Vidékünknek név szerint ismert legkorábbi települései a X -XI. sz. -ban jöttek létre. Erre az időre mutatnak mindenekelőtt a törzsi helynevek (Megyer, Kércs, Gyarmat, Hetény, EszIár, Bercel, Varsány, Ladány, Tárkány, Karász, Székely, Besenyőd), amelyek a fejedelmi hatalom megerősödése idején a várispánságok katonáskodó népeinek szálláshelyei voltak.
Besenyőd
1214/550. Kilian de v. Besenend (V. R. 298.%, 179);
1305: Nicoleus József Wy -[ivend] de Besenend = (Zichy 1, 110);
1326: item nob -bus de Besenyod [->: Beseneu] (F: VIII/5, 16. o.); 1331: Martizus J. Johemiles is de Besened (F. VIII/3, 569).
A falu 1214 -ben az idevaló Kilián nevében tűnik fel, aki varsányi és naményi (mindkettő Szatmár megye) embereket vádol erőszakos pénzelvétel miatt. Az idevaló Vilmád fia Miklós 1305 -ben Szabolcs megye egyik szolgabírája. 1313 -ban már leveleki lakosnak mondják. 1326 -ban a besenyődi nemeseket Fehértó k. -i szomszédjai között sorolják fel. A közeli Levelek 1331 -ben Besenyődi János fia Mártoné, aki a Gutkeled Ub. -i Bátori Bereck fiaival perlekedik. Ma Besenyőd, Sz.Sz.B. m. -ben.

Forrás:
Magyar városok monográfiája
Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei (327. o.) Szerk.: Hunek Emil
Kiadó: A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Bp. 1931.

Besenyőd
Lakosainak száma: 895.
Körjegyzőség: Leveleken.
Templom: ref. Lelkész: László Ödön, ref. Ugyanilyen felekezetű az iskola is. A templomot az elmúlt évben építették. A régi templom állítólag még az Árpádok idejéből való volt.
A község a néphagyomány szerint a XIV. sz. elején alakult, még pedig valószínűleg a Besenyő törzsek részvételével, amelyeknek felosztását Kun László halála után rendelték el. Itt született Lőrinczy György, a híres testőríró. A község valamennyi lakosa nemes eredetű, s a legtöbb családnál megvan a régi kutyabőr. A község földbirtokosa Thuránszky Pál. A község határa: 1639 hold, ebből 1462 szántó, 36 legelő, 25 erdő, 71 hasznavehetetlen. A hősi halottak száma: 19.

Forrás:
Szabolcs vármegye fejlődése és története Szerk.: Háger László, 1929.

Bessenyőd
Határ: 1639 k. hold.
Lakosainak száma: 800. Rk. 30, gk. 20, ref.: 730, evang. 6, izr.: 14.
Ref. Temploma, lelkésze, iskolája, 2 tanítója van. Jegyzői hivatal, vasútállomás és posta Leveleken.
Hősi halottak száma: 19.
Besenyőd község megalakulása a községben élő néphagyomány szerint 1300 - 1350 év körül tehető. A monda szerint Kún László halála után, mikor elrendelték a kun és besenyő törzsek szétszórását, a besenyők egy csoportja a mai Bessenyődön telepedett le.
1929 -ben új református templomot építettek. Az öreg templom igen régi volt, és három periódusban épült. A régi templom lebontásánál kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a templom az Árpádok idejéből való volt, így valószínű, hogy a besenyők a mondaszerinti letelepülése előtt is volt már itt élet. A lakosság majdnem kivétel nélkül nemes. {E sorok írója egy öreg parasztnál - kinek háza tetején már becsorog az eső; egy igen szegényember, de régi írására nagyon büszke -olvasott egy 1465 -ből kelt valódi kutyabőr nemesi diplomát, mely szerint a nemes Laskay -ak Fejér és Pest megyébőljöttek.}
Lőrinczy György a testőríró Bessenyődön született. Érdekes és részben történelmi nevű emberek a ma, már parasztok között sokan élnek Besenyődön.
Így: Vékey, Laskay, Bunkóczy, Kecskeméthy, Seney, Zoltay, Kállmándy, Tarr, Puskás, Berényi, Szombathy; valamennyi ősi, nemesi ivadék. Tudják azt valamennyien, és büszkék rája. A nem nemesekkel össze nem házasodnának. A régi kutyabőr még igen soknál megvan. Egy Kállay okmány 1448 -ban említi.

THURÁNSZKY PÁL
Turapataki és Komjátnai Thuránszky Pál földbirtokos, szakaszvezető huszárfőhadnagy.
Ősi felvidéki birtokos, nemesi családból származik. Családja évszázadokon át volt birtokos Liptó megyében. Thuránszky Pál a cseh invázió folytán adta el ősi Liptó megyei okolicsnói birtokát, s itt Szabolcs megyében vásárolta helyette Bessenyőd határában a Kisbesenyőd tanyát, mely 370 magyar hold. Itt igen intenzíven munkálkodott. Különösen a rozs, dohány, és burgonya képezték fő terményeit. Talaját erős csillagfürtözéssel javította.
Thuránszky Pál 1893-ban Liptó megyében Benedekfalván született, Rózsahegyen maturált. Érettségije után önként vonult be a császári és királyi 16. huszárezredhez. Önkéntes évét 1911 -12-ben töltötte. Ennek leteltével jogász lett. Tanulmányait 1914-ben félbeszakította, mert bevonult, és az orosz frontra ment. Ezen kívül megharcolta a román és olasz harctereket. 1918-ban szolgálaton kívüli viszonyba lépett. A harctereken megszerezte a bronz vitézségi érmet, a két katonai érdemkereszt III. osztályát a kardokkal, és a károly csapatkeresztet. 1919-ben vonult vissza. Tagja volt a Bethlen Gábor szövetségnek. Fiatal éveiben jó nevű író volt.

TAR LAJOS
Nemes Tar Lajos ev.-ref. tanító: Bessenyődön 1894-ben született. A tanítóképzőt Debrecenben végezte. 1914-ben az 5. gyalog ezredhez vonult be. Végigharcolta az orosz, olasz, és román harctereket. 1918. decemberében, mint főhadnagy szerelt le. Megkapta a III. osztály katonai érdemkeresztet a kardokkal, a Károly csapatkeresztet, és a sebesülési érmet. Hazatérése után hivatásának áldozta magát.
Bevezette a minta-és szabadelőadásokat, és az iskolán kívüli népnevelést, vallásos délutánokat. 1923-ban a leventetörvény életbe lépése előtt megszervezte a leventeoktatást. A járás legkisebb faluja Bessenyőd, leventecsapata a járásban mégis 2., s bronzkoszorút is nyert.
A faluban az ő unszolására megalakították a Hangya Szövetkezetet, melynek igazgatója, könyvelője, és ügyvezetője volt hosszú időn át.
A faluban meghonosította a gyógynövénytermelést. Az OFB útján visszaszerezte a községnek az idők folyamán idegen kézre került birtokát.

Forrás:
Szabolcs vármegye (Szabolcs és Ung K. E. E. vármegyék) Szerk.: Dienes István, 1939.

Bessenyőd
Az itt talált bronzkori leletek tanúskodnak arról, hogy régen lakott hely. A váradi regestrumban már szerepel.
Neve után ítélve ősi besenyő telep volt.
A XVIII. Század elején rutén lakosok települtek le a helységben. 1780 -ban Nieczky Ferenc a földesura, lakossága 422 lélek.
Bessenyőd kisközség a nyírbaktai járásban. Hozzátartozik: Kisbesenyőd tanya. Területe: 1591 kat. Hold, ebből 1372 szántó, 9 kert, 30 rét, 31 szőlő, 91 legelő, 3 erdő, 55 terméketlen terület.
Lélekszáma: 898, akik közül 450 férfi, és 448 nő. 1 német kivételével mind magyar anyanyelvű.
Vallása 117-nek római katolikus, 92 -nek görög katolikus, 655-nek református, 23-nak izraelita, és 1-nek evangélikus.
A község házainak száma: 179. Református temploma helyben van. Iskolái: 1 ref. elemi mindennapi népiskola, és 1 ref. általános továbbképző.
Lakóinak főfoglalkozása az őstermelés, amelyből752 lélek él, sokan élnek még iparból, és kereskedelemből. Főként törpebirtokosok vannak, akiknek 1 -5 holdig terjed a birtoka.
Állatállománya 1935-ben: 155 szarvasmarha, 113 ló, 187 sertés. A község állandó piacai: Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírbátor.

TAR LÁSZLÓ
Tar László ref. kántortanító Besenyődön. Ugyanitt született 1897-ben, ősrégi erdélyi nemesi családból. A tanítóképzőt Debrecenben végezte. 1915 -18 között hadiszolgálatot teljesített, több hónapot töltött a harctéren, megsebesült, kisezüst és bronz Vitézségi érmet, Kcsk-t és Sebesülési érmet kapott, mint hadnagy, majd leszerelt. 1935- ben főhadnaggyá léptették elő. Működését Székelyben kezdte meg. 1931 óta ref. kántortanító Besenyődön. Népművelési előadó volt, és levente főoktató.
Neje: Lipták Julianna; gyermekei: László és Gyula.
A falu hivatalos neve: Besenyőd. A járás legkisebb önálló tanácsú községe, területe 1639 kat. Hold, lakóinak száma 884 (1962). Népi neve azonos a hivatalos névvel: Besenyöüd (- ön, -rül, -re; besenyőüdi). 1961-ben lett termelő szövetkezeti község. Baktalórántháza és Nyíregyháza vonzáskörébe tartozik.
A szájhagyomány szerint a honfoglalás után besenyők telepedtek meg itt, akikről aztán a falu nevet is kapott. Azok, akik látták a községnek még az 1800 -as években is használatos pecsétjét, esküdnek rá, hogy a településük első lakói a besenyők voltak. A pecséten ugyanis egy lovas alak látható, kivont kardot tart a kezében, feje fölé emelve.
PESTY adatközlője viszont azt mondja, hogy a Besenyődi családról nevezték el a falut.
A mai néphagyomány közelebb jár az igazsághoz. Úgy gondoljuk, hogy a település első megszállói, vagy idetelepített lakosai a besenyők voltak, s a község őse nyilván beletartozott abba a védelmi rendszerbe, amely a Nyírlővő - Vaja - Őr - Hodász mentén húzódó gyepűhöz kapcsolódott. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy a magyarsággal együtt bekerült vagy beengedett idegen elemekre vonatkozó földrajzi nevek a perem területeken vagy a belső védelmi vonalak (gyepűk mentén) sorakoznak {vö.: Győrffy György: Névt. Vizsg. 32 -3}.
Kniezsa István is hasonlóan vélekedik: "... az Árpád kori határőrök zömét a magyarsághoz önként csatlakozott török fajú népek (kabarok, besenyők, kálizok, stb.) képezték." Bizonyítékul felhozhatók még a környék török eredetű személynevekből származó falunevei: Apagy, Tét, Büs. A besenyő származású Tomaj nemzetségnek {vö.: Belitzky János: Domanovszky - eml . 64.} a közeli Henén (ma puszta Nyírbogdány határában) is voltak birtokai (Bánffy akIt. 1, 3). Hene ekkori tulajdonosának, Urkund ~ Hurkundnak a nevét Gombócz Zoltán is besenyő eredetűnek tartja (Árpádkori török személyneveink Bp. 1915. 3 és 24). A község neve 1214-ben bukkant fel először: de villa Beseneud (Vár.Reg. 298§), majd 1349-ben találkoztunk vele ismét, amikor Miklós nádor elhalasztja azt a pert, amely a besenyődi (de Beseneud) Gábor fia Miklós, valamint Lőkös fia Péter és Bereck fia János mester között Miklósnak Chechektow nevű halastaván tönkretett két csónak miatt folyt (Kállay Levt. II. 9.), 1354-ben besenyődi Pongrácot (de Beseneud), a szabolcsi ispán és a négy szolgabíró-kiküldöttjét említik (u. o. II. 23.). A név további előfordulásai és alakjai:
BESSENEWD: 1378 (Oklsz.),
1404 (Zsigm. akt. 11/1. 381.),
1425 (Károlyi Okln. II. 156.), stb.;
BESENEWD: 1438 (Zichy Okln. VIII. 639., 640.), stb.; BESENEUD: 1379 (Kállay Levt. II. 185.), stb.. BESENED: 1405 (Zsigm. akt. II/1. 443.); BESENYWD: ? (Oklsz.);
BESENYEWD: 1451 (Zichy Okln. IX. 277.), stb.; BESSENYEW: 1464 (Zichy Okm. X. 312.), stb.

BESENYŐD
Agyagverem
Baglyos
Baglyos alja
Bagócs
Bakti - erdő alja
Berna - hegy
Besenyődi puszta
Bódi - kút
Bonta - hegy
Ciberés - domb
Csat - tó
Csillagos - hegy
Csorda - kút
Csuhos
Elek -hegy
Első forduló
Epres - kert
Farkas - lyuk
Farkas - verem
Forrás
Gyertya János - hegy
Gyilkos
Haranyi - hegy
Harmadik forduló
Hársas gazdálkodás
Hosszak
Igényelt föld
János árok
János kúp
Juh - állás
Kátor erdő
Kati bokra
Kenyeres nyárfa
Kércs út
Kereknyír
Keresztfa - rét
Kincses
Kis - erdő
Kis - erdő alja Kis Kútfű
Kis Leshegy
Kis - Pap - erdő
Kis - rét
Kis - tag
Körtés - domb
Közös - árok
Kútfű
Makkai - kút
Második forduló
Mézes - tó
Nagy - szállás
Ó - kércsi út
Ökör - állás
Pap - erdő
Pap - tag (Eklézsia - tag)
Pázmán
Perjési - tag
Plébánia hivatal
Poros
Rakottya - köz
Rakottya - szeg
Rókalyuk
Rózsás
Sűrűerdő - föld
Szőlőkert
Tarlós laposa
Tarsoly
Teberna - hegy
Tégla - szín
Tolvajos - út
Tsz - telep
Thuránszky - tag
Vadmeggyes
Vén - gyümölcsös (Getsemáné - kert)
Világos - hegy
Vitéz-konyha
Víz - állás
Víz - hely
Vonta - hegy

Forrás:
Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája) Szerk.: dr. Borovszky Samu, 1900.

BESENYŐD

Besenyőd kisközség 104 házzal és 621 ev. Református lakossal. Postája
Ó-Fehértó, távírója és vasúti állomása Mária-Pócs. A Kállay-család levéltárának egyik oklevele már 1448-ban említi. 1444-ben a Kércsy, 1457-ben a Sennyey család volt a földesura.
A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. első felében a következő birtokosai voltak: Baranyai, Kiss, Nagy, Bezdédy, Ladányi, Udvarhelyi, Borbély, Lőrinczy, Zsiday, Vida, Halász, Molnár, Mikó, és Eöry családok.
Mostani nagyobb birtokosai: Horváth József és neje, szül. Libera Gizella. A faluban levő református templom építési ideje ismeretlen.
Dülői közül említést érdemelnek: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Pázmán, Vitéz konyha, Teberna-hegy, Elekhegy, Makkai kút, Leshegy.
Szabolcsban telepedett népfajok egyike a magyar és besenyő elem volt (Székely, Besenyőd). A szabolcsi helynevekben régi kútfőink között leggazdagabb a Váradi Regestrum, mely II. András korából származván (1205 -1235) még a tatárjárás előtt való ős időknek tanúja. A VR. a következő szabolcsvármegyei helyeket szerepelteti: Balkány, Bessenyőd, Bolth, Csűr, Ekőcs, Fejértó, Hene, Hortobágy, Bágy, Karász, Kékcse, Napkor. Anonymus szerint Taksony fejedelemsége alatt Thonuzaba vezérlete alatt a bessenyők költöztek be a hazába, kik a kemeji részeken egész a Tiszáig nyertek lakóföldet, később a XI., XII., XIII. században mind nagyobb rajokban telepedett le a nép a vármegye területén.
A tulajdonképpeni Szabolcs Vármegye területe nem képezte felosztás tárgyát, s így azt a letelepülő magyar törzsek közül egyik sem vette tényleges birtokába, hanem megmaradt nemzeti közvagyonnak, mint azt a későbbi adatok igazolni fogják.
A besenyők emlékét számos helynév őrzi: Bessenyőd, Laskod, Iklód, Székely, Őrmező, és Lövő.

Készítette: Lóránt Csilla

2001.