Dr. Persányi Miklós, Magyarország környezetvédelmi és vízügyi minisztere ismertette az eltelt tíz esztendő alatt közösen végzett munkát. Kiemelte, hogy a hatékony együttműködésnek köszönhetően Kárpátalján 14 jelzőállomást helyeztek üzembe. A két ország vízügyi szakemberei számára ezek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a Tisza vízállásáról, a folyóba hullott csapadékmennyiségről, a légkörben végbemenő folyamatokról. A pontos információknak köszönhetően így gyorsan és hatékonyan lehet szervezni az árvízvédelmet. Egyébként Magyarország a kárpátaljai jelzőállomások felépítésére, beüzemeltetésére eddig mintegy 325 millió forintot fordított.

A magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter kihangsúlyozta, hogy a két szomszédos megye árvízvédelmi együttműködése zökkenőmentes. Dr. Persányi Miklós vázolta az előttük álló feladatokat is. Mint kiderült, az elkövetkező években hat víztározót szeretnének építeni, s folytatni fogják az árvízmegelőző munkálatokat, a gátak megerősítését is.

A közös árvízvédelmi munkálatok hatékonyságát, eredményeit méltatta Vitalij Leljavszkij, az ukrán vízgazdálkodási állami bizottság megbízott elnöke, határvízi kormánymeghatalmazott, illetve Oreszt Ivanickij ukrajnai és Fazekas László magyarországi határvízi kormánymeghatalmazott-helyettes is.

Volodimir Csipak, a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóság főmérnöke és magyar kollégája az automatikus jelzőállomások, különösen a vízminőséget ellenőrző műszerek által biztosított lehetőségekről szóltak. Mint elmondták, a jelzőállomások ötpercenként továbbítják az adatokat a Tisza és mellékfolyói vizének minőségéről, a vízállásról stb.

A két határ menti megye vezetőinek jókívánságait Monori István külügyi tanácsadó, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének személyes megbízottja és Revák István, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének első helyettese tolmácsolta, kiemelve a további hatékony együttműködés fontosságát.

A felszólalásokat követően dr. Persányi Miklós, dr. Váradi József helyettes államtitkár, kormánymeghatalmazott, Vitalij Leljavszkij és Viktor Horev, az ukrán vízgazdálkodási állami bizottság elnökének tanácsadója leleplezte az ukrán—magyar vízügyi együttműködés 10. évfordulója alkalmából a Tisza gátján elhelyezett emlékkövet.

— A 12. ülésszak jelentős áttörést hozott az ukrán—magyar intézményesített kapcsolatokban, hiszen a felek számos olyan kérdésben fogadtak el ajánlásokat, amelyek ügyében az elmúlt esztendőkben nem történt érdemi előrelépés. Saját sikeremnek is tekinthetem, hogy az ajánlások között az Általános kérdések című fejezetben helyet kaptak azok a törvénytervezetek is, amelyek parlamenti elfogadtatásán jelenleg is dolgozunk. Ezek között is a legfontosabb A nemzeti-kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet. Miért éppen a nemzeti-kulturális autonómia? Miért nem a territoriális? Ez utóbbival kapcsolatban ugyan 1991-ben Kárpátalján több népszavazásra is sor került, Ukrajna jelenlegi törvényei azonban nem teszik lehetővé a nemzeti alapon történő autonóm formációk létrehozását.

A nemzeti azonosságtudat megéléséhez azonban megfelelő törvényi-jogi hátteret kell biztosítani. Ha megvizsgáljuk az érvényben lévő jogi bázist, rá kell jönnünk, hogy az nem felel meg napjaink követelményeinek. Így például az adott nemzeti közösség semmilyen ráhatással sem bír a végrehajtó szervek vele kapcsolatos döntéseire. Hiszen, mint a gyakorlat is mutatja, a civil társadalmi szervezetek, amelyek többnyire tanácsadói testületekben vehetnek részt, nem tudják befolyásolni a folyamatokat. Úgy vélem, hogy a kiutat az egységes nemzetiségi önkormányzati rendszer kialakításával a nemzeti-kulturális autonómia jelentené. Erre a legkézenfekvőbb példa a Magyar Köztársaságban alkalmazott gyakorlat, ahol a különféle kisebbségi önkormányzatok teljes jogkörrel vesznek részt ügyeik intézésében, saját etnokulturális szükségleteik kielégítésében.

Jelenleg folyik a törvénytervezet előkészítése, illetve megvitatása. Valószínűleg az év végére sikerül szavazásra előkészíteni a Legfelsőbb Tanácsban.

A másik, hasonlóan nagy horderejű tervezet az új szerkesztésű A nemzeti kisebbségekről szóló törvény, amelyet Olekszandr Feldman képviselőtársammal közösen nyújtottunk be megvitatásra. A tervezetet már Ukrajna számos megyéjében bemutattuk, legutóbb éppen Ungváron, ahol október 14-én a Nemzetiségi Központban találkoztunk az érdeklődőkkel.

— Köszönöm a tájékoztatást!

Karácsfalván a megye vezetői, illetve parlamenti képviselőnk felkeresték Fábián Gyula házát, hogy meggyújtsák a kék lángot, amely azt hirdeti: e község is csatlakozott Kárpátalja azon településeihez, amelyekre eljutott a vezetékes gáz. A munkálatok egyébként tavaly kezdődtek meg a településen. A bekötő gázvezeték mellett lefektették az utcákban is a csöveket.

Tiszaújhelyben illetve Gödényházán is várva várt esemény volt a hétfői ünnepség. A lakóházak túlnyomó többségéig itt is eljutott már a vezetékes gáz, aminek köszönhetően több száz család élvezheti az általa nyújtott kényelmet.

Az ünnepségeken Ivan Rizak kihangsúlyozta: Leonyid Kucsma állandó támogatásának köszönhetően nem csupán a Nagyszőlősi járás, hanem egész Kárpátalja lehetőséget kapott arra, hogy kiemelten kezelje a települések földgázzal való ellátásának problémáját. Ukrajna államfőjének kitüntető figyelme révén megyénk aktívan fejlesztheti gazdaságát, teljesítheti a költségvetési mutatókat, időben és teljes mértékben kapja a szociális kiadások, árvízvédelmi munkálatok, beruházásos építkezések központi finanszírozását.

Megyénk kormányzója elmondta, hogy 2004 Kárpátalja települései vezetékes gázzal való ellátásának éve lesz nálunk. Egyébként 2003 kilenc hónapja alatt már 6,7 millió hrivnyát utaltak ki a megyei és a helyi költségvetésekből ilyen célokra, ami háromszor több, mint az egész elmúlt évben. Ennek köszönhetően közel 130 kilométernyi gázvezetéket adtak át, 3170 lakóházba és 335 lakásba vezették be a földgázt.

Gajdos István (az alsó képen), köszöntve a települések lakosait és a vendégeket, az összefogás fontosságát emelte ki. Kihangsúlyozta, hogy csak a legfelsőbb állami vezetés, a megyei állami közigazgatási hivatal, a járási közigazgatási hivatalok és járási tanácsok, a települések polgármestereinek és közösségeinek összehangolt erőfeszítése révén sikerül ilyen komoly előrelépést elérni a falvak és városok vezetékes gázzal való ellátása terén.

Parlamenti képviselőnk köszönetet mondott az elvégzett munkáért a megye vezetésének, személyesen Ivan Rizak kormányzónak, a kivitelezőknek, az egyszerű embereknek, mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy Tiszaújhely, Karácsfalva, Gödényháza polgárai élvezhessék a civilizáció egyik fontos vívmányát, a gázfűtést.