Új lap


1-2 oldal Hírek a nagyvilágban	3-4 oldal Szövetséges — de milyen?	5-6 oldal Igaz ügyért áldozta életét	7-8 oldal Iskolások, óvodások együtt játszanak	9-10 oldal A tapasztalat gazdagít
5.oldal Vízumkiadás: az első napok tapasztalatai “Az ukrán—magyar vízumegyezmény a jószomszédi viszony és a konstruktív együttműködés fenntartásának fontos eleme, az EU-normákkal összhangban lévő, ugyanakkor minden lehetséges könnyítést tartalmazó megállapodás az utazások rendjéről” — hangsúlyozta Szabó Ottó, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal nagytermében október 27-én megtartott sajtótájékoztatón. A november 1-jétől bevezetésre kerülő vízumkötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókról tartott tájékoztatón Szabó Ottó főkonzul mellett részt vettek Varga Levente, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda vezető konzulja, Somogyi László, Kállay László, Varga Attila konzulok is. Szabó Ottó főkonzul, miután megvilágította azokat a körülményeket, amelyek szükségessé tették a vízumkötelezettség bevezetését, kiemelte: „Magyarország közelgő uniós csatlakozása és az EU tágabb Európa-koncepciójának keretében aktív részt vállalva kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat Ukrajnával, segítséget nyújtva az ukrajnai integrációs törekvésekhez”. Kitért a vízum-megállapodás lényegére is, amely szerinte abban rejlik, hogy november1-től, a lehető legkésőbbi időponttól ingyenes vízum kerül bevezetésre az ukrán állampolgárokkal szemben. Mint az már közismert, október 20-tól lehet benyújtani a vízumigényléseket. Ezt csütörtök kivételével, amely nap a csoportos ügyintézésé, hétfőtől péntekig bármelyik nap megtehetik a kérelmezők. Szabó Ottó, miután ismertette a nyitva tartás rendjét, azt is kihangsúlyozta: minden rendelkezésükre álló erőforrást felhasználnak annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a kiszolgálás. A vízumügyintézés gyakorlati vonatkozásairól Kállay László tájékoztatta az egybegyűlteket. Mint elmondta, a kérelmezőnek a vízum beadásának időpontjától számítva még másfél évig érvényes útlevéllel kell rendelkeznie, ki kell töltenie egy űrlapot (az Internetről is le lehet tölteni), s mellékelnie kell egy igazolványképet. Az egy évre szóló, többszöri beutazást lehetővé tévő vízum félévente összesen 90 napi magyarországi tartózkodásra jogosít fel. Ezt az időt le lehet tölteni akár egyhuzamban, akár tetszés szerinti felbontásban is. Ha betelik az útlevél, a vízumot át lehet vezetni az újba, de célszerűbb újat igényelni, jegyezte meg Kállay László. A konzul továbbá elmondta, hogy ha valaki érvényes schengeni vízummal rendelkezik, akkor a magyarországi beutazáshoz nem kell külön magyar vízum, de az ott-tartózkodás ideje korlátozott: maximum 5 nap. A jelenlévők azt is megtudhatták, hogy abban az esetben, ha a gyerek édesanyja útlevelébe van beírva, nem kell számára külön vízum, de ha gyermekútlevéllel rendelkezik, akkor szükséges. Mint a konzulok kihangsúlyozták, a vízumigényléseket személyesen kell beadni és kivenni, de ha a szülő hitelesen igazolja, hogy gyermeke kérelmét szeretné rendezni, megteheti. Az is elhangzott, hogy a tanulmányi és munkavállalási vízumokat érintő szabályozás változatlan marad. Ezekért továbbra is fizetni kell, s az előbbit azoknak is ki kell váltaniuk, akik levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat. Az érdeklődők azt is megkérdezték: volt-e már példa arra, hogy visszautasították valakinek a kérelmét. A konzulok elmondták, hogy természetesen azok, akik beutazási korlátozás alatt állnak, nem kapnak vízumot, de eddig még nem fordult hozzájuk ilyen személy kérelemmel. Mint megtudtuk, ha valaki november 1-je előtt lépte át a határt Magyarország felé, az átlépéstől számított 30 napig még az országban tartózkodhat. Szabó Ottó azt is megjegyezte: arra törekednek, hogy a két ügyfélszolgálati iroda kapacitása meghaladja a napi 1000 vízumkiadást. Reméli, hogy hamarosan áthidalják a kezdeti nehézségeket, s képesek lesznek tartani a tervezett ütemet. Addig viszont a kérelmezők megértését kérik. A főkonzul végül elmondta, hogy Magyarország EU-tagsága után lehet némi változás a vízumkérelmekben — a schengeni ugyanis több mint 120 kérdést tartalmaz, a magyar pedig csak 32-t —, de céljuk, hogy ez az egyszerűsítés megmaradjon. A sajtótájékoztató végén a konzulok ismételten arra kérték a jelenlévőket, hogy az elkövetkező napokban csak azok keressék fel ügyfélszolgálati irodájukat vízumkérelemmel, akik november első felében szeretnék átlépni az ukrán—magyar határt. K. K. Fókuszban a világ magyarsága Tartalmas kezdés A kettős állampolgárságról kezdődtek szakértői tárgyalások Budapesten a magyar Külügyminisztérium és a vajdasági magyar pártok között. Miavecz Béla, a vajdasági szakértői csoport alelnöke elmondta: az anyaország Külügyminisztériumának jogi szakértőivel folytatott megbeszélés kezdete korrekt és tartalmas volt. Hozzáfűzte, hogy november derekán újra találkoznak, s akkor várhatóan a két fél álláspontja közelebb kerül majd egymáshoz. Miavecz kifejtette még, hogy szakmai szempontból nem volt nagy különbség a tárgyaló felek nézetei között, szerinte azonban hátravan még a kérdés politikai felmérése. Szó volt arról is, hogy Magyarországnak, Szerbiának és Montenegrónak esetleg bilaterális egyezményt kell kötnie még mielőtt a kettős állampolgárságról végleges döntés születne. A vajdasági szakértői csoport viszont nem részesít előnyben egy esetleges ilyen dokumentumot. “A Külügyminisztérium azt várja a szakértői megbeszélésektől, hogy az állampolgárság iránti igénnyel fellépő vajdasági magyar szervezetek világosan és a magyar állampolgársági törvény ismeretében egyértelműen leszögezik, milyen, számukra elfogadható megoldásokat látnának szívesen” — továbbította az MTI Bársony Andrásnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának a kijelentését. Bársony András szerint a kormányközi szakértői megbeszélések akkor kezdődnek el a kettős állampolgárság ügyében, amikor világossá válik, milyen, a vajdasági magyarok számára még elfogadható lehetőségek kínálkoznak a kérdésben. Uszító magyarellenes iromány Felháborító, sértő, uszító magyarellenes irománynak nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a „dokumentációt”, amelyet az aradi Szabadság-emlékműre vonatkozó képviselői interpellációra adott belügyminiszteri válaszhoz csatoltak a bukaresti belügyi tárca illetékesei — írta a román fővárosban megjelenő Romániai Magyar Szó. Korábban az Adevarul című román lap azt írta, hogy a román belügyi tárca honlapja szerint Ioan Rus belügyminiszter „Magyarországra küldi a 13 tábornokot”, s szerinte ezzel lezárulhat az aradi Szabadság-emlékmű ügye, minélfogva a Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) „már nem lesz miről egyeztetnie”. A Romániai Magyar Szó megkérdezte Markó Bélát, hogyan fogadta a román újságban megjelent cikket. Az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott: az úgynevezett dokumentáció „úgy, ahogy van, nemcsak hogy felháborító, hanem sértő, uszító, magyarellenes kijelentéseket tartalmaz”. Markó Béla leszögezte: „Az aradi emlékmű nem idegeneknek, nem hadifoglyoknak állíttatott, hanem a Románia területén őshonos és teljes joggal rendelkező magyarság hőseinek. Ennek a szoboregyüttesnek állnia kell, és nem máshol, mint Aradon, a kijelölt és már előkészített helyen”. Összeállította: Dunda György