A Máért EU Integrációs Szakbizottságának ülése Budapesten

Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerének alakulása az EU-csatlakozás tükrében volt a fő témája a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) EU Integrációs Szakbizottsága budapesti ülésének, amelyen a parlamenti pártok, valamint a környező országok magyar szervezetei is képviseltették magukat.

A kibővülő lehetőségeket áttekintve külön is szó esett a határ menti együttműködések fejlesztésének lehetőségeiről, Magyarország és a szomszédos államok kapcsolatainak fejlesztéséről, ezen belül az integrációs tapasztalatok átadásáról.

Az Udvardi Iván helyettes államtitkár elnökletével tartott ülésen a szlovákiai, az ukrajnai, a romániai, a szerbiai, a horvátországi és a szlovéniai magyar szervezetek képviselői vettek részt.

A tájékoztatás szerint a magyar szervezetek jelenlévő képviselői egyhangúlag támogatták azt a konszenzuson alapuló magyar törekvést, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre kapjon helyet az Unió készülő alkotmányos szerződésében.

A szakbizottság tájékoztatást kapott a magyar külpolitika EU-val kapcsolatos célkitűzéseiről, aktuális feladatairól, továbbá az új utazási rendre való áttérés tapasztalatairól Szerbia és Montenegró, illetve Ukrajna vonatkozásában.

Az európai szervezetek pozitívan igazolták vissza a vízumok díjmentessége kapcsán hozott döntést, hangzott el a magyar fővárosban.

Újabb szlovákiai településeken szűnnek meg a hivatalos érintkezésben gyakorolható magyar nyelvhasználati jogok

Várhatóan tizennégy szlovákiai településen megszűnnek a hivatalos érintkezésben gyakorolható magyar nyelvhasználati jogok, három település pedig megszerzi ugyanezeket — a nemzetiségek lélekszámának húszszázalékos arányából eredő — a jogokat, írja az MTI.

A Kulturális Minisztérium feladata, hogy a 2001-es népszámlálás adatai alapján figyelemmel kísérje az egyes településeken élők nemzetiségi hovatartozásának arányait, és a kormány ezek változásához igazítja a jogok gyakorolhatóságát. A kulturális tárca előterjesztéséről a héten szavazott a pozsonyi kormány.

Jóváhagyás esetén a módosítás január elsejétől lép életbe, és pontosítja a tavaly júniusban közzétett adatokat, amelyek szerint a népességi arányok változása a magyar nyelvhasználat vonatkozásában öt települést érintett volna.

A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra törekszik, hogy a húszszázalékos küszöböt a felére csökkentse, és teszi ezt más nemzetiségek érdekében is, hiszen a jogok kilenc nem szlovák nemzetiségű közösséget érintenek. Nyelvhasználati jogaikat a Szlovákia által is elfogadott regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájához igazodva az év végéig a gyakorlatban is ki kell terjeszteni.

— Szeptember 24-én, az alakuló gyűlésen 31 tagot regisztráltunk. Az azóta eltelt két hónap alatt létszámunk 46-ra gyarapodott. Az emberek érdeklődnek szervezetünk iránt, ami nagyon jóleső érzéssel tölt el minket, alapító tagokat.

— Mi motiválta Önöket arra, hogy létrehozzák Karácsfalván az alapszervezetet?

— Szerintünk az UMDSZ-nek jövője van. Olyan szervezet, amely az optimista, tettre kész embereket tömöríti, és mi mindenképpen közéjük szeretnénk tartozni. Az UMDSZ más szervezetekkel ellentétben nemcsak ígér, hanem tesz is, s erről már többször meg is győződhettünk. Kérdéseinkkel, kéréseinkkel bátran fordulhatunk a szervezethez, igyekeznek segíteni. Gajdos István, a Szövetség elnöke is sokat segített problémáink megoldásában — többek között a vezetékes gáz bevezetésével kapcsolatban —, akárcsak referense, Molnár Ibolya.

— Megalakulásuk óta szerveztek-e valamilyen rendezvényt a községben?

— Igen. Abból az alkalomból, hogy községünkbe bevezették a földgázt, múlt vasárnap a kultúrházban batyusbált rendeztünk, amely nagyon jól sikerült. Az UMDSZ-tagokon kívül a szórakozásra vágyó fiatalok is jócskán kivették részüket a szervezésből: ők takarították ki a klubot. Izgatottan készültek a nagy napra. Nem csoda, hiszen két évig nem működött a kultúrház, így nem sok lehetőségük volt a szórakozásra. Pingpongasztalt is szereztek a kultúrháznak, így esténként asztaliteniszeznek.

Sajnos azonban voltak olyanok is, akikre számítottunk, ennek ellenére nem jöttek el a rendezvényre. Pedig minden családnak meghívót küldtünk. Akik viszont eljöttek, nagyon jól szórakoztak, hajnalig ropták a táncot.

— A falvakat járva, sajnos, sok helyen azt látjuk, hogy a helyi kultúrházak eléggé elhanyagolt állapotban vannak. Az Önökével mi a helyzet?

— A mi kultúrházunkra is jócskán ráférne egy kiadós tatarozás (meszelés, padlófestés, új függönyök stb.), amit még ebben az évben szeretnénk megvalósítani. Molnár Ibolya referens is hozzájárult tervünk megvalósításához, anyagi segítséget nyújtott a felújításhoz. Ez még inkább arra késztet bennünket, hogy mihamarabb hozzálássunk a munkához és az újévet már a felújított klubban ünnepeljük. Többen — köztük Marosi István helyi parochus — is visszajelezték, hogy amiben tudnak, segítenek, támogatnak bennünket a jó cél elérésében.

Ha elképzeléseink megvalósulnak — márpedig miért ne valósulnának meg —, akkor az újévi buli után rögtön hozzákezdenénk a farsangi bál megszervezéséhez.