Beregszászban a járási állami közigazgatási hivatal épületének tanácstermében került sor ilyen rendezvényre október 30-án, amelyen együtt ünnepeltek a város és a járás szociális dolgozói.

A résztvevőket köszöntötte többek között Braun Béla, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, Zsupán József, Beregszász polgármestere, Volodimir Terpaj, a járási szociális főosztály vezetője, Krisztina Harapko, parlamenti képviselőnk, Gajdos István referense, Tetjana Szikorszka, a városi szociális főosztály vezetője, Valentina Krivolaba, a Nyugdíjalap járási kirendeltségének vezetője. Ennek során elhangzott, hogy a Beregszászi járás az egyetlen megyénkben, ahol az alapvető körhöz tartozó vállalatoknál sikerült teljesen felszámolni a bérhátralékot. Érezhetően javulnak a gazdasági mutatók is a Beregvidéken. Ennek köszönhetően közel hárommillió hrivnyával több folyt be a Nyugdíjalap költségvetésébe, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nem véletlen, hogy a nyugdíjasok már elfelejthették, hogy milyen is volt az, amikor több hónapos késéssel kapták kézhez illetményüket.

Az ünnepség végén okleveleket, pénzjutalmat vehettek át a szociális szféra legjobb dolgozói.

— A REC-et 1990-ben alapította az Egyesült Államok, Magyarország kormánya és az Európai Unió. Azóta 28 ország írta alá szabályzatunkat. Központunkban 180-200 fő dolgozik, munkánkat főleg a nyugat-európai országok, valamint az amerikai és japán kormány finanszírozza. Én harmadik éve dolgozom a cégnél.

Missziós munkánk legfőbb célja, hogy javítsuk az adott régió környezetének minőségét. Ennek érdekében elősegítjük a lakosság számára a környezetvédelemmel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét, s támogatjuk a környezetvédelmi szempontból őket érintő döntések meghozatalában való részvételüket is. Nem műszaki tervező, építő központ vagyunk, hanem elsősorban a környezetvédelemnek a társadalmi-gazdasági aspektusai érdekelnek bennünket.

Az Üzlet és Környezet Program, amelyet én koordinálok, a tisztább termelési technológiák kutatásával, elemzésével és terjesztésével foglalkozik régiónkon belül. Különös figyelmet fordítunk azokra a technológiákra és eljárásokra, amelyek segítségével hatékonyabban tudunk erőforrásainkkal gazdálkodni, kevesebb anyag- és energiaintenzitással termelni és kevesebb költségesen ártalmatlanítható hulladékot generálni. A tisztább technológiák és eljárások diffúziójának elősegítése mellett a környezetvédelmi ipar, az öko-projektek finanszírozhatóságára is figyelmet fordítunk. Számos nemzetközi szervezettel, fejlesztési bankkal és környezetvédelmi alappal működünk együtt, legfontosabb partnereink között megemlíteném az ENSZ Környezetvédelmi (UNEP) és Fejlesztési (UNDP) Programjait, a Világbankot, az OECD-t, az Európai Bizottság Környezetvédelmi, Regionális Fejlesztési és Kutatási Igazgatóságát és az EBRD-t.

Idén májusban Kijevben pán-európai környezetvédelmi miniszteri találkozóra került sor, amelyen mi is képviseltettük magunkat. A konferencián számos előadást tartottunk, részt vettünk különböző ENSZ-megegyezések kidolgozásában. Ezenkívül standunkon több környezetvédelemmel kapcsolatos kiadványt állítottunk ki. A találkozón többek között megvitattuk, hogyan lehetne Közép- és Kelet-Európa környezeti állapotán javítani. Ez persze megvalósíthatatlan demokratikus alapok megteremtése, megerősítése nélkül. Azt vallom: a környezetvédelem nem létezik demokrácia nélkül. Ugyanakkor a demokrácia és a jól működő piacgazdaság önmagukban nem elegendőek a komplex környezetvédelmi problémakör megoldásához, azt mind az államigazgatás, mind az üzleti szektor és a civil szféra együttgondolkodása és hatékony együttműködése teszi csak lehetővé.

Regionális környezetvédelmi központunk a következő módszert alkalmazza: ha olyan országba megyünk, ahol azelőtt még nem jártunk, először feltérképezzük a valós helyzetet (környezetvédelmi, társadalmi stb. szempontból), majd megpróbáljuk azokat az alapokat megteremteni, intézményrendszert és képességeket fejleszteni, amelyek által a valós, komoly környezetvédelmi feladatokat meg lehet oldani.

Örömmel mondhatom, hogy eddig már számos sikeres küldetést vittünk véghez a REC éves szinten 200-300 projektjének keretén belül. Így például előadásokat, konferenciákat és tréningeket tartottunk a vállalati befektetések etikai szintjének emeléséről, az ökológiai szempontból hatékonyabb és biztonságosabb vállalati irányításról, a környezetvédelmi alapok korszerű működtethetőségéről, valamint nemzetközi kutatási és fejlesztési programokban vettünk részt a hulladék és energiamenedzsment területein.

Kárpátaljával való kapcsolatunk egyelőre a Tiszát érintő problémákra korlátozódik. Olyan kérdésekben próbálunk segíteni, mint a különböző ipari folyamatok tisztábbá tétele, az árvízi problémák értelmesebb, fenntarthatóbb kezelése, a természetes rendszerek és folyamatok mélyebb megismerésével. Ésszerű, hosszú távú tervezéssel is segítünk, amely a gazdaságosság mellett a biztonságot és az életminőséget is figyelembe veszi.

A kapcsolattartás a REC és Ukrajna között egyelőre Kijeven keresztül valósul meg, ahol szintén van egy regionális környezetvédelmi központ, amely évekkel ezelőtt az Európai Unió és az Egyesült Államok kérésére a mi segítségünkkel jött létre. Önálló jogi státusszal rendelkezik, s működéséért mi nem vállalunk felelősséget.

Kihangsúlyoznám, hogy mi missziót teljesítünk, nagyon komolyan vesszük környezetünk védelmét, megóvását, hiszen nem mindegy, hogy a jövő nemzedék milyen világba születik és milyen körülmények között nő(het) fel.