A történet szerint az Egyházi bányászhimnusz szövegét és zenéjét – a hivatalos Bányászhimnusztól ihletődve – Czumbel Lajos kanonok írta 1938-ban, Felsőbányán.
Sötét tárna az életünk,
Te vezess benne Istenünk.
A Te védő, áldó kezed
Minden veszélyen átvezet
Szívünk legyen a mécsesünk,
Vele csak Téged keresünk.
S ha eljön majd a végóránk,
A tárna mélyén várjál ránk!
Vedd le rólunk a szenvedést,
Adj békés, örök pihenést,
Tehozzád szállunk mi fel, fel,
Fel szerencse fel!
Szerencse fel! Szerencse fel!
Vedd le rólunk a szenvedést,
Adj békés, örök pihenést,
Tehozzád szállunk mi fel, fel,
Fel szerencse fel!
Szerencse fel! Szerencse fel!
Rövidített változat
Szerencse fel! Szerencse le!
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg,
Mint bérc tetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én,
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.
És hogyha majd a föld ölében
végóránkat éljük,
Isten kezében életünk,
Ő megsegít reméljük!
Te kisleány ne bánkódjál
Bányászként halni szép halál!
Egekbe szállani fel, fel!
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Teljes szöveg
Te kisleány, ne bánkódjál,
Bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel,
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Nem kincs után sóvárgok én,
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.
Kökény szemű bányász kislány,
Szívemben csak bányászkodjál!
Kincsekben osztozom veled,
S e kincs a tiszta szerelem.
Borulj reám, szép kedvesem,
Mert nem lehetsz mindig velem.
Az akna hív, Isten veled,
De itt hagyom szerelmemet.
Az én igaz szívem helyén,
Hű szívedet viszem el én,
Megőriz majd az engemet,
Bányász kislány, Isten veled!
Ne félj, ne sírj, nincs ok, miért,
Gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona,
Mégis közel az ég oda.
Nincsen madár, lomb se fakad,
Ott a nehéz sziklák alatt,
Mégis a szív úgy feldobog,
A csille száll, a mécs lobog.
Örök homály, vad éjszaka,
Mégis közel az ég oda.
Csillog a mécs, sugárt lövell,
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Van itt alant örök tavasz,
A bányásznak hű szíve az.
Nem hervadó a kikelet,
Benne a virága szeretet.
Te szép virág, bányász kislány,
Érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyog, nem hervad el,
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Te szép virág, bányász kislány,
Érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyog, nem hervad el,
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Ha majd egykor a föld ölébe'
Végóránkat éljük,
Isten kezébe' életünk,
S Ő megsegít, reméljük.
Te kisleány, ne bánkódjál,
Bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel,
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!
Nálunk "Tisztelet a bányász szaknak" címmel ismerjük. Számos Közép-Európai országban himnuszként éneklik a bányászok.
Tisztelet a bányász szaknak!
Jó szerencse, áldás lengje át!
Bárha napfényt odalent nem kapnak,
Hőn imádják mégis a hazát!
//: Zordon bércek bányászgyermekének
Szeretettel nyújtsatok kezet!://
Éljen soká! Éljen soká! Éljen soká!
Éljen soká! Éljen soká a bányász szak!
Es lebe hoch! Es lebe hoch! Es lebe hoch!
Es lebe hoch! Es lebe hoch der Bergmannsstand!
Nem halljátok búgni a harangot,
S kopogónak hívó szózatát?
Nos siessünk; odalenn a hantot
“Jó szerencse” visszahangozza át!
//: Zordon bércek bányászgyermekének
Szeretettel nyújtsatok kezet!://
Éljen soká! Éljen soká! Éljen soká!
Éljen soká! Éljen soká a bányász szak!
Es lebe hoch! Es lebe hoch! Es lebe hoch!
Es lebe hoch! Es lebe hoch der Bergmannsstand!
Ha a föld majd titkait kitárja.
S gazdag ércét nyújtja át nekünk,
Nagy jutalmak mámorító árja
És szeretet fogja el szívünk.
//: Zordon bércek bányászgyermekének
Szeretettel nyújtsatok kezet!://
Éljen soká! Éljen soká! Éljen soká!
Éljen soká! Éljen soká a bányász szak!
Es lebe hoch! Es lebe hoch! Es lebe hoch!
Es lebe hoch! Es lebe hoch der Bergmannsstand!
Felszállunk s barátaink már várnak,
És a napfény ragyog majd reánk,
Szerető szív karjai kitárnak,
S boldogan néz szemünkbe babánk.
//: Zordon bércek bányászgyermekének
Szeretettel nyújtsatok kezet!://
Éljen soká! Éljen soká! Éljen soká!
Éljen soká! Éljen soká a bányász szak!
Es lebe hoch! Es lebe hoch! Es lebe hoch!
Es lebe hoch! Es lebe hoch der Bergmannsstand!
MTV felvétel 1976, Budapest. A Tatabányai Bányász Vegyeskara, a Tatabányai Bányász Fúvószenekar, vezető: Marosvölgyi Károly
HUNGAROTON felvétel. A Miskolcz Nehézipari Műszaki Egyetem kamarakórusának férfikara, karigazgató: Juhász Tibor, a Diósgyőri Vasas Fúvószenekar Kisegyüttese, Ifj. Viktor Géza vezetésével Előadóját nem ismerjük (1. vátozat) Előadóját nem ismerjük (2. vátozat) Harangjáték, forrását nem ismerjükImnul Minerilor" Bányászhimnusz román nyelven, előadóját nem ismerjükAki bányászcsaládban vagy bányászkolónián nőtt fel, annak egész életét végigkísérte a mély érzelmeket ébresztő bányászhimnusz dallama és az ahhoz társult szöveg.
Bányászok himbuszáról a XIX. század elejétől vannak írásbali adataink. Az 1980-as évektől Bányászhimnusznak nevezett dallam szerkezetét tekinve három részre bontható.
Első része a magyar zenei életben 1850 március 3-án csendült fel először, a Nemzeti Színházban, Vahot Imre és Szerdahelyi József: Bányarém c. népszínművében.
A második rész a Felső-Sziléziában a XIX sz. eleje óta ismert "Schon wieder tönt wom Thurme Schachte herr..." ún. tarnowitzi bányászdal dallama. Tarnowitz-ban szerezte V. Carnall 1827-ben.
A harmadik rész, miként az előző is, egy német bányászdal átvételével alakult ki és vált elfogadottá.
Első írott nyomát (a teljes Vachot-féle magyar szöveget) már egy 1853-as selmeci emlékkönyvben olvashatjuk, de mai formájában először csak 1905-ben Tassonyi Ernő könyvében (Aki a párját keresi) találjuk meg.
Az elmagyarosodott, németajkú bányamunkások másfél évszázad óta formálják, csiszolják – számos hangszeres és énekes változatban – ezt a zenei emléket, amely a magyar zenei közegben dallamilag megőrizte ugyan idegen eredetét, de szövegváltozataiban már magyarrá vált.
A napjainkban ismert Bányászhimnusz, az 1811 – ben született, költő, szerkesztő, ügyvéd, Kunoss Endre szövegével ismert.
