszi a firenzei zsinat hat谩rozat谩t, 茅s meger艖s铆ti a szents茅g-volt谩t (DS 1694-1700; 1716-17 |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2008.12.08 15:02 | 12 |
|
Az 铆r谩s tal谩n a felesleges vit谩khoz val贸 sorol谩s谩t sem 茅rdemli meg, de tal谩n hasznos k枚zz茅tenni:
http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=24561&rovat=9
P谩kozdy aty谩t贸l saj谩t f眉lemmel hallottam 1999-ben, hogyan v茅lekedik a hagyom谩nyos liturgi谩r贸l. Az贸ta nyilv谩n kicsit v谩ltozott a v茅lem茅nye. Ez茅rt tal谩n 茅rdemes megjegyezni ezt a cikk茅t. Megl谩tjuk, n茅h谩ny 茅v m煤lva, akkor mit fog gondolni...
P谩kozdy atya 茅rdeme volt viszont, hogy - b谩r nem sz谩nd茅kosan - de kicsit m茅gis t谩mogatta akkoriban 眉gy眉nket. Kaptam t艖le egyszer egy kis f眉zetet, amelyben Maessen atya pr茅dik谩ci贸sorozat谩nak magyar ford铆t谩sa volt. Azzal adta oda, hogy norm谩lis h铆v艖 azt 煤gysem veheti komolyan (h谩t 茅n ha akkor nem is vettem teljesen komolyan, de mindenesetre elgondolkoztam rajta!). |
| Pisti |
|
adatok | 2008.09.20 12:16 | 11 |
|
A Honlap topicbak 脡lthes Eszter 2008.09.18 22:48 谩ltal bejelentett cikkel kapcsolatos megjegyz茅s
sajnos a cikk t茅nybeli t茅ved茅seket tartalmaz, melyek befoly谩solj谩k a cikk teol贸giai 铆t茅let茅t, teh谩t "homokra 茅p铆t":
- se Darwin, se az evol煤ci贸 elm茅lete nem tan铆tja, hogy az 茅l艖 az 茅lettelenb艖l "spont谩n" m贸don fejl艖d枚tt ki. vannak olyan tud贸sok, akik ezt vall谩si tan铆t谩sk茅nt hirdetik, de az 艖 tan铆t谩suk nem r茅sze az evol煤ci贸 tudom谩nyos elm茅let茅nek.
- m茅g ha valaki m茅gis ezt tan铆tan谩, az sem c谩foln谩, hogy Isten a vil谩got a semmib艖l teremtette, hiszen a t茅r-id艖, az anyag-energia nem hordja mag谩ban l茅tez茅s茅nek magyar谩zat谩t, valahonnan sz谩rmaznia kell, ez csak Isten lehet. vannak olyan vall谩si ir谩nyzatok, mely szerint a t茅r-id艖, az anyag-energia, vagy r茅gebbi megfogalmaz谩sban a term茅szet maga az "Isten", itt azonban a panteizmus vall谩si tan铆t谩s谩val 谩llunk szemben, ez nem tudom谩nyos elm茅let. teh谩t az evol煤ci贸 nem tan铆tja, hogy a vil谩g "mag谩t贸l" keletkezett.
- az egyh谩z a zsinat el艖tt, tekint茅llyel 煤gy tan铆tott, hogy b谩r az evol煤ci贸 nem biztos - hiszen nem is lehet biztos, filoz贸fiai okokb贸l -, de nem ellent茅tes Isten kinyilatkoztat谩s谩val. teh谩t egy katolikus hiheti azt, hogy az evol煤ci贸 nem igaz, de nem mondhatja, hogy aki nem 茅rt vele egyet, az hitetlen, elveszett: ez erk枚lcsileg s煤lyosan hib谩s cselekedet.
- az 艖sb疟nben a "tud谩s" semmik茅pp sem nevezhet艖 "tudom谩nynak", hiszen a j贸 茅s rossz tud谩s f谩j谩r贸l van sz贸, ami azt jelenti, hogy az ember maga d枚nti el, erk枚lcsileg mi helyes 茅s mi nem. ez az erk枚lcsi 枚nk茅ny a s谩t谩nt贸l sz谩rmazik, a tudom谩ny azonban Istent艖l: "hajts谩tok uralmatok al谩 az eg茅sz f枚ldet", illetve Isten 茅rtelmet ad az embernek az 谩ltala teremtett vil谩g isteni t枚rv茅nyeinek megismer茅s茅hez. teh谩t azt 谩ll铆tani, hogy mag谩hoz a tudom谩nyhoz a s谩t谩nnak b谩rmi k枚ze lenne, er艖sen az istenk谩roml谩s hat谩r谩t s煤rolja. term茅szetesen a s谩t谩nnak a tudom谩nyokhoz "kapcsol贸d贸" vall谩sos elm茅letekhez - pl. panteizmus - lehet k枚ze, de mag谩hoz a tudom谩nyhoz nem. |
| Pisti |
|
adatok | 2008.09.19 00:51 | 10 |
|
| nyilv谩n nem arr贸l sz贸lt a diplomamunk谩m, hogy "Minister Primus a katholikus.uw.hu f贸rumon be铆rta, hogy a Google v谩ltoztatott az abortion sz贸t illet艖 rekl谩mpolitik谩j谩n". de ha ennyire nem l茅nyeges, akkor minek 铆rtad be?! |
| Minister Primus |
|
adatok | 2008.09.19 00:44 | 9 |
|
Mert csak 茅rdekess茅g volt sz谩momra, 茅s az茅rt irtam a hirekbe, mert nem akartam 脡RDEKESS脡GEK cim疟 t茅m谩t nyitni. Punktum.
|
|