1-2 oldal

Hírek a nagyvilágban

3-4 oldal

Első kézből

5-6 oldal

Fókuszban a világ magyarsága

7-8 oldal

Összefogással, közös munkával

9-10 oldal

Olvasóink írják

 

5.oldal

Az UMDSZ berkeiben

Ljah Erzsébet: „Ez egy családias szervezet”

Az egészség minden időkben az ember egyik legféltettebb kincse volt, s így van ez a mai világban is. Míg régen sámánok, kuruzslók próbálták visszaadni az elveszett kincset, ma a legtermészetesebb dolog, hogy orvoshoz fordulunk, ha megbetegszünk. Ők pedig mindent meg is tesznek azért, hogy meggyógyuljunk, sőt: olyan szervezeteket hoznak létre, amelyek közös céljául épp a nép egészségének javítását, megőrzését tűzik ki. Ilyen például az Egészségügyi Dolgozók Szervezete, amely immár számos országban tevékenykedik. A kárpátaljai tagszervezet munkájáról Ljah Erzsébet, az Ungvári Gyermekpoliklinika orvosa, az UMDSZ egészségügyi szakbizottságában elnöke beszélt lapunknak.

— Az Egészségügyi Dolgozók Szervezete, amely Magyarországon jött létre, 2002-ben méltatta megalakulásának tizedik évfordulóját. A szervezetet dr. Andrásovszky Barna (Erdélyben született), Magyarország jelentős orvosegyénisége alapította, aki szívügyének tartotta a magyarok tömörülését egészségügyi szinten is.

Az Egészségügyi Dolgozók Szervezete nem politikai szervezet. Célja a magyar identitástudat megőrzése mellett a magyar nép egészségügyi helyzetének javítása. Tudjuk, hogy a 20. század végére nagyon megfogyatkozott nemzetünk, ezért céljaink között szerepel tenni a magyarok számának gyarapításáért. Munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra való nevelésre. Ez talán pénz nélkül, semmi nélkül, csak az emberek öntudatára támaszkodva is ahhoz vezet, hogy egy kicsit többen leszünk.

A szervezet ma már számos országban működik. Nagyon nagy örömmel mondom el, hogy tagszervezetek alakultak Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban, Szlovéniában, Erdélyben, az Egyesült Államokban, Németországban, Svájcban, Dániában és természetesen Ukrajnában is. Tehát majdnem minden országban, ahol élnek magyarok. Úgy praktizáljuk, hogy a nemzetközi találkozókat mindig máshol tartjuk. Kárpátalja eddig már kétszer adott otthont a konferenciának, s örömmel mondhatom: nagy-nagy sikerrel jártunk mindkét alkalommal, öszszejövetelünk eredményesnek bizonyult.

Újdonság a szervezet életében, hogy ma már nemcsak orvosok vesznek részt munkájában, hanem bevontuk a középszintű dolgozókat, a nővéreket is.

Fontos szerepünk van a népegészségügyi programok kidolgozásában és lebonyolításában. Itt első helyen említeném a TBC elleni harcot, ami napjainkban az egyik legfontosabb feladatunk.

A szervezeten belül segítjük is egymást. Nekünk például jelentős segítséget nyújtottak magyarországi kollégáink, akik ultrahangos készülékkel látták el intézményünket, de támogatják kórházunkat a csehországi orvosok is.

Ez egy családias szervezet, hisz amellett, hogy az egészségügyi dolgozók együttműködnek, találkoznak egymással, ilyenkor megbeszéljük közös problémáinkat is. Megosztjuk az örömöket, a bánatot, s nemcsak szakmai téren: személyes kapcsolatok, barátságok alakulnak tagjaink között. Megismerjük egymás családját, megismerkednek a gyerekeink, akik remélhetőleg továbbviszik majd az általunk elkezdett ügyet.

-bgy-

 

Fókuszban a világ magyarsága

Székelyek az autonómiáért

Történelmi jelentőségű esemény színhelye volt október 26-án a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áronról elnevezett terme, az a hely, ahol 1848-ban elhangzott a székely szabadságharcos híres mondata: “Lesz ágyú!”. Itt választották meg a székelyek képviselői a Székely Nemzeti Tanácsot, azt a szervet, amely a jövőben ország-világ színe előtt szószólója, megtestesítője lesz a székelység autonómiatörekvésének. Az SZNT egyetlen célja: tárgyalásokat kezdeni a román kormánnyal és a nemzetközi fórumokkal az autonómia különböző formáinak megteremtéséről.

A székelység most már hangosan is ki meri mondani, hogy autonómiát akar. A maga kezében tudni saját sorsának intézését. Függetlenedni a román balkanizálódástól, a köpönyegforgató bizánci konjunktúra-politizálástól, a hazudozás és képmutatás, a “minden eladó és megvásárolható” vásári praktikáktól, s helyre akarja állítani a székely rendet. Visszaköveteli a Székelyföld 700 éves autonómiáját. Újra érvényesíteni a gyepűket védők szigorú, mert katona népre szabott, de kiszámítható és megbízható, emberséges rendjét, amelyben az egyenes gerincű székely adott szava visszanyeri rangját, és ismét annyit ér, mint a törvény betűje.

Márton Lajos elektronikus körlevelében ez áll: “Mi az RMDSZ programjában 13 éve szereplő autonómiakérést szeretnénk törvénytervezet formájában a román parlament elé terjeszteni, és Románián belül eurorégióvá alakítani Hargita, Kovászna és Maros megyéket...” Minden kisebbségi jogköveteléstől ideges a rabszolgatartó román hatalom, ettől azonban különösen az, hiszen — a kezdeti elbagatellizálással szemben — immár látja, hogy az annyiszor kigúnyolt “magyarkodásnál” többről van szó.

A hatalom uszályában lihegő RMDSZ pedig levegő után kapkod: “Mivel vagytok ti székelyebbek és nemzetibbek, kedves kollégák, mint mi? (...) Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem? Nem, kedves kollégák, nem ez a különbség közöttünk, hanem az, hogy mi dolgozunk is az autonómiáért (...)” — harsogta Markó Béla szokatlan vehemenciával a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén. S akik azt várták, hogy ezek után az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete az autonómiatörekvések élére áll, azok kaptak a szemük közé egy közleményt. Amelyben az SZKT elítéli az új szerveződést, s megtiltja a szövetség helyi, területi és országos tisztségviselőinek, hogy részt vegyenek ezekben a testületekben. Ezt tartalmazza a közlemény.

Erről írta keserű szájízzel a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilapban Gazda József politikus-publicista, hogy “Érdekvédelmi szervezetünk elhatárolta magát a saját alapszabályzatában lefektetett célok megvalósításáért folytatott harctól, s egyértelműen a sorompó “túlsó oldalán”, a magyar érdekek érvényesülését, kiharcolását akadályozó erők oldalán határozta meg a maga helyét.”A történelmi Háromszéken, Csíkországban, a Gyergyói-medencében, Sóvidéken, a Küküllők mentén, szerte az egész Székelyföldön továbbra is alakulnak a helyi és széki tanácsok. A több mint nyolcvan éve megfélemlítésben, elnyomatásban, hallgatásra ítélten élő erdélyi magyarok egyelőre óvatosan, de mind magabiztosabban merészkednek egymás közelébe, azok közé, akiknek elegük volt abból, hogy nélkülük döntenek róluk, írja Orbán Ferenc, az újvidéki Magyar Szó erdélyi tudósítója.

Összeállította: Dunda György

6.oldal

Sajtótájékoztató

Csökkent a panaszosok száma

November 4-én az állampolgári beadványokkal folytatott munka szerepelt a járási állami közigazgatási hivatalban tartott szokásos havi sajtóértekezlet napirendjén. Az értekezletet megnyitó Braun Béla, a közigazgatás elnökének első helyettese rámutatott, hogy az államhatalom szerveinek, a helyi önkormányzatoknak fokozottan oda kell figyelniük az egyszerű emberek által felvetett kérdésekre, hiszen egyfajta társadalmi barométert is jelentenek írásbeli, illetve szóbeli beadványaik.

Az értekezleten, amelyen részt vettek a témában illetékes főosztályok és osztályok vezetői is, elhangzott, hogy ez év kilenc hónapja alatt 302 állampolgári beadvány (209-en írásban vetették fel az őket nyugtalanító problémákat, míg 93-an személyesen, a fogadónapokon tették meg ezt) érkezett a járási állami közigazgatási hivatalhoz, ami csekély mértékű csökkentést (-2 %) jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest.

Ami a településeket illeti, Szvobodán, Bátyúban, Kovászón csökkent a panaszosok száma, nőtt viszont Beregújfaluban, Alsóremetén, Jánosiban. Az emberek által felvetett problémák között az első helyen a szociális kérdések szerepelnek, megelőzve a földkérdéseket és a lakásproblémákat.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a járási állami közigazgatási hivatal kollégiumain rendszeresen áttekintik az állampolgári beadványokkal kapcsolatos munka menetét. A közigazgatás és a járási tanács vezetői rendszeresen tartanak fogadónapokat a településeken. Emellett közvetlen telefonkapcsolatot is létesíthetnek az emberek az illetékesekkel. Augusztusban például a földkérdésekről, a múlt hónapban pedig a szociális kérdésekről kaphattak tájékoztatást a szakemberektől.

* * * * *

A tanácskozás végén Anasztaszija Leuhina, az ENSZ Ukrajnai Fejlesztési Programjának tanácsadója kapott szót, aki elmondta, hogy Beregszászban egy Állampolgári Információs Irodát szeretnének nyitni, amelyben ingyenes, konfidenciális és elfogulatlan tanácsadást kaphatnának az emberek, hozzáférnének a szükséges normatív dokumentumokhoz, tájékoztatást kaphatnának arról, milyen szolgáltatásokat nyújtanak az állami intézmények és a civil szervezetek. Ennek érdekében pályázatot hirdetnek a civil szervezetek számára e központ létrehozására, fejlesztésére. A pályázó szervezeteknek legalább 3-5 éves munkatapasztalattal kell rendelkezniük, képeseknek kell lenniük a különböző lakossági rétegek képviselőivel, a helyi hatalmi szervekkel való együttműködésre.

A program tanácsadója kihangsúlyozta, hogy a hatékony, átlátható irányítás kialakulását kívánják elősegíteni. Kárpátalja az egyik prioritást élvező régió e téren. Beregszász mellett egyelőre Ungváron, illetve Perecsenyben hoznának létre hasonló információs irodákat, amelyekben a tervek szerint 3-5 munkatárs dolgozna. A Krónika kérdésére válaszolva Anasztaszija Leuhina elmondta, hogy a Beregvidéken számukra kötelező lesz a magyar nyelvtudás.

Biró László

UMDSZ: alapszervezeti élet

Akik nem tétlenkednek

„Az UMDSZ olyan szervezet, amelyben nagy perspektívát látunk, Gajdos István személyében pedig tettre kész vezetőt, olyan személyiséget, aki szívügyének tekinti a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldását” — hangsúlyozta Szilvási Zoltán, Nagydobrony (Ungvári járás) polgármestere, az UMDSZ helyi alapszervezetének elnökhelyettese a minap, amikor is szervezetük megalakulásáról, az azóta eltelt időszakban végzett munkájukról kérdeztük.

Mint Szilvási Zoltán elmondta, a nagydobronyi alapszervezet áprilisban jött létre több mint húsz taggal. Mára közel hatvanan vannak: vállalkozók, farmergazdák, a község értelmiségi rétegének képviselői. Napról napra nagyobb az érdeklődés szervezetük iránt, pláne azóta, amióta a lakosság látja, hogy a helyi UMDSZ-tagok nem ülnek tétlenül, érdemi munkát fejtenek ki Nagydobrony szellemi, kulturális életének fellendítése érdekében.

— Mint például…

— Részt vettünk a falunap szervezésében és a tizennegyedik folklórfesztivál sikeres lebonyolításában. Kivettük részünket e két rendezvény helyszínének, a futballpályának a rendbetételéből, a stadion újjáépítéséből: ott voltunk például a színpad, a lelátó, a kerítés elkészítésénél stb. Alapszervezeti elnökünk, Misák József — aki régi nagy focista — számára búcsúmeccset rendeztünk, amelyre a nagybereznai és a császlóci öregfiúk válogatottját hívtuk meg. De szervezésünkben sor került szüreti felvonulásra és Ki mit tud?-ra is.

— Tervek, elképzelések?

— Pezsgést, változatosságot szeretnénk vinni községünk életébe. Ennek érdekében mind több szabadtéri rendezvényt, majálist szeretnénk szervezni, ahol a munkában megfáradt nagydobronyiak — s nemcsak ők —, együtt pihenhetik ki a fárasztó mindennapokat.

K. K.

Az első célkitűzésnek eleget tettek

Salamonban emlékezetes napon, augusztus 20-án, Szent István ünnepén alakult meg az UMDSZ alapszervezete, amelynek elnökévé a tizenöt alapító tag Tóth Valériát, a helyi óvoda vezetőjét választotta. Az alakuló ülésen célul tűzték ki, hogy halottak napjára felújítják a sztálinizmus áldozatainak állított emlékművet. Ez idejében meg is történt, tudtuk meg Szubota Erzsébet polgármestertől, az alapszervezet tagjától.

Ahogy elmondta, sajnálatos módon a névsorból az emlékmű készítésekor kimaradt három mártír neve. Az UMDSZ-tagok elhatározták: november 1-jéig pótolják ezt a hiányosságot. A nevek azóta felkerültek méltó helyükre.

Az alapszervezet tagjai november elsején istentisztelet keretében emlékeztek meg az elhurcoltakról. Az összejövetelen, amelyen részt vettek a hozzátartozók, az iskola tanárai és a falu közössége, Maha László történész elevenítette fel az egykor történt tragikus eseményeket, majd az iskola tanulói versekkel adóztak az elhunytak emlékének.

A polgármesterasszony az alapszervezet további tervei között említette a tagság bővítését is. Összefogásra és semmiképpen sem széthúzásra buzdítják a község lakosait.

-bgy-

Ugrás a lap tetejére