SZEREMLE

 

 

 

A festői szépségű kisközség Bajától Észak-Nyugatra fekszik, a Szeremlei Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett. Történelme során több megyéhez is tartozott 1932-ig Pest megyéhez , és csak ezt követőleg Bács-Bodrog, majd 1950-től Bács-Kiskun megyéhez. Ősi magyar község, a honfoglaláskor a vidéken Botond törzse telepedett le. Lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor – feltehetően egységesen – a református hitre tért. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni. Szeremle neve először azzal kapcsolatban fordul elő, hogy Szent László király 1093-ban a bátai apátságnak adományozta a falut. 1122-ben a besenyők telepedtek be. A Szeremle név eredetét a kutatók a „Szerémségből való”-val kapcsolják össze. Története folyamán vagy húszféle alakban fordul elő, mint például Zeremlyan, Zeremlen, Szeremlye. A község ezer szállal kötődik a Dunához, sorsa mindig összefonódott vele. A mocsár biztos menedéket, a folyó bőséges haltermést adott. Érdekesség, hogy nem csak a falu költözött, a Duna is gyakorta változtatta medrét. Az 1700-as évek elején keletkezett térképen a jobb parton szerepel, akkor nem a folyó költözött. 1830-ig a Nagy-Duna partján helyezkedett el. Ezután a főág lett – a szabályozások következtében – hűtlen a településhez, mely ma a Duna hajdani medre, a Szeremlei Sugovica mellett fekszik. A község legrégibb és értékes műemléke a református templom. Eredetileg az utolsó letelepedéssel egy időben, 1773-ban épült, csak a torony készült a templom keletkezési évének tekintett 1797-ben.

 

Levente fotoi

A község gazdasági életére a Duna szabályozás és az ármentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt az alapja a népesség jólétének. A fejlett mezőgazdaság és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határokon túl is. A szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze földön híressé tette a települést. Népi kultúrája, népművészete a Tolna megyei Sárközével rokon, a néprajzkutatók a külső sárközi települések közé sorolják Szeremlét.