— Számomra a megválasztásomat követő első ciklus volt a szimpatikusabb, akkor ugyanis mindössze öt képviselővel dolgoztam együtt. Ez azért volt jobb a mostaninál, amikor is kötelező legalább tizenöt képviselőt választani, mert kevesebb ember hamarabb tud közös nevezőre jutni egy-egy kérdésben. No de a mostani képviselőtestülettel is jól együtt tudunk működni — indítja beszélgetésünket a polgármester.

A testület legutóbbi összejövetelén egy igen fontos témát vitattak meg: a gáz bevezetését a községbe. Még ez évben szeretnék ugyanis elvégezni a fontosabb munkálatokat, vagyis lefektetni a fővezetéket Macsolától Csomáig. Legalábbis a falu elejéig, ahol a gázelosztó lesz majd.

A község területén működő közintézményekről szólva Pősze Attila elmondta, hogy az iskola központi épületén a tavalyi év folyamán végeztek jelentős munkálatokat: a járási adminisztráció segítségével átfedték az épületet, a lapos tetőt sátortetőre cserélték.

— Mivel az iskola átkerült a járási közoktatási osztályhoz, így már ők finanszírozzák a rendben tartását, javítását — ismerteti a jelenlegi helyzetet a község vezetője.

Az óvoda továbbra is a tanács hatáskörébe tartozik. Itt az idén a görög katolikus egyház segítségével került sor a szükséges tatarozásra: az anyagokat az egyház biztosította, a munkálatokat pedig közmunkások végezték.

— Tavalyelőtt az óvoda épületének egyik szárnyát teljesen felújítottuk: a külső-belső tatarozás, meszelés, festés mellett kicseréltük az ajtókat — újságolja a polgármester.

Pősze Attila arról is beszámol, hogy még ebben az évben szeretnék az épület másik részét újrapadlózni, s már megvásárolták a cserépkályhához szükséges anyagokat is. Ha a jövő év folyamán sikerül bevezetni a gázt, akkor inkább a központi fűtéses megoldáshoz ragaszkodnak. De ha nem, akkor megépítik a kályhákat, hogy megnyithassák a másik részt is, mert a most működő fél épület kevésnek bizonyul a falu kicsinyeinek.

Általában 28-30 gyermek látogatja az intézményt. Számuk a téli időszakban megcsappan, mivel ilyenkor kevesebb a munka, s a szülők jobban ráérnek foglalkozni az apróságokkal. A nyári időszakban azonban újra többen lesznek majd.

A felcserközpontot szintén a közmunkások közreműködésével hozták rendbe: belső felújítást végeztek, meszeltek, festettek. Ezenkívül építettek itt egy tárolót a tüzelőnek, s ha minden jól megy, azaz nem ütközik anyagi nehézségekbe, az idén még egy WC-t is szeretnének felépíteni.

— Sajnos, a költségvetés olyan kevés pénzt irányoz elő ezekre a munkálatokra, hogy még a hozzávalókat is csak szponzorok segítségével tudjuk beszerezni — panaszolja Pősze úr. — Nemrég kaptunk egy kevés meszet és cementet, így azt tervezzük, hogy még a tél beálltáig kívülről bevakoljuk a felcserközpont épületét — teszi hozzá.

Természetesen ezt is közmunkások segítségével akarják megvalósítani, hisz — amint mondja —, más finanszírozási lehetőségük nincs. Ez a tanácsnak is jó, meg a munkanélkülieknek is: a munkanélküli osztály átutalja a pénzt a tanács számlájára, ők pedig a munka fejében kifizetik belőle a közmunkásokat.

Szerencsére azonban Csomán nem sok a munkanélküli. Ez annak köszönhető, hogy működik a község területén egy fatelep, amely mintegy 20 embernek biztosít állást, emellett többen a baktai kutatóintézetnél dolgoznak. Sokan járnak be Beregszászba, illetve a macsolai varrodába, a fiatalság pedig külföldön keresi a megélhetést. Vannak, akik Ukrajna belső területeire utaznak idénymunkára, az itthon maradók pedig saját kis földjeiket művelik, termelik meg rajta a mindennapi konyhára valót.

Sajnos viszont földből nincs elég, hisz — akárcsak a környező falvakban — Csomán is az a helyzet, hogy a kutatóintézet nem adja át a falunak az általa használt földeket.

— Nemrég kaptunk vissza 39 hektárt, amiből a jelenleg családonként járó 50 árnyi területet szeretnénk 60 árnyira bővíteni — magyarázza a polgármester.

A községben még egy jelentős probléma vetődik fel időről időre, mégpedig a szemét eltakarítása. Nehéz ugyanis traktort találni, ami összetúrná és földdel borítaná be a szemetet. A föld felszínén pedig mégsem maradhat, így ez állandó gondot jelent a polgármesternek.

— Csak lánctalpas traktor felel meg erre a munkára, mivel a szemétben található fém- és üveghulladék a gumikereket kivágja. Lánctalpasokból azonban nagyon kevés van, így a szemét csak gyűl, gyűl, gyűl — fogalmazza meg a probléma okát Pősze Attila.

Tavaly egy szép kezdeményezést indítottak el: fákat ültettek az eltakarított hulladék helyére, s a későbbiekben egy parkot terveznek itt létrehozni.

Egy másik ötlet is jó példaként szolgálhat a települések vezetői számára: a csomai polgármester elhatározta, hogy mivel a műanyag nem komposztálódik a földben, sőt örök időkig szennyezi is, a felgyülemlett műanyaghulladékot napszámban összeszedeti. Már csak a megsemmisítését kell megoldani, ugyanis az égetés szintén káros hatású. Mi lenne hát a megoldás? Erre még nem tudja a választ, de bízunk benne, hogy mások is elgondolkoznak ezen a kérdésen, s közösen próbálnak meg tenni azért, hogy ne szennyezzük fölöslegesen környezetünket.