Besenyők, besenyő törzsek, besenyő települések

a - többek között - besenyő-talmács nevet viselő településnevek alatt a térképen, és azt is ... Talmács neve besenyő;. Galt vallon-francia. Venice az olasz ...
www.vilaghirnev.net/pdf/vil70.pdf

www.vilaghirnev.net
2005.május 10. V.évfolyam 3.szám 4
Piata 1.Decembrie 1918 nr.6
Tel:0269-218-253 / 0269-212080
Mobil:0744-767-643 / 0788-767-602
Fax:0269-217-721
E-mail:office@concefa.ro
Web:www.concefa.ro
PHOENIX
www.vilaghirnev.net 2005.május 10. V.évfolyam 3.szám (70)
SZÉL-FOGLALÓ

Széltelepítés a Fogaras lábánál

Wyfalw és Ernusth vitéz nyomában

Nagyszeben határát elhagyva kelet felé fordul az országút - búcsút mond a dél felé rohanó
havasalföldi Olt-sztrádának. Felteszem magamban a kérdést: vajon mi járhatott a fejében

Árpád-házi királyainknak, akik betelepítették - több hullámban - a szászokat, és utóbb nekik

is adományozták a Szászvárostól Homoróddarócig tartó Olt-földcsíkot? Határőrnemzetnek

biztos nem szánták a szászt, hiszen a határőrvonal megvolt már, amelyet meg lehet húzni

a - többek között - besenyő-talmács nevet viselő településnevek alatt a térképen, és azt is

tudjuk, hogy e vonalat már a 12. század közepén keletebbre tolták a mai Székelyföld felé.

A besenyőket, talmácsokat, székelyeket mind "szélebbre" telepítették, hogy helyet adjanak

a "külföldi" telepeseknek. Szélebbre telepítés: szélfoglalás. Meghúzták-megvonták a

határvonalat hol biztos, hol reszkető kézzel, a rajzoló mécsesét meg ki-kioltották történelmi

huzatok, otthont teremtő viharok. Aztán elült a szél, és lőn világosság.
(Folytatása a 4. oldalon)

Szabó Csaba
PÁLYA - KÖZELBEN
Sarkított dimenziók a Melles völgyében
RMDSZ-cowboy a pöttöm Colorado partján
Az emberek azt hiszik, hogy a titkok éppen ott tanyáznak, ahol a
rejtélyek után kutatók lábatlankodnak. Egy folyó is lehet rejtélyekkel
terhes: a vándor már akkor ilyennek látja, amikor még csak nehéz illatát
érzi, és valójában fogalma sincs arról, hogy milyen irányba is folyik.
Előlegezett titokzatosság ez. A futó habok hidege aztán felfüggeszti
ezt az érzést, de elemi erővel támad fel újra, amikor az ember maga
mögött hagyja partjait, és érzi tisztán, mint a víz: semmit sem értett meg
életéből. És akkor jön a tanácstalanság, hiszen nem lehet titokban élni:
mindenki szeme láttára kell futni - még akkor is, ha ér- és cél nélkülinek
tetszik a pálya, a meder.
1. Kistestvér - Nagy Testvér
Néhány évvel ezelőtt történt, hogy Borsos László bethleni
tanító, az első Melles-közelben készült tévériportom forgatása közben
elültette a fülembe a szép hasonlatot: Bethlen valójában egy nyitott kapu,
hiszen ide nyílik a Nagy Szamos, ide az országút, ide a Melles völgye.
Emlékszem, annyira képszerű volt bevezetője, hogy elkalandozott
a figyelmem: a Mellest láttam magam előtt, amint Bethlen kapuján
kopogtat, bebocsátást kérve a Nagy Szamosba - láttam a partjain
gyöngysorba összeálló magyarlakta településeket: ismeretlenül is
(Folytatása a 3. oldalon)
Szabó Csaba
PENGE - VÁLTÁS
Evangéliumturizmus
és posztinkvizició
Olvasom a pápaválasztás
médialecsapódásait, és azon
csodálkozom, hogy most egyszerre mindenkinek
véleménye van a dologról; nem lett mindenkiből
egyszerre buzgó katolikus, csupán buzgó pápaválasztási
szakértő. Főleg azok tűnnek ki, akik eddig annyit
tudtak a római-katolikus vallásúakról, hogy "húzzák
le a szenteket".
Szalagcímek hirdetik a hollywoodi forgatókönyvbe
illő sztorikat, és megszólalnak olyanok, akik most
hallanak először a konklávéról, no meg arról, hogy
a pápaválasztás ősi szertartás, Istennel való bizalmas
kapcsolat, amikor is a bíborosok hitük szerint a a
Szentlélek erejét hívják segítségül a helyes döntés
meghozatalára. Show lett tehát a pápaválasztás, és
ennek örvendeni kell, hiszen a sok tévéadó - no meg a
manapság olyannyira divatos általános műveletlenség
újságírói kereszteshada - valójában az evangelizáció
eszközévé válik ily módon: hirdetik azt, amit Péter, a
kőszikla és társai kezdtek el valamikor időszámításunk
elején.
(Folytatása a 2. oldalon)
A Világhírnév -
VILÁGhálós (H)IRodalmi NÉVsorolvasó)
olyan riportokat,
könyvrecenziókat közöl, amelyek
az újtranszilvanizmus fényében
láttatják Erdély szórványvidékeinek
mindennapjait.
A www.vilaghirnev.net
honlap nyomtatott változatát a
Polysoft Kft. működteti.
Felújítva / megjelenik kéthetente.
Igazgató:Szegő József
Főszerkesztő:Szabó Csaba
Olvasószerkesztő:Szabó Attila
Tördelés:Kováts Gyula
Megrendelés:0264-555718
Ára nincs.Azaz:megfizethetetlen.

SZÉL-FOGLALÓ
Széltelepítés a Fogaras lábánál
Wyfalw és Ernusth vitéz nyomában
(Folytatás az 1. oldalról)
Azt ma már nemigen vitatja senki, hogy
e szálláscsere csak az első volt a további
"szélebbre telepítések" sorozatában. A
székelyt váltotta a szász, a besenyőt pedig a
német keresztes miniállam a Barcaságban,
az elő-Altlandon. A németeket, vagyis
a "királyi magyarokat" vallon, francia,
olasz telepesek váltották fel. Hogyan
láthatták telepítő királyaink e hospesek
jövőjét? Az elmagyarosító politika már
korábban is hatékonynak bizonyult:
például a kabar/türk-székelyek gyors
beolvadása (950 körül még kétnyelvűek,
azaz türk-magyarok voltak, a 11.századra
teljesen elmagyarosodtak), de a Róma
utáni pannóniai síkság olvasztótégelyszerepe
is példaként állt előttük. De
ennyire összevegyíteni a falvakat! Az
odébb tolt székely határőrnemzet például
- az Erdély rövid története szerint - arra
a későbbi Székelyföldre telepedett rá,
ahol "a helyi alaplakosság.szláv volt".
Hasonlóképpen a Kárpátokon túlról érkező
románok szintén rátelepedtek a már létező
településekre: "Ahogy korábban a németvallon
telepesek, az Olt vidékére érkező
románok sem lakatlan területeket vettek
birtokukba.
Az Olt mentén összesen 18
településről tudunk a 13-14 században..
Talmács (1265),
Szakadát (1306).
Galt(1211).
Kolun (1332),
Árpás (1223).
Venice (1235).
Talmács neve besenyő;

Galt vallon-francia.
Venice az olasz Venezia-ból,
Kolun a német Köln-Coloniaból
ered.
Ezek [ Talmács, Galt, Venice,
Kolun] külföldi telepesek által adott
nevek.
A többi falunév mind magyar.".
És akkor jönnek a román
"újfaluk", a "rátelepedők" településnevei,
pontosabban a havasalföldi bojárok
számára "kiutalt" birtokoadományok sora,
amelyek már a 13. század elején fűzérré
állhattak össze a maguk bojárcsaládjaikkal,
akik "nyilván magukkal hoztak román
paraszti telepeseket, valamint cigány
rabszolgákat is".
Ha rápillant valaki Erdély
honfoglaláskori vegetációs térképére,
megborzong a sok a "csík", "desertum",
"terra", "nova plantatio" láttán. A
széltelepítés során ezeket a mocsarakat,
erdőket kellett legyőzni. A "szélhatárok"
is vadak, őstermészet jellegűek voltak:
a legalsó "szélcsík" a Fogaras mord
vonulata, egy kicsit fölötte az Olt kék
szalagja, legfelül pedig a célfolyót,
az Oltot jó darabon vállvetve követő
Hortobágy. Akiket ide telepítettek,
minden bizonnyal kemény fickók
lehettek, akárcsak a kerci (francia)
ciszterciták, akiket dolgozni (mocsarat
csapolni, vadont irtani) és imádkozni
telepített ide III.Béla, illetve ennek fiai:
Imre és II.Endre.
Aki mindezek tudatában indul
meg magyar szórványtelepülésgyökereket
keresni az Olt Szeben megyei
partjai mentén, biztosan élményekben
gazdagon tér majd meg portyájáról.
Amennyiben ugyanis nem sikerül a
"széltelepítés" vonalait, viharainak
nyomait megtalálni a helybéliek
folklórjában, földrajzi neveiben, akkor
a közelmúltban, a szocializmus idején
végbevitt jelenkori kolonizálás által
lendületesen átrajzolt etnikai térkép
tanulmányozásában merülhetünk el...
(Folytatjuk)

OLVASÓ-LÁMPA
Szabó Csaba:
Gertrudis Vére
Jelen kötetében a szerző sajátos, az
egri hullócsillagokban is gyakorolt
"regényes nyomozás" műfajának
hagyományát folytatja, magyar
történelmi személyiségek szépirodalmi
művekben megrajzolt alakját vizsgálja
felül. Ugyanakkor párhuzamot von a
XIII. századi Anglia szokásrendje, világa
és a magyarországi között szépirodalmi
művek alapján, történelmi körképet vázol.
Szaktanulmányok alapján "pontosít",
de a laikus olvasót célozza meg, ezért is
műve olvasmányos, esszészerű.
Műve viszont nemcsak összehasonlítás,
hanem mítoszrombolás is,
elsősorban a magyar köztudatban Katona
József Bánk bánja alapján kialakult
Gertrúd-képen változtat. Rávezet
arra, hogy Katona drámájának révén
mennyire téves kép él mindannyiunkban
a "magyargyűlölő" királynéról.
Elégtételként is elkönyvelhető, a
bennük élő irodalmi/történelmi alakok
újrarajzolása a valós történelmi adatok
tükrében.
A több regényelemből összeállított
történelem nem lép föl a történelmi
hitelesség igényével, teret enged a
fantáziának is ott, ahol ezt az adatok
hiánya megengedi. Irodalom és
történelem jelen esetben átjárható
atárterületén jár, hiszen célja az
elgondolkodásra, továbbgondolásra
késztetés, és nem forrásmunkák alapján
történő pontosítás, netán Katona
József drámájának felülbírálása.
Mihály Krisztina