ŐCSÉNY

A Sárköz legészakibb, egyik legrégibb és újkori népességét tekintve második legnagyobb faluja, az ártérnek legnagyobb ármentes hátára települt. Őcsényt a szentmártoni apátság birtokaként László király oklevele említi. A középkorban Elchen, melyet másképpen Bathanak is neveznek, úgy tűnik, egyetlen falut jelentett, más oklevelekben Őcsény szomszédjaként említik Bátha falut Valószínű, hogy összeépült faluról van szó. Ugyancsak már ez idő tájt említik a mellette folyó Bátát, mint halászó vizet. Erről is kaphatta egy falurész a nevét. Később a szekszárdi apátság fontos birtoka lett Őcsényben lakik az apát lovászainak, lovas fegyveres kíséretének, hírnökeinek és szekeres szolgáinak, valamint pásztornépének egy része. Mint hadakozó fegyveres szolgálatra kötelezett, kiváltságos jobbágyokat az apátság földjeinek társtulajdonosaként emlegetik az oklevelek. A XIV. században már külön ön­kormányzatuk van, amit Fajszi Széknek neveznek. A XIV. század elején Egyházas-Őcsény plébánosa 6 sárközi falu lelki gondozását látta el. Nem tudhatjuk pontosan a 6 falu nevét, de mindenképpen az ártérben voltak ezek, mert a legközelebbi ármentes teraszon fekvő falu, Ebes szintén templomos hely volt már akkor. A 6 falu közt lehetett Decs is melyben ekkor még csak fatemplom állt és nem volt plébánia. Feltehetően Gyürke, Óság, Kis-Őcsény Batha, Decs és Őcsény lehetett ez a 6 falu. A XVII. század végére ugyanis, Decs kivételével ezeknek a falvaknak a határát mind Őcsényhez csatolták, sőt a teraszon fekvő Ebes, Almás és egyidejűleg Csatár pusztákat is őcsényiek használták. Legújabban Őcsény határa kelet felé is megnagyobbodott. Bodrog megye határát képező Duna középkorban nyugatabbra volt, mint ma, talán éppen a ma Kis-Dunának nevezett ágban futott. Az őcsényi határhoz került Gemenc ezért lehetett a kalocsai érsekségé mivel az régen a Bodrog vármegyéhez esett. Őcsény a sok sanyargatás közepette is is a török korban lakott helyként szerepelt az összeírásokban, de az említett falvak sem lakatlanok mind a XVII. sz. végéig. Az Őcsény melletti római castellum alapjai is láthatóak voltak, feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezi. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány feltűnően nagy, néha több száz sírból álló avar kori temetőt is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy szláv és avar elemekből álló nép által már aránylag sűrűn lakott területet hódítottak meg itt, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt. Maga Őcsény falu az emlékezetes1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet. A II. világháború után Sárköz életében is döntő fordulat következett be. 1945-ben először itt is a legjelentősebb nagybirtokokat – többek között a Mária Terézia féle vallási alapítványt – osztották fel. E térségen belül a régi paraszti életforma leginkább Őcsényben maradt fenn; 12000 holdas határából még 1959-ben is mindössze 190 holdon folyt társas gazdálkodás.

A református templomot 1782-ben építették késő barokk stílusban, majd eklektikus jegyekkel átépítették 1897-ben. Feltehetően ekkor, vagy a következő évtizedekben meszelték le a növényi motívumokkal gazdagon díszített templombelsőt, s ekkor tűntek el a kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró oldalába bevágott deszkákon őrződött meg csupán. A falu katolikusainak száma 1930-tól megszaporodott, templomukat 1939-ben szentelték fel.

Őcsény korábbi elzártságának köszönhetően sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki melyeket hűen ápolnak. Az őcsényi néptáncegyüttes ma "Bogár István" Hagyományőrző Egyesület - 1931- óta működik és ápolja hagyományainkat. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó (rostkötő), sárközi régi babakészítő, kézi szövő, pártakészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. Az őcsényiek gazdag népviseletét híven megörökítette festményein Csók István. Az őcsényi repülőtér hazai és nemzetközi találkozók (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős versenyek házigazdája.

Környező települések: Decs (3 km), Sárpilis (7 km), a legközelebbi város: Szekszárd. Közigazgatási területén fekszik a Gemenci Tájvédelmi Körzet.