Besenyők, besenyő törzsek, besenyő települések

1500 éve annak, hogy egy népcsoport i.sz. 463 körül az Ural melletti őshazájától a Fekete-tenger, a Meotisz környékére költözött. Majd a Kazár Birodalom fennhatósága alá került, s ebbő1 a z évszázados függőségbő1 830 -táján önállósult.
Ez a rövid vázlata a 896-ban a Kárpát - medencét megszálló honfoglaló magyarok, előtörténetének.

A honfoglaló magyarság azonban korábbról is, jól ismerte e területet. írásos emlékekből tudjuk, hogy 862-ben Morvaországban megjelentek. Egyes csoportjaik bizonyára már a honfoglalás, 896 előtt is megtelepedtek a Felső -Tisza vidékén. Régészeti hagyatékuk majd mindegyik szabolcsi faluból előkerült.
A téma, amivel foglalkozni kívánunk szülőfa1unk, Besenyőd története. Annak jártunk utána, hogy a település eredete mi - lyen időre vezethető vissza a magyar történelemben. S arra kerestük a választ, hogy van- e összefüggés a hazánkba bete - lepült besenyők és a falu elnevezése ( Besenyőd ) között.
A besenyőkről több írásos emlék is tudósít. Anonymus, III. Béla király jegyzője Gesta Hungarorumának utolsó fejeze - ében jegyezte le azt a családi hagyományon alapuló történetet, amely a Tomaj nemzetség besenyő őséről ( Thonozuba ) szól, aki Taksony fejedelem uralkodása alatt ( 955 - 970 ) költözött be Magyarországra. A nemzetség birtokai a Tisza középső folyásáná1 feküdtek a bal parton, de a folyó túlsó partján is egészen a Bükk hegység 1ábáig jelentős besenyő tel epü1ésekke1 számolhatunk az Árpád - korban .
Thonuzoba révén nem először kerültek kapcsolatba a magyarok besenyőkkel. A honfoglalás előtt. a Kárpát-medencétől kele1tre ké t nagyobb besenyő támadás érte a magyar törzseket.

-2 -

Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár mindkettőről tudósít " A birodalom korrmányzása " című művében.

Az első, ún. kangar-besenyő támadás a hagyomány szerint a Volga és a Don középső folyásánál élő magyarokat
szakította ketté, akiknek egy része ekkor költözött Etelközbe. A IX. század végén következett a sorsdöntő összecsapás. 895-ben a besenyők a Volgán és a Donon átkelve rátörtek a magyarok szállásaira, miközben a magyar fejedelmi sereg a bolgárokkal harcolt. Az Etelközből elűzött magyar törzsek Erdélybe menekültek, előző szállásterületük pedig a besenyők birtokába került.
A X. század közepén, két nemzedékkel később az emlékezetes vereség után Taksony fejedelem azonban már szövetsége- seket keresett bennük. Országába nagyobb tömegű besenyőt telepített.
Ez az a század, amely a magyar állam kiépülésének és a keresztény Európába va1ó beilleszkedésének az időszaka, amely együtt járt a hadszervezet átalakulásával is. Az újjászervezés során a székelyek és az újonnan beköltözött besenyők ha - tárvédő feladatokat kaptak. A besenyőkből és székelyekből álló előhadat 1116-ban em1ítik először. Ez a haderő a XII. sz. eleiéin -többször is kaphatott utánpótlást besenyő földről.
Pálóczi szerint: " ...elképzelhető, hogy kisebb töredékek már 1027 -1036 között megjelentek Magyarországon A beköltözések legnagyobb hulláma azonban 1055 utánra tehető, amikor az úzok előretörése miatt a besenyők kiszorultak a
Dnyepertől keletre lévő szteppékről " .(1.)
A besenyők megjelenése Magyarországon történe1mük fő fordulópontjajhoz , szétszóródásuk állomásaihoz köthető. A X. században bekö1tözött besenyők aktív részesei voltak - a központi hatalom szolgálatában - a magyar állam meg- szervezésének.
-3 -
Géza és István széttelepítette őket az országban. " A mohamedán vallású, főként határőrvidékre betelepített besenyők fokozatosan beolvadtak; emléküket a Besenyő nevet viselő falvak is őrzik. " (2.)
.A magyarsággal betelepült bolgártörök népelemek a honfog1a1ással egy időben, vagy néhány évtizedde1 később szá1lták meg megyénk egyes tájait. Egykori lakóhelyüket ma is elárulják a népnevekből képzett falunevek, mint Varsány, Be- senyőd és Székely. Csermely Tibor véleménye szerint: " Az említett helynevek (Székely kivételével) besenyő eredetűek. " (3.)
Ezen megállapítása szerint Besenyőd honfoglaláskori településnek tekinthető.

A Mező András - Németh Péter szerzőpáros a vidékünkön név szerint ismert legkorábbi települések létrejöttét egy
kicsit későbbre, a X - XI. századra teszik. " Erre az időre mutatnak mindenekelőtt a törzsi helynevek ( Megyer, Kércs,
Gyarmat, Bercel, Varsány, Kárász, Székely, Besenyőd ). Mivel a helynevet nem a hely lakossága, hanem a környékbeliek adják, törzsi helynevek csak ott fordulhatnak elő, ahol a környéken nem azonos törzsbeliek laktak. " (4.)
A XI. század második felétől Borsova - Szabolcs - Szatmár megyét a Kárpátok vonulatától. keletre megtelepedett besenyők - úzok - kunok betöréseinek voltak kitéve. 1068 -ban Bihar városáig nyomuló seregeik Nyír provinciát, tehát Szabolcs déli részét kegyetlenül végigprédálták. 1035-ben a Vereckei - hágón benyomuló besenyők Ung és Borsova megyéket pusztították . Borsova megye délnyugati csücskében található Almás, Bagda, Bakta, Besenyőd, Ibrony.
A falu hivatalos neve Besenyőd. "I A besenyő népnévből -d helynévképzővel alkotott név." (5.)

- 4 -

Népi neve nem azonos a hivatalos névvel.: Besenyöüd ( -ön; rül; -re besenyöüdi). A szájhagyomány szerint a honfoglalás után besenyők telepedtek meg itt, akikről aztán a falu a nevét kapta. Azok, akik látták a községeknek még az
1800-as években is használatos pecsétjét, azt állítják, hogy településük első lakói a besenyők voltak. A pecséten ugyanis egy lovas alak látható, kivont kardot tart a kezében a feje fölé emelve.

A község régi pecsétje

Más vélemény szerint pedig a falu a Besenyődi - családról kapta a nevét.
" A mai néphagyomány köze1ebb jár az igazsághoz. " - írja A baktalórántházi járás földrajzi nevei című művében Mező András. " Úgy gondolják, hogy a település első megszá11ói vagy idetelepített lakosai besenyők voltak, s a község őse nyílván beletartozott abba a védelmi rendszerbe, amely a Nyírlövő - Vaja - Őr - Hodász mentén húzódó gyepühöz kapcsolódott. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy a magyarságga1 bekerült vagy beengedett idegen népelemekre vonatkozó földrajzi nevek a

- 5 -

peremterületeken vagy a belső védelmi vonalak ( gyepük) mentén sorakoznak" (6.) Kniezsa István is hasonlóan
vélekedik: "... az Árpádkori határőrök zömét a magyarsághoz önként csatlakozott török fajú népek (kabarok, besenyők, kálizok stb.) képezték." (7.)
Bizonyítékul felhozhatók még a környék török eredetű személynevekből származó falunevei: Apagy, Tét , Büs.
A már korábban említett besenyős származású Tomaj nemzetségnek a Borsovai várispánságban is voltak ( tehát ezen a környéken is ) birtokai.
A község neve 12 14 -ben bukkan fel először: Ki1ian de villa Beseneud néven. Majd 1261-ben ismét találkozhatunk a
névvel: V. István Zathmár Vármegyében Balkun-Dob földgyét , mely ez előtt a Bessenyeieké volt, a maga hívének, Apor
grófnak ajándékozta" . (8.) Besenyőd neve a későbbiekben többször előfordult a Zsigmond-kori Oklevéltárban és A nagykál1ói Ká11ay - család 1evéltárában, különböző peres ügyek kapcsán.
A történészek és a nyelvészek á1tal közölt adatok a1apján arra következtethetünk, hogy Besenyőd az Árpád -korban keletkezett 1egrégebbi te1epü1ések közé tartozik. Ezt támasztja a1á Csermely Tibor a XI - XIII. századi Nyírséget bemutató térkép - vázlata, amelyen bár Besenyőd is szerepel ( lásd: térképvázlat ). Mező András által összegyűjtött besenyődi földrajzi helynevek között is találunk olyanokat, amelyek már az Árpád-korban is megvoltak: Bonta-hegy, Kis -Les - hegy, Nagy - Les- hegy.
A Bonta - hegy eredete a néphiedelem szerint az 1100-as évekbe nyúlik vissza, a Les-hegy pedig a tatárok támadása idején kapta a nevét ( a hegyről figyelték a tatárok mozgását ).

- 6 -

Kutatómunkánk során arra a következtetésre jutottunk, hogy községünk az ország legkorábbi településeink egyike. Az adatok alapján célunkat elértük, és bebizonyosodott számunkra, hogy a település elnevezése szoros összefüggésben van a honfoglaláskor vagy attól néhány évtizeddel később betelepült besenyő népcsoporttal.

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok, jászok Corvina, 1989. 25. o.
2. Korai magyar történeti lexikon IX - XIV. sz.. Főszerk.: Kristó Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 101.
3, Csermely Tibor: Szabolcs-Szatmár megyei történeti olvasókönyv. Alföldi Nyomda Debrecen, 1970. 25. o.
4. Mező András - Németh Péter: Szabo1cs - Szatmár megye Történeti Etimo1ógiai Helységnévtára.
5. Dercsényi Dezső: Szabolcs-Szatmár megyei műemlékei Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. 42. o.
6. Mező András: A baktalórántházi járás földrajzi nevei Nyíregyháza, 1967. 25. o.
7. i. m. 25. o.
8. Szirmai Szirmay Antal: Szathmár Vármegye történeti és polgári esmérete II. Buda, 1810. 140. o.

A Nyírség és környéke települései a X-XI. században
1 Záhony
2 Zsurk
3 Kálonga
4 Lónya
5 Komoró
6 Ladánytét
7 Ladány
8 Örmező
9 Kanyár
10 Unytelek
11 Eszterjén
12 Óntelek
13 Dombrád
14 Galgó
15Berencs
16 Doboka
17 Miskolc
18 Lövő
19 Váraslövő
20 Bács
21 Kabala
22 Daróc
23 Halász
24 Vencsellő
25Vencse
26 Bercel
27 Ör(pátroha)
28 Csobodlövő
29 Tímár
30 Ekölcs
31 Solymos
32 Bénye
33 Beszterec
34 Bajul
35 Ige
36 Rakamaz
37 Terebes
38 Halász
39 Varsány
40 Csaroda
41 Kovácstelek
42 Esztár
43 IIk
44 Ugornya
45 Szántótelek
46 Búj
47 Csúr
48 Vas (megyer)
49 Megyer
50 Tass
51 Helmec
52 Milota
53Dicse
54Demecser
55Borsova
56Karász
57 Szolnok
58 Székely
59 Kölcse
60 Uszka
61 Eszlár
62 Várasdobos
63 Nagydobos
64 Tura
65 Tét
66 Bús
67 Kércs
68 Vaja
69 Parasznya
70 Kér
71 Kér
72 Kömörő
73 Malonta
74 Igrici
75 Gyarmat
76 Borzova
77 Csaholc
78 Ricse
79 Bűd
80 Teszár
81 Szólás
82 Levelek
83 Besenyőd
84 Ör
85 Zsarolyán
86 Szekeres
87 Darnó
88 Szernye
89 Daróc
90 Garbolc
91 Vasvári
92 Ruszka
93 Hodász
94 Hetény
95Csaholy
96 Szólás
97 Gyulaj
98 Koppány telke
99 Fedémes
100 Billye
101 Bürgezd
102 Izgéb
103 Dombó
104 Bátor
105 Illő
106 Bohol
107 Vata
108 Vasvári
109 Bogát
110 Piricse
111 Pilis
112 Penészlek